Budapesten megjelentek az interkontinentális járatok, szélestörzsű gépekkel – ezek számára már nem volt elegendő a rendelkezésre álló épületközeli állóhelyek száma és mérete: 2017-ben megkezdődött egy új, a nem-schengeni forgalmat kiszolgáló utasmóló építése. A 2018 őszén átadott, 220 méter hosszú B oldali utasmóló szintén Tima Zoltán és mérnökcsapata munkáját dicséri. Az utasmólóhoz egyszerre három, ún. szélestörzsű (interkontinentális) utasszállító és négy keskenytörzsű közép-hatótávolságú repülőgép csatlakoztatható, vagy egyidőben tíz keskenytörzsű gép kiszolgálása folyhat. Emellett buszos beszállítást is lehetővé tesz, így összesen huszonhét-féle variációban lehet folytatni az utaskiszolgálást a terminálon. Indulás - Budapest, Liszt Ferenc repülőtér (BUD). A forgalomnövekedés 2018-ban is folytatódott: ekkor 15 millió utas fordult meg a repülőtéren, ami közel 13, 5 százalékos növekedést jelentett a megelőző évhez képest; 2019-ben pedig az utasszám meghaladta a 16 milliót is. A schengeni diszkont forgalom jelentős részét kiszolgáló, egyszerűsített beszállítócsarnokot a Budapest Airport fokozatosan elbontotta, és megkezdte egy új beszállítócsarnok építését.
Az AEROPARK Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet vezetni. Egy kör (kb 12 perc) 1 000 Ft. Terminál térkép - bud.hu. Időpont-kártyát és jegyet a pénztárostól kérjen! A szimulátor nem üzemel folyamatosan, látogatás előtt kérjük érdeklődjön! Mozgássérült csoportoknak előre történő egyeztetés alapján, speciális ambulift gépjármű segítségével feljutást tudunk biztosítani a kiállított repülőgépek egy részének fedélzetére az AMS PRM szolgálat jóvoltából.
A 24 ezer négyzetméteres 2. Terminál 1985. november 1-én nyílt meg az utasforgalom számára. Az előkészítés folyamatában az LRI részéről Somogyi-Tóth Gábor (építészet), Koncz András (mozgó gépészet), Szépfy Zsolt (csöves gépészet), Petőfalvi Béla (gyengeáram), és Varga György (erősáram), az UVATERV részéről Jaklics Ervin, Kelemen László, Bretz Gyula, Lengyel Endre, Léderer Károly, Nagy Jenő voltak a meghatározó személyek. Az első bővítés: megépül a 2B Terminál december 7-én átadták a 2A terminál "nagytestvérét", az új 2B Terminált. Építészetileg és technikailag, funkcionális elrendezés szempontjából a T2B csak kissé megnövelt klónja volt az addigra már 2A Terminálnak nevezett 2. Terminálnak. A 2A továbbra is a Malév forgalmát, míg az új létesítmény a Budapestre repülő külföldi légitársaságokat szolgálta ki. Ugyanekkor bezárták az 1. Terminált, pontosabban már csak a kisgépes, az áruszállító és a kormányzati repülés céljából használták. A földi oldalon a T2A és a T2B külön épületet alkottak, a légi oldalon viszont összeért a két épület, ezzel is támogatva az átszállások folyamatát.
Így a tervpályázatot elvetették, és 1979-ben kezdődött meg a konkrét tervezést megelőző stratégiai munka. Milyen legyen az új terminál? Izgalmas feladatnak ígérkezett a 2. Terminál (a mai 2A) tervezése, építése: Magyarországon azelőtt nem épült ehhez hasonló objektum. A korszak szerencsére kedvezett a vállalkozó szellemű szakembereknek: az LRI szakkönyvtárában már fellelhetőek voltak a nyugati szaklapok, a projekt szakemberei rendelhettek szakkönyveket, részt vehettek tanulmányutakon, szerződhettek külföldi konzulensekkel. A fiatal mérnökcsapatnak ugyanakkor számos tényezőt kellett figyelembe vennie a tervezés során: az utasok számára legpraktikusabb elrendezés mellett a légitársaságok, földi kiszolgálók és egyéb partnerek várható igényeit is fontolóra kellett venni. Számtalan megbeszélés, vázlatkészítés, már működő, korszerű európai repülőtér épületek elemzése után végül egy neves budapesti étterem asztalánál, szalvétára firkálva született meg a frankfurti repülőtér vezető építésze, Günter Asendorf és Somogyi-Tóth Gábor közös válasza erre az összetett kérdésre: milyen legyen az új terminál?
Szeretném, hogy a vendégeink tudnák, hogy mi az ilyen típusú teljesítményt nagyon nagyra értékeljük, azt gondoljuk saját magunkról, hogy nekünk is van egy sajátos észjárásunk, és időnként nekünk is sikerül új dolgokat létrehozni. Az itt lévő vendégeinknek mondom, talán ők nem tudják, van néhány nagyszerű találmánya a világnak, amit mi, magyarok adtunk az emberiségnek. Csak hármat fogok fölidézni: magyar ember találta föl a golyóstollat, a presszókávét és a számítógépet is, és akkor Rubik Ernőről és a kockáról még nem is beszéltem. LEGO Élőhelymegőrzési projekt - Ecolounge. Egy ilyen ország különösen nagyra tartja az olyan szellemi teljesítményt, mint amilyen a legó. Hogyan lehet jóformán teljesen azonos elemekből saját külön világot építeni? Bizonyos értelemben Magyarország is egy ilyen vállalkozásba kezdett 2010-ben, ami ugyan egyáltalán nem játék, de legalább annyi ötletesség és fantázia kell hozzá, mint ahogy legóelemekből fölépítsünk egy saját világot. Nekünk, magyaroknak arra kellett vállalkoznunk, hogy a rendelkezésünkre álló XXI.
Közel hatvanmilliárdos fejlesztésbe kezd magyarországi gyárában a Lego csoport. A dán játékgyártó stratégiai szerződést köt a kormánnyal, és a héten nyilvánosan is elindítja nyíregyházi gyárának zöldmezős bővítését, ahonnan klasszikus Lego- és Duplo-kockák árasztják majd el a világot. A bővítéssel megduplázódik a műanyag építőelem-gyártás Magyarországon. Európába, Ázsiába és az amerikai kontinensre is szállítják majd Nyíregyházáról a Lego csoport termékeit, ha a bővítés után 2014-től teljes gőzzel beindul a gyártás. A dán világcég, amely 2004 óta jelen van Magyarországon, nagy mértékben bővíti itteni termelését, amellyel már az elmúlt években elérte a 12 milliárdos éves árbevételt. Az Index információi szerint a 100 hektáros nyíregyházi gyárterületen – a miniszterelnök jelenlétében – egy speciális időkapszula elhelyezésével kezdődik a héten az új gyár építése. Az óriásberuházásra 200 millió eurót, azaz mintegy 60 milliárd forintot költ az anyavállalat. Az eddig 1200 főt foglalkoztató gyárban 250 ember számára nyílik új munkalehetőség.
századi elemekből gyakorlatilag újjáépítjük Magyarországot, amelyet különböző, itt most nem részletezendő belső és külső, történelmi, politikai és gazdasági okok a csőd szélére taszítottak. Mi a Lego szellemét követtük: nem azt az utat választottuk, hogy követjük a közismert sablonokat, hanem hogy saját úton indulunk el mind a romok eltakarításában, mind az európai válságkezelésben. Az elmúlt években az is bizonyossá vált – nekem személyesen is rendkívül fontos tapasztalat –, hogy a magyar emberek képesek olyan színvonalon dolgozni, ami a Lego minőségi követelményeinek is megfelel, még rövidebben: a magyar munkások képesek világszínvonalon dolgozni. Természetesen amikor egy új beruházást vagy egy új beruházás újabb ütemét köszöntjük, akkor szoktunk gondolni a befektetőkre, a tulajdonosra, a mérnökökre, ritkábban gondolunk, pedig fontos lenne, hogy fölidézzük a munkásokat. Mert egy új, zöldmezős beruházás, amikor egy gyár először hoz létre egy üzemet, lutri: vagy bejön, vagy nem. Az ott majd alkalmazásra kerülők vagy képesek olyan minőségű munkát végezni, vagy nem, ami egyébként a gyár nemzetközi színvonalához kell, de amikor egy már létező beruházás második ütemét építjük meg, amikor már bővítünk, akkor már van tudásunk, illetve a gyár tulajdonosainak van egy biztos tudása, tények állnak rendelkezésére.