Ehelyett azt sugallják a szövegek, hogy ezekkel a helyzetekkel minden nő találkozik az élete során. Ugyanakkor mintha végül A mérgezett nő t is bedarálná a programkövetés, hiába állítja az ellenkezőjét: "[A] nővé válás nem szükségszerű és nem programszerű. Elakadhat, elágazhat, benőhet és kifakadhat. Ez történt velem. " Látszólagos, illetve csak ideiglenes a lázadás. Babarczy elbeszélőinek nem sikerül kitörniük a hagyományos női szerepekből – talán nem elég bátrak hozzá, nincs elég fantáziájuk, vagy a biológiai kódoltság nem hagy túl nagy mozgásteret: "Ahogy visszanézek, valahol negyven és ötven között mégis nő lettem a végén. Babarczy Eszter – Wikipédia. Hosszas ellenkezésem elsimult, a kitartó vágy, hogy nem lehetnék-e más, nem éppen férfi, de nem-nő, mínusz-nő, elillant. " A kötet végére az csapódik le az olvasóban, hogy az álmokkal és érzéki vágyakkal teli nő ott ragad a normák drótkerítése mögött – erre utal Féder Márta ízléses és értő borítóképe. A könyvben megjelenő elbeszélők nélkülözik a "programoknak" ellenálló gondolkodást, sokkal inkább kompromisszumkészek, mintsem lázadók, és emiatt a kötet is veszít a jelentőségéből.
Hát mégis Alsófaluban végezted, a nevét is súgva mondták ki a szüleid, hogy azokkal barátkozni sem szabad, mert tetvesek, koszosak, neveletlenek. Ott végezted, egy gyerekkel a hasadban, hiába mondtuk, amit mondtunk, amit minden szülő mond, inkább hazudtál, mit is csináltál volna, hazudtál és az iskola mellé jártál, mint a nővéred, éppen úgy, csak rád már nem hívtuk a rendőröket, amikor eltűntél, beletörődtünk talán? vagy még bíztunk benned? Hogy kikeveredsz ebből, visszamész az iskolába? De hiába bíztunk, az első gyereket még kikaparták, kaparás, így mondtad, de a másodikat már nem lehetett, mert a kórházban későn vették észre, hogy nem kacifántos méhen kívüli terhesség, hanem egyszerűen csak az, ami, ahogy a természet kitalálta, gyerek a hasadban, négy hónapos. Kortárs Online - Háttal a szögesdrótnak – kritika Babarczy Eszter A mérgezett nő című novellafüzéréről. Apád ki akart tagadni, anyád sírt, hajamat téptem, miért nem védekeztetek, miért nem szóltál, hogy segítség kéne, pénz a fogamzásgátlóra, ilyen egyszerű dolgokat miért nem lehet megoldani, ha már kellett neked az a fiú, az alsófalusi fiú, az oláhcigány, aki másfajta, akit kinéztek a házatokból, amit végül kifizettem, hogy ne kerüljetek utcára.
Továbbá olvashatók a kötetben olyan novellák is, amelyek azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy egy-egy érdekes sors- vagy életesemény lehetőségét gondolják végig ( Sennyei Ilma eltűnt), illetve szürreálisba csúszó szexuális fantáziákat ( Az erőszak nyelve, Itáliai utazás) visznek színre. Az Itáliai utazás a legemlékezetesebb novellák egyike, kitüntetett figyelemre méltó sajátossága az érzéki kaland utáni vágy, illetve az attól való félelem megragadásában rejlik. Ebben Babarczy jó arányokban adagolja a valószerűt és a fantáziát – így csúszik át szereplője az érzéki kalandtól az erőszaktevés mezsgyéjére, és mindehhez két becketti figura (egy impotens és egy domináns) statisztál. Film: 5. Magyar Filmhét - Eszter lánca | CorvinMozi.hu. A legmegkapóbb szövegekben – ilyen még például A levél is – a vágyak és a félelmek közel kerülnek egymáshoz, a határátlépés már-már prostitúcióval fenyeget. Fotó: Draskovics Ádám/Magyar Narancs Babarczy kötetének legkomplexebb darabja műfaji és társadalmi szempontból mégis egy egzisztencialista detektívnovella, mely egy tanárnő eltűnéséről szól.
Sorozatban három bronzérmet nyert a nemzeti csapattal: nyáron a Seattle-i Jóakarat Játékokon és a Nemzetek Kupáján, majd 1991 januárjában a perthi világbajnokságon. Az ausztráliai Perthben 1991. január 3-án kezdődő vízilabda-világbajnokságra készülő magyar válogatott tagjai, köztük Benedek Tiborral a lenti sorban jobbról a második helyen Forrás: MTI/Németh Ferenc 1992-ben ott volt a válogatottal a barcelonai olimpián. Bár a csapat csak a hatodik helyen végzett, Benedek Tibor hét mérkőzésen 22 gólig jutott, ezzel az akkor 20 éves játékos lett a legeredményesebb a magyar válogatottban. Ezen az olimpián figyeltek fel rá igazán a szakemberek. Benedek Tibor (j) és Taylor küzdelme a labdáért az Ausztrália-Magyarország vízilabda-mérkőzésen a XXV. nyári olimpiai játékokon Barcelonában Forrás: MTI/Németh Ferenc 1994-ben a klubcsapatával, az UTE-val a Mladost Zagreb és a Posillipo Napoli kiejtése után bejutott a BEK-döntőbe, ahol a CN Catalunya ellen szerezte meg a címet. Április 30-án a Szuperkupa döntőjében legyőzte az olasz Pescara csapatát is Benedek vezérletével a magyar együttes.
Kásás Tamás az egyik legsikeresebb magyar sportoló, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, zsinórban nyerte a magyar csapattal az aranyérmeket, 2000-ben Sydney-ben, 2004-ben Athénban, 2008-ban Pekingben. A legendás aranycsapat tagja volt, akiknek a nevére ma is szinte minden magyar emlékszik: Benedek Tibor, Kásás Tamás, Biros Péter, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán. Kásás Tamás visszavonult a rivaldafénytől Az 1976. július 20-án született Kásás Tamás hatéves korában kezdett vízilabdázni, 1993-ban, 17 évesen ifjúsági Európa-bajnokságot nyert, ugyanebben az évben már tagja volt a felnőttválogatott-keretnek. A válogatottal felnőtt- és utánpótlásszinten is minden nagy tornán szerzett aranyérmet. 2011-ben búcsúzott a válogatottságtól, de 2012-ben még tagja volt a londoni olimpián az ötödik helyezett vízilabda-válogatottnak, a spanyolok ellen 14-8-ra megnyert meccsel köszönt el a vízilabdától. Kásás Tamás a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének rendezvénye után a budapesti Danubius Hotel Gellért szállodában 2015 májusában, amikor ő is tag lett.
Faragó Tamás szerint a magyar vízilabda talán a világon a legjobb, de mindenképp a legjobbak közé tartozik, ennek megfelelően az említett szavazás a realitást tükrözik, hiszen Benedek Tibor és társai egy fantasztikus korosztályt alkottak, háromszor is elhódítva az olimpiai bajnoki címet. Az pedig csak a jó szándéknak köszönhető – az utóbbi tíz év eredményeinek ismeretében –, hogy a magyar válogatott mellett egy pár külföldi is bekerült az álomcsapatba. Az InfoRádió állandó sportági szakértője úgy véli, ugyan minden egyes választás, úgynevezett karácsonyi összeállítás érzelemtől nem mentes pillanati döntést takar, de azért a magyar vízilabda minőségét jelzi, hogy Benedek Tibor mellett Kásás Tamás és Varga Dénes is bekerült a legjobb hétbe. Ők szintén igazi klasszis játékosok voltak a maguk idejében. Benedek Tibor azonban nemcsak a korunk egyik legnagyobb vízilabdázója volt, hanem a legkiválóbb sportembere is – emelte ki. "Tibor egész magatartása, hozzáállása és gondolkodása egy olyan példakép volt, ami nem véletlen, hogy mindenki számára örök emlék marad. "
Pályafutása folytatásában, 2004 és 2007 között ismét Magyarországon, a Budapesti Honvéd együttesében játszott, majd visszatért a Pro Reccóhoz, ahol 2012-es visszavonulásáig vízilabdázott. Az élsport mellett a tanulásra is kiemelt figyelmet fordított: 1991-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett, 1993-tól pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatója volt, ahol 2006-ban vehette át diplomáját. Az Újpesttel LEN Kupát, Szuperkupát és BEK-et, a Pro Reccóval Bajnokok Ligáját, majd Euroligát nyert, emellett több alkalommal volt magyar és olasz bajnok. Nemzeti színekben már fiatalon letette a névjegyét: 1989-ben ifjúsági Európa-bajnok lett – az isztambuli viadalon az oroszok ellen 8-7-es győzelemből hét góllal vette ki a részét -, majd a junior világ- és Európa-bajnokságról is bronzéremmel tért haza. Öt olimpián szerepelt: 1992-ben Barcelonában hatodik lett a csapattal, 21 találattal pedig a torna gólkirálya volt. Négy évvel később Atlantában negyedik helyezést ért el, és ismét ő dobta a legtöbb gólt.