A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét. A nap, amikor a fehérterror belovagolt Budapestre - Ugytudjuk.hu. (Klettner Csilla, Magyar Országos Levéltár) Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követő zűrzavaros idők közepette, 1919 végére, 1920 elejére Magyarországon szükségessé vált egyes sarkalatos államjogi kérdések rendezése: elsősorban azt kellett tisztázni, hogy az országnak milyen államformája legyen. A köztársaság eszméje nem nyert támogatást, a hagyományosan bevett és egyszersmind nagyobb politikai stabilitást biztosító királyság intézménye tűnt elfogadhatónak. Döntést kellett hozni a király személyéről is. A Habsburg folytonosságot támogató – ám ezért többek között az antant hatalmak ezt határozottan ellenző álláspontjával is szembekerülő – legitimisták, illetve a nagyobb támogatással bíró, szabad királyválasztás elvén álló erők szálltak vitába a kérdésben, amelyet a minisztertanács 1920. február 13-án tűzött napirendre.
Huszár Károly, az alkotmányosság helyreállításának feladatával 1919 novemberében megbízott koalíciós kormány miniszterelnöke – áthidaló megoldásként – arra vonatkozó javaslatot nyújtott be, hogy a nemzetgyűlés addig is, amíg az állami főhatalom gyakorlásának végleges rendezése megtörténik, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással válasszon kormányzót. E közjogi méltóság nem volt ismeretlen a magyar történelemben: több kormányzó közül elsősorban Hunyadi János 1446–1452 között, Habsburg Albert utószülött fia kiskorúsága idején fennállt, illetve Kossuth Lajos, a Habsburg-ház 1849-es trónfosztása utáni kormányzó elnöki működése szolgált jó emlékezetű példával. Rövidesen széles körben elfogadott gondolattá vált, hogy kormányzó választása biztosíthatja a politikai újrakezdéshez szükséges stabilitást. Erről az 1920. Horthy miklós kormányzóvá választása. február 16-án ünnepélyes külsőségek között összeült nemzetgyűlés az 1920:I. törvénycikkben rendelkezett. A kormányzói tisztre – bár egyes hagyományos politikai körök Apponyi Albert jelölését is javaslatba hozták – valójában a hadsereg fővezére, Horthy Miklós volt az egyetlen reális jelölt.
Államférfiúi képességének hiánya többször is megmutatkozott, és tulajdonképpen egy igazságtalan trianoni békedekrétum kapcsán emelkedett fel. A sors iróniája az, hogy ez a békedekrétum szolgált revanspolitikájához, és sodorta Magyarországot egy még nagyobb tragédiába, a II. Világháború elveszítésébe, a nyilas uralomba, a Holokausztba, a II. Magyar Hadsereg elveszítésébe, és a szovjet megszállásba. Sztálin megkegyelmezett Horthynak, és nem került fel így a háborús bűnösök listájára. Utolsó éveit Portugáliában, emigrációban töltötte már a háború után. Azt gondolom, a fentiekből is következik, hogy Magyarország – politikája révén – a XX. században mindig rossz oldalon állt, és ennek "köszönhető", hogy a szovjet típusú szocializmus a II. Világháború után Magyarországon – igaz orosz szuronyok árnyékában -, de létrejöhetett. Periszkóp - Trianon, Horthy Miklós kormányzóvá választása, és a II. - Hetihírek. A nyugati nagyhatalmak is hibásak ebben, mert Magyarországot a Jaltai Egyezmény során az orosz medve ölébe lökték. Összefoglalva, Horthy Miklóst az I. Világháború utáni politikai helyzet juttatta a kormányzói székbe, de képességei sajnos nem voltak elegendőek ahhoz, hogy országát jobb útra vezesse későbbi revanspolitikája révén.
Így és ezért merült fel, hogy a királykérdés végleges rendezéséig valamelyik "kiváló magyar" személyében ideiglenes államfőt kellene választani. A brit és a francia kormány budapesti képviselője egyaránt ezt tanácsolta. Igen ám, de ki legyen ez a "kiváló magyar"? Főoldal - Győri Szalon. A régi politikusok többsége legszívesebben az akkori magyar politika great old man-jét, gróf Apponyi Albertet választotta volna államfővé. Ő azonban már elmúlt hetvenéves, és ellen szólt az is, hogy nyílt legitimizmusa, valamint a háború alatti németbarátsága miatt az antant hatalmak sem látták volna szívesen. Támogatói és ellenfelei Horthy Miklós altengernagy, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka viszont a legtöbb számításba jöhető szempontnak megfelelt. 1868-ban született, tehát alig múlt 50 éves, a haditengerészet tisztjeként a háború alatt semmiféle politikai szerepet nem vállalt, az irányításával 1919-ben megszerveződött Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként ugyanakkor jelentős fegyveres erővel rendelkezett.
Somogyi Béla viszont nem csak kommunista nem volt, de a szociáldemokraták között is közismerten a mérsékeltek közé tartozott. A rövid életű Károlyi-kormányban ugyan közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki; a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének elnöki tisztét pedig a betiltásig (1919. augusztus) megtartotta; viszont szociáldemokrataként ellenezte a Kommunisták Magyarországi Pártjával (KMP) való pártfúziót, és a Tanácskormány idején semmilyen funkciót nem vállalt, utóbb mégis vizsgálatok folytak ellene. – állapítja meg a Qubit-cikkben Serf András. A tehetséges írónak, novellistának induló, "politikailag nem exponált" Bacsónak még ennyi sem volt a rovásán, ha csak az nem, hogy vélhetően "rossz időben volt rossz helyen": Somogyit kísérgette a szerkesztőség és az ideiglenes szállása között – teszi hozzá. Amire egyébként szükség is volt. Az 1919. szeptember 28-tól újra megjelenő Népszavában ugyanis Somogyi cikkek egész sorában foglalkozott a "fehér terrorral", azaz a különítményesek önkényeskedéseivel, kegyetlenkedéseivel, sőt gyilkosságaival.
Abban gyorsan megegyeztek, hogy a forradalmak alatt diszkreditálódott köztársaság helyett vissza kell térni a királysághoz, de a király személyéről a Habsburg-párti legitimisták és a szabad királyválasztás hívei között ádáz viták dúltak. Végül az az álláspont kerekedett felül, hogy kormányzóra bízzák az államfői teendőket, ezt javasolták a brit és francia diplomaták is. (Ilyen méltóságot töltött be 1446-1452 között, V. László kiskorúsága idején Hunyadi János, a szabadságharc alatt, a Habsburgok 1849-es trónfosztása után pedig Kossuth Lajos. ) A tisztségre egyetlen reális jelöltnek mindenki Horthyt tekintette, aki távol tartotta magát a pártpolitikától, élvezte az antant bizalmát, rendelkezett a hadsereg fölött és hazai presztízse is egyre erősödött. A kormányzóválasztásra 1920. március 1-jén került sor az előző nap hatályba lépett 1920:I. törvénycikk alapján, a 141 leadott szavazatból 131 érkezett Horthyra, hét az időközben visszalépett Apponyira, három voks érvénytelen volt. Az eredmény kihirdetése után küldöttség indult a megválasztott kormányzóért, aki a Gellért szálló épületéből érkezett az Országházba, hogy letegye esküjét.
Magyar miniszterelnökök 1921-1945 Dualizmus Magyarországon Belpolitikai válság a háború előtt órai házi feladat Horthy-korszak Boldog békeidők Károlyi Mihály FKgP története Magyarország a II. világháborúban Magyarország a két világháború között Magy. jelenkor (1. ) Magyarország a két világháború között (1918 - 1939) Történelem Széll-csend órai házi feladat Magy. jelenkor (3. ) Teleki Pál Kilábalás a válságból, a külpolitikai helyzet változása Magyarország a 2 világháború között Magyarország A 20. század történései Magyarország a II. világháború idején (1939-1945) Dualizmus Hazánk a két világhágháború között 11. 05. MAGYARORSZÁG A KÉT VH. KÖZÖTT Széll-csend 1918-19 Tanácsköztársaság
Megoldás Mozgalom – így indul neki 2022-nek az egyik leggazdagabb magyar. Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk! Az ATV-ben jelentette be péntek este Gattyán György, hogy aktivizálják magukat, és hivatalosan is elindulnak a 2022-es országgyűlési választáson. Gattyán pártját Megoldás Mozgalomnak nevezik. A milliárdos azt mondta, a kormányváltás a célja, a miniszterelnökséget ugyanakkor a lehető legrövidebb időre, 4 évre vállalná. Gattyán korábban többször is beszélt politikai ambícióiról, de részleteket egyszer sem mondott, így homályos volt, mit is akar pontosan. Említette viszont a digitalizációt, amivel az ország szerinte sokat nyerne. Ezután több plakát is megjelent az országban, amiken a milliárdos "a legnagyobb vállalkozás" indítását hirdeti.
Gattyán György pártja, a Megoldás Mozgalom (MM) vasárnap bejelentette, hogy együttműködési megállapodást írt alá a szépkorúak életkörülményeinek javításáért a Schmuck Andor-féle Tisztelet Társasággal (TT) – írták a cikkében. Détári Lajos volt focista és a Z'Zi Laboros Janicsák István képviselőjelölti indulásának bejelentése után egy idős-szervezettel kötött együttműködési megállapodásról számolt be Gattyán György milliárdos vállalkozó új pártja. A két szervezet közösen elfogadott egy 12 pontos minimum cselekvési programot, amelyet a szépkorúak életkörülményeinek javításáért közösen hajtanak végre – írják a közös közleményben, amely szerint a több mint 17 éve alapított TT 130 ezer pártoló taggal rendelkezik és évek óta, mintegy 90 településen segíti a szépkorúakat. " Aggasztó, hogy a szépkorúakkal, a napi problémáikkal kevésbé foglalkoznak. Évek óta küzdünk azért, hogy az időseket ugyanúgy elismerjék, mint az aktív korban lévőket. Örömömre szolgál, hogy a Megoldás Mozgalom a saját programjával összhangba hozta a javaslatainkat, és létrejött egy 12 pontos cselekvési program.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáját a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készült. A szavazólapokon hat pártlista neve szerepel, ezek sorrendben a következők, zárójelben a listavezetőkkel: DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd (Márki-Zay Péter) Normális Élet Pártja (Gődény György) Magyar Kétfarkú Kutya Párt (Kovács Gergely) Megoldás Mozgalom (Gattyán György) Mi Hazánk Mozgalom (Toroczkai László) Fidesz–KDNP (Orbán Viktor) Miután az NVB nyilvántartásba vette az országos pártlistákat, és az erről szóló határozatok ellen a szerda 16 órai határidőig nem érkezett jogorvoslat, a testület feladata a szavazólapok adattartamának jóváhagyása volt. Ez az úgynevezett imprimálás azt jelenti, hogy az NVB elfogadja a szavazólap "képét", azt, hogy helyesen szerepelnek-e rajta a jelölőszervezetek, valamint a listákon lévő jelöltek neve – számolt be az MTI. A jogszabály szerint a szavazólap a pártlisták nevét az NVB által február 26-án kisorsolt sorrendben tartalmazza.
A korábban már ismertté vált "húzóneveken" túl még érdekesebb kötődésű figurák kerültek elő. A Fideszhez, a kormányhoz, az MSZP-hez és kamupártokhoz is húzódnak szálak Gattyán György milliárdos vállalkozó pártjának, a Megoldás Mozgalomnak (MEMO) jelöltlistáján, akik az április 3-i országgyűlési választáson indulnának – írja a Telex saját "kutatása" nyomán. Amint arról a Népszava is beszámolt, a hétfőn közzétett 106 egyéni képviselőjelölt között nem csak az országosan ismert nevek vannak, mint Détári Lajos vagy Janicsák István, hanem olyanok is, akik már valamilyen módon azért felbukkantak a közélet közelében. A lap szerint ilyen például a Pest megyei 1. választókerületben induló Váradi Valentin, aki a Doclernél IT-sként dolgozik. A férfi nem is olyan régen OV22-es sapkában pózolt, és a felvételt az OV22 Instagram-oldalra is beküldte, Egy másik jelölt, Döbrei István nem a Doclernél, hanem a másik Gattyán-projektnél, a Teqball-univerzumnál dolgozik nemzetközi üzletfejlesztési vezetőjeként.
Hermann peckesen állt például Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kósa Lajos országgyűlési képviselő mögött a fotókon, amik az építkezés 2020-as nyári bejelentésről készültek. A beruházással a kritikusai szerint az a legnagyobb baj, hogy valami elképesztően drága. A G7 cikke szerint Finnországban például 2019-ben adták át a KymiRing nevű pályát, amihez elég volt, hogy a kormány összvissz 6, 5 millió eurót, azaz 2, 3 milliárd forintnyi közpénzt adott. Hermann Henrik, aki ezentúl a Megoldás Mozgalom színeiben felel a digitális megújulásért, már akkor köszönetet mondott azoknak, akik lehetővé teszik, hogy hazánkban látható legyen a motorsport csúcskategóriájának egyik versenye. Ezenkívül azt ígérte, sportszakmai szempontból mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a világbajnoki futamot a lehető legmagasabb színvonalon rendezzék meg. Ahogy korábban írtuk, Gattyán György egyelőre teljesen érthetetlen célú és hátterű Megoldás Mozgalma a 2022-es országgyűlési választásra egészen elképesztő celebritásokat mozgatott meg: Détári Lajos és VV Tommyboy után behúzták Janicsák Istvánt, a Z'Zi Labor frontemberét is, akinek a stabilan ellenzéki Zuglóban kellene helyt állnia a fideszes Borbély Ádámmal és az ellenzéki Hadházy Ákossal szemben, de itt indul még a Mi Hazánktól Czeglédi János, az MKKP-tól Rózsa Regina, az ISZOMM/Munkáspárttól pedig Galba-Deák Ádám is.
Kapcsolódó Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A vállalkozó kérésünkre elmondta: a MEMO képviselőjelöltjeinek anyagi áldozatokat is kellett hozniuk a kampány során, de az átláthatóságot hirdető párt ezen túl egyelőre nem beszélne szívesen a pénzügyekről. Korábbi kérdésünkre, hogy a pár hónapja alakult párt elindulna-e az önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokon, azt a választ kaptuk, hogy a MEMO nem "toronyban", hanem "térben" gondolkodik, azaz hosszú távra terveznek, mert – ahogy írták – "tudjuk, hogy a mozgalomhoz sok tehetséges ember fog csatlakozni, akik az értékrendjüknek megfelelően hisznek a szemléletváltásban".