Időpontja: 2017-07-18 2017. július 18. - A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége tájékoztatja a horgászokat, hogy a győri Mosoni Duna Holtágon a vizet technikailag kezelő Győr-Szol Zrt. kérésére, az EYOF Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sportrendezvény kajak-kenu versenyszámainak helyszínbiztosítása miatt horgászati tilalom lesz az alábbiak szerint: A horgászati tilalom 2017. július 18-ától 2017. augusztus 1-jéig tart. Mosoni duna holtág. A horgászati tilalom helyszíne: a Mosoni Duna Holtág mindkét partján a Dunalapos ér torkolata /Révfalui csatorna torkolata/ és leeresztő zsilip közötti szakasz. A sportesemény zavartalan lebonyolítása érdekében kérjük a horgászokat a tilalom maradéktalan betartására. A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége megköszöni a horgászok megértését, türelmét és együttműködését. Üdvözlettel: Nagy Csaba Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége
A Mosoni-Duna bal parti ármentesített területén, a győri Széchenyi István Egyetem és a Szúnyog-sziget között két zsilippel lezárt területen jött létre a 4 km hosszú Mosoni-Duna-holtág. A vízterület elsősorban a sporthorgászat szerelmeseinek nyújt szórakozást, gyakran hatalmas méretű zsákmánnyal jutalmazva kitartásukat. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, sügér, angolna Kezelő: Sporthorgász Egyesületek Gy-M-S megyei Szövetsége ENGEDÉLYEK, NAPIJEGYEK VÁLTÁSA:
Régió: Győr-Moson-Sopron megye Kapcsolattartó: Telefon: E-mail: mutat Internet: Ugrás a weboldalra Adatlap frissítve:2017-10-14 15:18:21 Forrás: Vízterület: 500 ha Horgásztó információk: Általános ismertető A Duna déli fattyúága a Mosoni-Duna, amely a szlovákiai Oroszvár és Dunacsún között ágazik ki a Dunából. Hangulatos folyó, amely végigkanyarog, a Szigetköz déli oldalán, majd Véneknél tér vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121. 5 km, Győrnél ömlik bele a Rába és a Rábca. A Mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó, a Lajta bal parti csatorna és a Lajta jobb parti csatorna dombvidéki vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta magyarországi vízgyűjtő területe 71, 2 km². Ezen területen a folyó alsó-szakasz jellegű, kis esésű. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km². A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak a medrében, gyakran pusztítottak Győr környékén. Ezért a Mosoni-Dunán alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek.
A jogsértő vélemény bírói gyakorlatban kialakult tesztje azonban elég jól működik. Hiába védekezik valaki azzal, hogy jogos kritikaként fogalmazta meg valakiről, hogy "szarházi kis senki", vagy "droglovag", aki most "jól összeszarta magát", és ugyancsak nem fér bele a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogába, hogy valakit az írása alapján "agybeteg, paranoid állatnak" tartsunk. Elégtétel hírnév megsértéséért (Forrás: Wikimedia Commons / William G. Határidők a sajtó-helyreigazítási perekben - Jogászvilág. Brownlow, The Great Iron Wheel Examined; or Its False Spokes Extracted, and An Exhibition of Elder Graves, Its Builder (Nashville, Tenn. : William G. Brownlow, 1856)) Ha az ügyfélre nézve kedvezőtlen tartalmú cikkben hasonlóan erős kifejezések nincsenek, és a megbírált műtől független, a szerző személyiségére vonatkozó következtetéseket sem találunk benne, akkor az ügyvéd tehetetlen. Az egyetlen reménye az lehet, hogy a bírói gyakorlat kiszámíthatatlansága és az esetlegesen fenyegető nem vagyoni kártérítés kifizetése (vagy arra való képtelenség) miatt a szerkesztők inkább annak ellenére eltávolítják az írást, hogy az jogsértést nem tartalmazott.
Itt tehát a jogalkotó abból a feltevésből indul ki, hogy a sérelmet elszenvedett fél és ügyvédje együttesen olyan beadványt nyújtanak be, amelyben egy, a végletekig leterhelt törvényszéki bíró nem talál kivetnivalót. Itt bár felgyorsulnak az események, halasztásra azért maradt elvi lehetőség, ráadásul a korábbi kódex (1952. évi III. törvény) rendelkezéseinél sokkal tágabb keretek közt. A korábbi szabályozás szerint a tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik [ 1952. törvény 345. § (2) bekezdés]. 498. Sajtó helyreigazítás jogszabály fogalma. § (2) bekezdés a) pontja szerint az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha ezt valamely fél kéri, és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására vagy cáfolatára. Az új szabályozás tehát lehetőséget biztosít arra, hogy az alperesként szereplő sajtószerv is bizonyítással éljen, ami mellett ugyan lehet érvelni, de talán alappal elvárható, hogy miután feltehetően a "nyomban cáfolhatóság" körében kívánt tartózkodni korábbi közleménye helyreigazításától, a tárgyaláson előterjessze a birtokában lévő bizonyítékot.
A hírnév megsértése Van azonban olyan eset, amikor nem csak a hamis tényállítás, hanem a véleménynyilvánítás is lehet jogsértő, igaz, ilyenkor nem helyreigazítási kérelemmel fordul a sajtótermékhez a szakmáját ismerő jogi képviselő, hanem az általános személyiségi jogok illetve ügyfele jó hírnevének megértését kérheti számon. Ebben az estben nem pusztán a valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető állítások kifogásolhatóak, hanem bizony a vélemény is. Sajtó helyreigazítás jogszabály 2020. Igaz, a szabad véleménynyilvánítást joga ilyenkor is megilleti a recenzenst, de a bíróságnak azt kell ilyenkor mérlegelnie, hogy az mennyiben konkurál a megbírált mű szerzőjének személyiségi jogaival, azaz a vélemény megfogalmazás módjában nem jogsértő-e. Ennek megítélésekor a bíróság azt vizsgálja, hogy a vélemény nem indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, illetve hogy a következtetései megfelelnek-e józan ész, a logika szabályainak. Persze joggal vethető fel, hogy ezen kritériumok sem tűnnek jóval egzaktabbaknak, mint azok, amelyek elválasztják a véleménynyilvánítást a tényállítástól.
Fontos, hogy a kérelmet írásban – és a későbbiekben leírtakra tekintettel igazolható módon – a vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell megküldeni a sajtószerv részére. Fontos, hogy a határidő jogvesztő: ha 30 napon belül nem kérjük a közlemény közzétételét, ezt követően a sajtószerv nem köteles azt közzétenni, és bíróságtól sem lehet kérni, hogy kötelezze a sajtószervet. Dr. Molnár Judit - Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. A jogszabály alapján a határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte (nem az, akire nézve a médiatartalom sérelmes), a kérelem nem tartalmazza a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat; vagy a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. A gyakorlatban a legtöbb sajtószerv vagy nem válaszol a megkeresésre, vagy pedig – ha csak nem egyértelműen jogsértő a közlemény – a harmadik pontra hivatkozással megcáfolja a helyreigazítási kérelemben foglaltakat és megtagadja a közzétételt.
Az Smtv. hivatkozott szakaszában platformtól függően 5–8 nap áll rendelkezésre a helyreigazító közlemény közzétételére, ugyanakkor a Pp. 495. Sajtó helyreigazítás jogszabály hierarchia. § (1) bekezdése alapján eleve a megjelenéstől számított 30 napon belül kell a helyreigazítás iránti kérelmet előterjeszteni. Ez utóbbi a sajtó gyakorlatilag véglegesnek mondható internetre költözését követően érthetetlen, hiszen a hírekről már egyetlen megosztással értesülhetünk, ahogy a sérelmezett sajtóközleményeket is véres kardként hordozzák körbe az azonos szellemiségű sajtótermékek – szemben a helyreigazító közleménnyel, amelyet már mérsékelt igyekezettel emelnek át. Ez azt jelenti, hogy a sajtótermékben a helyreigazító közlemény, ha nem vitás, hogy – eufemizmussal élve – tévedett a szerző, gyakorlatilag 35 nappal később jelenik meg. Felmerül a kérdés: az olvasó emlékszik arra, hogy mit olvasott a neten bő egy hónapja? Jó eséllyel arra még csak-csak, hogy volt valami ügy azzal a fegyverrel, ahogy arra Moldova hivatkozik. Viszonylag ritka, hogy egy sajtóközlemény helyreigazítása azonnal megtörténjen, így a sérelmet elszenvedett előtt egyetlen út marad: keresni egy ügyvédet, aki lehetőség szerint ért a sajtó-helyreigazításhoz, megfizethető, és nem áll szerződéses kapcsolatban az érintett orgánummal vagy annak valamely kapcsolt részével.
A sérelmet szenvedett fél úgy védheti meg a legjobban jó hírnevét, becsületét, ha lehetősége van a válaszadásra, mégpedig ugyanazon közönség előtt, amely a hamis tényállításról is értesülhetett. A sajtó-helyreigazítás alkalmazása azonban nem követeli meg azt, hogy a közlés valóban sértse valakinek a jó hírnevét: a felelősség megállapításához elegendő, ha a közlés valótlan, hamis. Vagyis a sajtó-helyreigazítás intézménye kifejezi azt az igényt is, hogy a sajtó ne állíthasson következmények nélkül hamis tényeket, és a közönség megfelelő, torzításoktól mentes tájékoztatást kapjon. Sajtó-helyreigazítás csak tényállításokkal szemben kérhető, sérelmezett vélemények sajtó általi közzététele esetén tehát nem alkalmazható. A sajtó-helyreigazítás objektív szankció, vagyis független az érintett sajtószerv felróható magatartásától. Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás? | Ügyvédfórum - 2019.08.04. Bírói gyakorlat A bírói gyakorlat számos kérdésben ad eligazítást sajtó-helyreigazítási ügyekben. Sajtó-helyreigazítási igény esetén a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni.
Ezzel a jogalkotó gyakorlatilag a sajtószervek időhúzását legalizálta, egyúttal további 15 nappal megtoldva az eljárást, amely így extrém esetben 80 napnál tart, amely alatt – mint tudjuk – körbe lehet utazni a Földet. További 15 nap áll rendelkezésre az ítélet írásba foglalására [Pp. 499. § (2) bekezdés], aminek köszönhetően immár 95 nap telt el a sérelmezett közlemény óta. Speciális szabály hiányában irányadó a Pp. 365. § (6) bekezdése, amely szerint 15 nap áll rendelkezésre a fellebbezés előterjesztésére, amely határidő kezdőnapja a határozat közlésének napja, így eljutottunk a 110 naphoz, amelyhez kapcsolódik a másodfokú bíróság további 15 napja, ez alatt el kell bírálnia a fellebbezést – immár fő szabály szerint tárgyaláson kívül [Pp. 501. § (1) bekezdés]. Vagyis az eredeti közleményhez képest 135 nap telik el, mire jogerős és végrehajtható ítéletet kapnak a felek. Ekkor még mindig kezdeményezhetnek a felek felülvizsgálati eljárást, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya (Pp.