Mivel nemességük egy bizonyos időben vitatott volt, lehettek olyan évtizedek is, amikor még rendi hovatartozásuk jogi előnyeit (személyi adómentesség, vám- és hídpénzfizetési mentesség és így tovább) sem élvezték. A XVIII. század végén, a XIX. század legelején a Nagyivánra került családok jövedelme, hétköznapjai alig különbözhettek a jobbágyi sorban élő falubeliekétől. Földet művelnek, illetve néhány esetben kézművessé válnak. Jegyző állás Budapest, III. kerület (8 db új állásajánlat). Ezzel is magyarázható, hogy a Nagyfejeő család mind a házassági kapcsolatokat, mind a társadalmi csoportokat, mind pedig a falun belüli elhelyezkedést tekintve beilleszkedik a helyi társadalomba. A faluban elsőként megjelenő Mátyás (aki kovács mester volt, cselédet és juhászt tartott) fiai és unokái részben a telkesekkel: a Tóth, a Czinege családdal, részben a másik armalista famíliával, a Trázsi családdal kerülnek házasodási kapcsolatba. Ám a közösségben megbecsült helyüket jelzi, hogy 1770-ben már Mátyás is esküdt volt. Ugyanezen funkciója volt Mátyás István nevű fiának, Pál nevű unokaöccsének, valamint a fiatalabb Mátyásnak és Nagyfejeő Györgynek is 1830 közül.
Ezek a családok azonban csak hosszabb-rövidebb ideig éltek a faluban. A Trázsi család. A Trázsi család társadalmi helyzete sokban hasonló a Nagyfejeőekhez. A különbségek természetesen nem elhanyagolhatóak, hisz ez a család más körülmények között, száz évvel később szerzett nemességet, s már az első generációja a faluba került. Másrészt fontos tény, hogy az armálist szerző családfő a közeli Tiszaigaron jobbágytartó, a falu tizenhatod részét használó nemes volt, bár a családtagok Nagyivánon sem tulajdonhoz, sem bérleményhez a XVIII. században nem jutottak. Kozadat.hu. Trázsi Imrét, nejét Kozáry Borbálát és János, Pál, Katalin és Júlia nevű gyermekeiket 1753. július 2-án nemesítette meg Mária Terézia. Amint a nemesítési kérelemben bennefoglaltatik: "különösen azért, mivel tekintetes Nógrád vármegyében az esküdti hivatalt több éven keresztül" ellátta. A Nógrád és Heves–Külső-Szolnok vármegyében kihirdetett armalis címere kék pajzson zöld alapon első, jobb lábát lépésre emelő bárányt ábrázol, sisakdísze növekvő fekete egyszarvút, mindkét részben ezüst-kék pajzstakarót tartalmaz.
Az 1770–71-es urbáriumban Trázsi János (I. János) a háromnegyed telekkel rendelkező jobbágyok között van felsorolva, s a Trázsi családok 1828-ban is a jobbágyok között kerülnek össze-írásra. Ekkor három Trázsi nevű családfőt jegyeznek fel: György és Lőrinc háztartásában három-három, István háztartásában két tizennyolc és hatvan év közötti adózót regisztrálnak. Az 1840-es évektől nemes jobbágy, nemes gazda van egy-egy családfő foglalkozásaként megjelölve. Az 1850-es évek elején öreg és ifjú Trázsi György, valamint öreg és ifjú Trázsi István szerepel a telkes jobbágyok között. Hárman a főúton laknak, az egyik család pedig Hatházon. Öreg Trázsi György azon három-négy jobbágy egyike, akiknek egész telkük van. A házas zsellérek között három Trázsi nevű családot jegyeznek, ők a Temető-zug környékén, illetve az Alvégnek nevezett falurészen, apróbb beltelkeken építettek házat. Az 1880-as években Lőrinc fia Istvánnak, illetve az 1870 óta már Debrecenben lakó Györgynek (bíró), a Kócspusztára költöző Alajosnak és György unokájának, Jánosnak (bíró) volt saját földje a falu határában.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Papy család címerével foglalkozik. Papi cs. -névvel már 1560-ból találkozunk, a nemes azonban nálunk [Hódmezővásárhelyen] csak később tűnnek fel. Tamás nevezetesen Bocskai fejedelem zászlai alatt Csomaközi András kapitány csopaljában harcolt a hazáért és szabadságért, kinek aztán a fejedelem nemességet ajándékozott, melyet pár hó múlva 1606. febr. 23. Zaránd-megyében hirdettek ki. Minthogy fia, Mihály, hires kovács volt Beregszászon, ezért a családot Kovácsnak is hiviák. Unokája volt az a János, ki mint vándorló csizmadia legény elhagyva rokonságát, a XVIII. sz. -ban hozzánk került s itt megnősült. Fia M i h á l y 1790. tanító volt, később megyei biztos, és a nemesek hadnagya 1805., a ki Bereg-megyei rokonai közreműködésével 1792. Beregme-gyétől, s még abban az évben Csongrádtól is nemesi bizonyítványt szerzett, melvet 1830-ban az utódok megújítottak. Ezek között nevezetesebbek 1. József (1821—2), Mihály m. h. 1825.
Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1–3. B. épület I. emelet 132. Telefon: +36 1 305 3208 +36 1 305 3110 +36 1 305 3156 Fax: +36 1 307 4008 Email: Vezető: dr. Filipsz Andrea jegyző dr. Kevevári Edit Aljegyző Osztályügyintéző: Egriné Zalai Anikó Sólyomné Szegedi Erzsébet A titkársági feladatokon túl ellátja a Hivatal alapvető működtetésével kapcsolatos tevékenységet, így az informatikai hálózat biztosítását, az egységes ügyiratkezelés irányítását, a gondnoksági feladatokat, az önkormányzati tevékenység törvényességi ellenőrzését, irányítja a Hivatal minőségirányítási rendszerét. A jegyzői munka segítése során részt vesz a jegyzői félfogadásokon, elkészíti az Önkormányzat és a Hivatal szerződéseit, illetőleg közreműködik az előkészítésükben, lebonyolítja az Önkormányzat és a Hivatal közbeszerzési eljárásait, figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat. Ellátja az Önkormányzat és a Hivatal és szervei képviseletét a bíróságok és egyéb hivatalos szervezetek előtt.
Ha egy külföldinek azt próbálnánk elmesélni, hogy a világ egyik legjobb étele krumplival és szilvával készül, gyerekkori kedvencünk és kötelező legalább egyszer szilvaszezonban elkészíteni, akkor valószínűleg elkerekedett szemekkel merednének ránk. Pedig ugye hogy mekkora klasszikusunk a szilvás gombóc? Valószínűleg mindenkiben gyerekkori emlékeket idéz a szilvás gombóc, ez az igazi nagyi féle békebeli finomság, amit bár nagyon magunkénak érzünk, a volt Monarchia területein mindenhol ismert és kedvelt étel, kisebb változtatásokkal persze. Puha szilvásgombóc receptions. Van, ahol zsemlemorzsa helyett darált mákkal meghintve vagy olvasztott vajjal meglocsolva tálalják, az is változó, hogy sima pirított zsemlemorzsában hempergetik meg, és fahéjjal kevert porcukorral meghintve tálalják, vagy a cukor és a fahéj már a morzsába belekerül... Akárhogy is tálaljuk, abban biztosan egyetérthetünk, hogy a szilvás gombóc csak lágyan, puhán, rezgősen jó, a kőkemény és nehéz tészta teljesen élvezhetetlenné teszi sajnos. A titok pedig egyszerű: kevés liszt kell csak hozzá, és igaz, hogy így ragyacsosabb és nehezebben kezelhető a tészta nyersen, de főzés után így lesz remegős, puha és tökéletes.
- A kész burgonyát még forrón törjük át. Kezdjünk el vele azonnal dolgozni, ahogy átsült vagy átfőtt, ahogy lehúztuk a tűzről! Minél jobban kihűl, annál nehezebb lesz vele dolgozni! - A gombóc receptjében megadott liszt mennyisége hozzávetőleges, azon fog múlni, mennyire lesz szükség, hogy milyen minőségű, mennyire lisztes és vizes a krumpli, így érdemes a receptben megadottnál kicsit kevesebb liszttel indulni és óvatosan adagolni hozzá még, míg el nem érjük a kívánt állagot. A tészta legyen lágy, de ne túl ragadós. Célunk, hogy éppen csak összeálljon. - Bár nagyanyáink bizonygatni fogják, hogy "jó az a morzsa olajban pirítva, mindig így csináltuk! ", ebben az esetben mondjunk nekik ellent! Sokkal finomabb és lágyabb lesz az íze vajban pirítva! Szilvás gombóc – puha tésztával a legfinomabb!. - A morzsa és a vaj is könnyen odaég, így alacsony lángon, folyamatosan kevergetve pirítsuk, vastag fenekű serpenyőben. Számítsunk arra, hogy ez egy viszonylag lassú művelet, mely akár 15-20 percig is eltarthat! Variációk: - Töltsd a tésztát sárgabarackkal, ha inkább a barackos gombócot szereted!
- Készíts barátfülét! Nyújtsd a tésztát 4 mm-re és vágj ki belőle 10-12 mm átmérőjű köröket. Kenj az egyik felére 1 teáskanál kemény szilvalekvárt, hajtsd rá a másik felét, nyomkodd össze a félhold széleit villával és főzd ki ugyan úgy, mint a gombócot. Tálald morzsával, porcukorral megszórva. - Ha szereted a ropogós állagot, zsemlemorzsa helyett görgesd a gombócaidat pirított panko, azaz japán morzsába! Íme, a tökéletes recept: Ennyi tésztából kb. 20 gombóc lesz 1 kg főzni való, lisztes krumpli kb. 200 g finomliszt, ha sütjük a krumplit, és kb. 400 g, ha főzzük 100 g búzadara 1 tojás 2 tojássárga 100 + 100 g vaj 15 g só 300 g zsemlemorzsa 20 szem szilva 1 tk fahéj porcukor a tálaláshoz cukor és só a főzéshez 1. Főzzük/ süssük puhára a krumplit, hámozzuk le a héját, és még melegen törjük át a burgonyanyomón. 2. Szilvalekváros gombóc, amihez nem kell nagymamának lenni - Receptek | Sóbors. Adjuk hozzá a tojást és a sárgákat, a liszt egy részét, a grízt, olvasztott 10 dkg vajat, sót és gyúrjuk formázható tésztává. A liszt maradékát fokozatosan adagoljuk hozzá. 3. Finoman vágjuk meg a szilvák egyik oldalát és vegyük ki belőlük óvatosan a magot.