Csendes tiszteletadással emlékezett Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a Hősök Napja alkalmából a hősi halottakra. Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Kovács Sándor vezérőrnagy és Papp Péter rendőr ezredes, kapitányságvezető május 25-én koszorút helyezett el a Szent Imre téren található három emlékműnél. Az I. világháborúban elhunyt csepeli áldozatokra a tér északi oldalán Homonnay Jenő alkotása emlékeztet, melyet 1929-ben állítottak fel közadakozásból. „Hol sírjaink domborulnak…” – a Hősök Napja Csepelen « Csepel.info. A II. világháborús emlékmű elkészítésével 2000-ben a csepeli önkormányzat Budahelyi Tibor szobrászművészt bízta meg. A talapzatán ez olvasható: "Emléket állítva a nagyvilág katonai és civil áldozatainak" Az 1956-os emlékmű 2006 óta áll Csepel főterén, a nevezetes kopjafa egykori helyén. Alkotója Szórádi Zsigmond. A megemlékezésen résztvevők az I. világháborús emlékműnél találkoztak, majd együtt sétáltak a másik két nevezetességhez. Az '56-os emlékműnél emlékező imát mondott Kispál György római katolikus lelkész, címzetes esperes és Kéri Tamás református lelkész, majd a jelenlévők együtt mondták el az úr imádságát, a Miatyánkot.
- Bíborlevelű tűzeső – mely az árnyasabb helyeket is kedveli, és igen szép, tényleg bíbor leveleivel dekoratívan emelkedik ki a sárgás-zöldes háttérből. Jól lehet játszani a színével. Hogy válasszunk koszorút? Nincsenek merev szabályok, talán annyi, hogy a művirág akármennyire tartósnak is tűnik, szinte mindig ronda. A hideg, a napfény ugyanúgy megviseli, mint a tartós, de természetes növényi részekből készült koszorúkat. Ezért kerülni érdemes őket. Sokkal szebbek, mutatósabbak az élő virágból, vagy növényi termésekből kötött, igen gazdag forma és színvilágban kapható koszorúk. Halottak napján nem szokás szalagot köttetni rájuk, ez főleg temetéseken illendő. Halottunkra emlékezve akár mi magunk is készíthetünk a sírra koszorút, vagy mécsestartót. Mécsestartó – házilag Segíti az emlékezést, ha nem csak a boltban megvett holmikat rakjuk ki - akár kötelesség szerűen – a sírra, hanem egy kicsit emlékezünk is azokra, akik már nincsenek velünk. Ez az idő az emlékezésé, szenteljük hát neki. A mécsesek tartóját, az üveget szépen megfesthetjük üvegfestékkel, vagy készíthetünk gyermekeinkkel együtt kisebb töklámpást is a sírra, mécsesnek.
Budapesten például a a Fiumei úti Nemzeti Sírkert mára Európa legnagyobb szoborparkjává vált. Európa egyes vidékein nagy hagyománya van a temetőturizmusnak. Vannak helyek, ahol már vezetett séták keretében is meg lehet tekinteni egy-egy sírkertet, máshol olyan térképet kap a látogató, amelyen szerepelnek a fontosabb sírhelyek, s így az önálló felfedezés élménye is megadatik a séták során. A miskolci református temetőkben, az Avason és a Deszkatemplomban is nagy térképes tábla tájékoztatja az érkezőket a temetőben található védett sírokról. A református deszkatemető tájékoztató térképe. Fotó: HelloMiskolc Nem csak a helyiek körében ismert egy-egy országos jelentőségű személy nyughelye. Köztudott például, hogy a a Latabár család sírboltja az avasi református temetőben, Déryné sírja a Szent Anna temetőben található, s az is, hogy Herman Ottó a hámori temetőben alussza örök álmát. A Latabár sírbolt az avasi temetőben. Fotó: HelloMiskolc Sokakat érdekelnek a legendák, ennek kapcsán sokan tudják, hogy az egykori gazdag kereskedő, Bató István családi síremléke a Deszkatemetőben, a templom mögött magasodik.
Ekkortájt került azonban a porosz képviselőházba Rudolf Virchow német orvos és társadalomtudós. Virchow a kor egyik legismertebb német orvosa volt, aki sokat foglalkozott a közegészségügyi állapotokat és nyíltan kritizálta Bismarck politikáját, mert túlságosan katonai volt a költségvetés, s a pénz átcsoportosítását szorgalmazta. Bismarck természetesen kiállt a "vér és vas" politikája mellett, s nem hallgatott Virchow bírálatával. A kolbászpárbaj 1863-ban kolerajárvány tört ki Németországban, s Rudolf Virchow keményen bírálta a köztisztasági állapotokat, különösen a vágóhídakon. A fiatal II. Vilmossal már nem találta meg a közös hangot az idősödő Vaskancellár » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az ott készült sertéskolbászok elfogyasztása után nagyon sokan meghaltak, mert fertőzöttek voltak a Trichinella fonálféreggel. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy Bismarck 1865-ben párbajra hívta ki, de kihívottként Virchow választhatta meg a fegyvernemet. A német orvos a kolbászt választotta fegyveréül. Bismarck ezt eleinte nem nagyon értette, de aztán kiderült a Virchow-párbaj módszere. Két kolbász készült volna, amelyből az egyik biztonságos és egészséges volt, a másik azonban a Trichinella fonalféreg lárváival fertőzött lett volna.
Otto von Bismarck, a Vaskancellár nem csupán a 19. század egyik legjelentősebb államférfija volt, igazi párbajhősnek számított, élete során huszonhárom alkalommal állt ki párbajozni, hogy megvédje saját jó hírét a különböző rágalmazásokkal szemben. Mégis megfutamodott, amikor – még porosz miniszterelnök korában – politikai ellenfele kolbászpárbajra hívta ki: de vajon mit jelentett egy ilyen összecsapás, és miért mondott nemet Bismarck? A porosz junker családból származó Bismarck jogász végzettséget szerzett, azonban hamar a politika felé fordult, és fiatalon a tartományi gyűlés tagja lett, később külföldi diplomataként szolgálta hazáját és Frigyes Vilmos királyt. Az 1862-ben trónra lépő II. 1862. szeptember 24. | Bismarckot nevezik ki Poroszország miniszterelnökének. Vilmos – Frigyes Vilmos öccse – hazahívta, porosz miniszterelnökké és külügyminiszterré nevezte ki a megbízható, konzervatív királypártiként ismert Bismarckot, akinek célja kormányfőként az osztrák dominancia megtörése és Poroszország hatalmi pozícióinak megerősítése volt. Fonálféreggel fertőzött kolbászt etetett volna ellenfelével A miniszterelnök heves ellenállásba ütközött a parlament reformpárti, liberális többségével szemben, akik nem nézték jó szemmel intézkedéseit, különösen a hadsereg nagy méretű fejlesztését – egyik legmarkánsabb ellenlábasa a természettudósként és politikusként is elismert Rudolf Virchow volt, aki már az 1848-as forradalmak lelkes híveként szembekerült az abszolutizmust védő, ultrakonzervatív Bismarckkal.
A két férfi leghevesebb szóváltására 1865-ben került sor: Virchow nyílt kirohanásban rótta fel a kormányfőnek, hogy míg az állam újabb forrásokat csoportosít át a katonai költségvetésbe, a kórházakban, menhelyeken, vágóhidakon áldatlan állapotok uralkodnak, az embereket pedig a kolera tizedeli. A szembenálló felek: Otto von Bismarck (1815–1898) és Rudolf Virchow (1821–1902) Getty Images Hungary Bismarck nem tűrte szó nélkül a rágalmazást, párbajra hívta ki a liberális frakció hangadóját, és a szabályok értelmében felkínálta számára a fegyverválasztást: a patológia atyjaként emlegetett orvos-biológus válaszában a kolbászt jelölte meg fegyverként. Ki volt bismarck funeral home. A történetnek kétféle változata ismert, az egyik szerint a miniszterelnök a bizarr tréfának hangzó felvetést azonnal visszautasította, a másik verzió azonban úgy tartja, előtte még kiderítette, mit is takar pontosan Virchow ötlete. Otto von Bismarck visszalépése A tudós-politikus azt javasolta, mindkét fél kapjon egy-egy kolbászt, amit egymás szeme láttára meg kell enniük: míg az egyik kolbász ártalmatlan, a másik trichina fonálférgeket tartalmaz, melyek a fertőzött hús elfogyasztójánál halálos kimenetelű szívizom- vagy bélgyulladást okozhatnak – természetesen egyik párbajozó sem tudja, a kettő közül melyik kolbász kerül a tányérjára.