Színházi előadások és filmek felidézésével mutatjuk be az érdeklődőknek a 20. században élt felejthetetlen alakokat. Minden alkalommal néhány meghívott vendég is részt vesz a "szellemidézésben". Soós Imre Balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki.
Soós Imre Soós Imre a Ludas Matyi című film forgatásakor helybeliekkel (1949) Életrajzi adatok Született 1930. február 12. [1] [2] Balmazújváros Elhunyt 1957. június 20. (27 évesen) [1] [2] Budapest Sírhely Farkasréti temető Házastársa Dr. Perjési Hedvig (orvos) Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola Aktív évek 1948 – 1957 Híres szerepei Ludas Matyi Ludas Matyi Bíró Máté Körhinta Juhász Az eltüsszentett birodalom Díjai Jászai Mari-díj 1954 További díjak Jászai Mari-díj (1954) IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Soós Imre témájú médiaállományokat. Soós Imre ( Balmazújváros, 1930. február 12. – Budapest, 1957. június 20. ) Jászai Mari-díjas magyar színész. Életpályája [ szerkesztés] Balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták.
A pártvezetés büszke volt rá, Soós pedig megfelelt az ideológiai szerepnek, hiszen örült, hogy lehetőséget kapott. 1949-ben például azt mondta az egyik újságnak, hogy csoda, amit színészként megélhet, s csoda az is, ami 1945 óta az országban történik. "Ez Pártunk érdeme, amely a munkásokat és a dolgozó parasztokat felemelte. " ( Ez is érdekelheti: A magyar színészlegenda, aki temetőgondnok lett, a nyugalmat keresve. ) Ő lett a Rákosi-rendszer emblematikus alakja, aki a színpadon teljesít kétszáz százalékot, mindez pedig szélsőségeket is szült. Azt beszélték például, hogy 1953-ban a Föltámadott a tenger című filmben neki szánták Bem apó jóságos szerepét, ám képtelenek voltak öregre maszkírozni az akkor is csak 23 éves Soóst, így végül elvetették az ötletet. A harag napja című filmben aztán kimondva-kimondatlanul Rákosi Mátyást is megformálta. Minderről 1955-ben az Esti Budapest is írt: "A fiatal parancsnok nevét nem említi a film, mégis tudjuk, Rákosi Mátyás elvtársat személyesíti meg Soós Imre, kitűnő, fiatal művészünk.
Politikai nyomás hatására olyan szerepeket is elvállalt, amelyekre nem volt büszke, de mindent meg kívánt tenni, hogy elismerjék. A megfáradt, kételyek gyötörte Soós Imre az alkoholban és gyógyszerekben keresett vigaszt, alig evett, rengeteget dohányzott, fizikuma megromlott. 1954-ben így írt a színházi lapba korábbi filmszerepeiről: "Mindegyik mai témájú filmemben vízparton sétálok (Duna, Balaton) a szerelmemmel. Mindig holdvilágnál. Egyik filmemben sem csókolom szájon a szerelmemet. Legjobb esetben is ez a nézőre van bízva. Háttal vagyunk fotografálva. Összehajló fiatal pár. Mindegyikben sportolok, mégpedig kiválóan. Mindegyikben esztergálok, lakatos munkát véletlenül sem űzök, és újítok. Mindegyikben megmakacsolom magam, hogy a végén néhány lelki beszélgetés után, belássam hibámat, és fejlődjek egyet! " Aztán jött 1956. Szerelme, Ferrari Violetta külföldre távozása után öngyilkosságot kísérelt meg, majd idegösszeroppanással kórházba és elvonókúrára került. Orvosa, dr. Perjési Hedvig – akit a kórházat elhagyva feleségül vett -, és újra dolgozni próbált.
2021. jún 20. 7:55 A népszerű színész tragédiájának körülményei máig nem tisztázottak / Illusztráció: Northfoto Ösztönös zseni volt, de hamar a politika játékszere lett, majd a démonjai rabja. A színész, Soós Imre a hivatalos jelentések szerint a feleségével együtt öngyilkos lett 1957. június 20-án, tehát napra pontosan 64 esztendeje. Nyolcgyerekes, mélyszegénységben élő parasztcsaládban született 1930-ban Balmazújvárosban, az apja a Semsey gróf birtokán volt zsellér. A kis Imre hétéves korától napszámosként dolgozott. Talán sosem ismerjük meg a nevét, ám a Rákosi-rendszer tudatosan paraszti származású fiatalokat tett a kirakatba. Soós Imre a Filmvilág korabeli hasábjain / Fotó: Arcanum - Filmvilág Így hozták helyzetbe a fiatal Soós is, aki a legenda szerint mezítlábas gyerekként a párt lapjában, a Szabad Népben olvasta, hogy paraszti származású fiatalokat várnak a Színművészeti Főiskolán. Jelentkezett, a felvételire is mezítláb ment, majd elkápráztatott mindenkit. Húszévesen aztán a Ludas Matyival berobbant a köztudatba.
2022. ápr. 07., csütörtök Herman
1877-ben lemondott képviselői mandátumáról (utódja Rakovszky György lett), [10] mert Ferenc József 1877. május 31-én Abaúj és Torna vármegyék, valamint Kassa szabad királyi város főispánjává nevezte ki. Nagy szerepe volt az 1879-es árvíz okozta károk enyhítését szolgáló kölcsön elnyerésében. Az 1881-ben hozott, a vármegyék egyesítéséről szóló törvény értelmében [11] az egyesített vármegyék főispánja is ő lett, mely tisztséget egészen 1892-ig viselte. Főispánságának tizedik évfordulója alkalmából 1887. december 12-én nagyszabású jubileumi bált tartottak tiszteletére és a neves évforduló alkalmából Kassa díszpolgárává választották. [12] 1892-ben 15 év 3 hónap 29 nap után vonult nyugdíjba. [13] 1877-ben a király kassai látogatásakor, Darvas főispán, a kassai polgármester, Münster Tivadar, Tisza Kálmán miniszterelnök, és Albrecht főherceg kíséretében tekintette meg a katonai laktanyákat, tanintézeteket és a Felső-magyarországi Múzeumot. A király tervezte, egy lóverseny megtekintését is, azonban az esős idő miatt ez elmaradt.
Intézmény vezetője: Bánk Tibor Beosztás: Email: Telefon: +3652411674 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Alapító székhelye: Típus: Hatályos alapító okirata: Jogutód(ok): Jogelőd(ök): 203167, 203033, 031242, 031248, 031227, 031221, 031230, 031216, 031229, 031249, 031225, 031211, 031241, 031232 Ellátott feladat(ok): egyéb, Gimnázium, Technikum, Szakgimnázium (művészeti, pedagógiai, közművelődési) Képviselő: Kocsis Fülöp érsek metropolita 36-52-870-560 Sorszám Név Cím Státusz Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum 4027 Debrecen, Thomas Mann utca 16 Aktív Nem található dokumentum.
[8] A plébánia közössége három hónapig tartó teljes belső felújítási munka után 2020. november 8-án újra birtokba vehette a debreceni Szent László-templomot. A felújításnak köszönhetően új bútorzatot és nagyobb teret kapott a szentély, emellett kőből készült oltár és új Krisztus-kereszt is ékesíti ezentúl a templomot. [9] Leírása Balról jobbra: a rendház, a templom és a II. János Pál Intézet A kelet-nyugat tájolású, modern stílusban épült egyhajós templomban a szentély a nyugati oldalon található. Az oltár mögötti falon egy korpusz és egy kör alakú faragvány áll. Utóbbi közepén egy kör alakú, függönnyel letakart üvegajtó található, amely mögött a monstranciát őrzik. A korpusz jobb oldalán áll a Bánszki Tamás festette, Szent Lászlót ábrázoló oltárkép. [6] A szentéllyel szemben, a bejárat fölötti karzaton áll az orgona. A hajó belső falain, két oldalt Nagy Ferenc készítette fa domborművek láthatóak, amelyek a keresztút stációit ábrázolják. [6] A korpusztól jobbra áll egy bemélyedés a hajóban, ahol egy Mária-oltár került kialakításra.
A domonkosok kb. 110 év után, máig tisztázatlan körülmények között több mint 600 évre elhagyták a várost. [1] A domonkosok és a ferencesek csak 1942 -ben tértek vissza Debrecenbe. Tevékenységükhöz önálló plébániát is kaptak, a város egyetlen plébániájából, a Szent Anna plébániából leválasztották a Szent István-templomot és plébániát a ferenceseknek, és a Szent László-templomot és plébániát a domonkos rendnek. Utóbbihoz hozzácsatolták a józsai filiát is. A kinevezett domonkos és ferences atyák ünnepélyes beiktatására 1942. október 11 -én, a Szent Anna-templomban került sor. Még azon év novemberében hozzáfogtak a Károly Ferenc József (ma Füredi) út 6. szám alatt a domonkos rendház építéséhez, és 1943. január 7 -én dr. Bánáss László prépost felszentelte a zárdát, amelyben egy szoba- kápolnát is berendeztek. 1943. március 14 -én dr. Lindenberger János apostoli kormányzó megáldotta a megnagyobbított kápolnát. 1946 -ban a rend telket vásárolt a Bem tér (akkori Magoss György tér) és a Hadházi utca sarkán.
A nevem, email címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.