A színező népszerűségéről már írtam előző cikkünkben. Valamint megmutattam azt is, hogyan készíthetsz saját kezűleg, egyedi színezőt magadnak. Azonban az sem probléma, ha nem állsz még készen arra, hogy te rajzold meg színeződet. A színezés önmagában is abszolút kreatív tevékenység. Ismerd meg a színek kiválasztásának, keverésének, a színes eszközök alkalmazásának technikáját is, cikkünk 2. részéből. Kezdjük néhány, készen kapható színező bemutatásával… Profin megrajzolt színezőt szeretnél? Mutatok néhány igazán szuper színező könyvet! Nekem nagy kedvencem, szintén Johanna Basford munkája, a Kincses Óceán. Szerintem igazán szép és izgalmasabb a többinél, a víz alatti világ felfedezése – különleges, állatok, lények, növények! Igazán aprólékos, úgyhogy van mit színezni rajta. Ráadásul kincseket is rejt a mélység világa, amiket megkereshetsz színezés közben. Vannak olyan oldalak, ahol nincs kitöltve az egész oldal, ezért akár Te is hozzá rajzolhatsz az illusztrációhoz. Légy kreatív, próbáld ki magad bátran!
Ez mára teljesen megváltozott. A tervezés, a minták színekkel való megtöltése és életre hívása relaxál, az alkotás utáni jóleső és szétáradó elégedettség érzés pedig kifejezetten stresszoldó hatású. Ilyen képeket színezhetsz ki a könyvben: Mivel érdemes színezni? - színesceruzával - ilyenkor tompább, lágyabb pasztelebb színeket kaptok élénkebb színek: -akvarellceruzával - tűfilccel - filctollal - zselés-, és csillámtollal - az ecsetirón is nagyon jó hozzá DE:az ALKOHOLOS FILC mindig átüt! Fontos a technika: - SATÍROZZATOK! - érdemes nagyobb mozdulatokkal színezni, nem egy pontban hosszan rányomni és vissza-visszamenni sem érdemes egy területre +1 Tuti tipp - ha ceruzával elő, vagyis a filc alá színezel, akkor nem üt át A színezéshez használhatsz Stabilo rajzeszközöket, melyeket ide kattintva tudsz megrendelni. Vásárolj színező szettet! Színező szett: Bűvös erdő képeslapkönyv + STABILO Point 88 tűfilckészlet Színező szett: Titkos kert képeslapkönyv + STABILO Pen 68 rostirón filctollkészlet Színező szett: Titkos kert képeslapkönyv + STABILO Point 88 tűfilckészlet További termékek a szerzőtől: Johanna Basford - Határidőnapló 2017 Mágikus dzsungel Titkos kert DIY színezhető hátlap Bűvös erdő - képeslapkönyv Kincses Óceán Titkos Kert - képeslapkönyv Titkos Kert Bűvös erdő Színezz, posztolj, művelődj!
A legjobb, ha hagyjuk fantáziánkat szárnyalni és különös képeket kaphatunk. Például a gombán álló kastély, apró folyócska, dupla világ képét keltette, eközben belegondoltam, mennyi organizmus kapcsolódik a gombához és hány történet szól róla, rögtön hihetőbbnek tűnt. Akár egy manócska bújhat meg a kastélyban. A folyó szélén nem tudom mik a kicsi karikák, lehet kövek, de én buboréknak láttam, amik felszállnak a gomba kalapjáról és ahogy a víz folyik le, habzik. Néha komplex képeket lehet felfedezni Johanna Basford erdejében és ez rendkívül lenyűgözött. A leírtakon felül közelebb hozza a természetet az ember lelkéhez. Sokszor írják mennyire nyugtatnak a színezők, ami teljesen igaz, mindig lenyugtat és el tudok merülni a kis fantáziavilágomban, minden esetben eltűntem a létezés síkjáról, de itt más miatt is. Legtöbb esetben nem pusztán a formákra koncentrálunk, hanem a formákon belüli aprócska részletre, ami lehet szinte bármi. A kincsesláda esetében, ha megnézzük, egyetlen igazi érték van az emberi kapzsiság számára, minden más természeti értékű.
Slides: 11 Download presentation Az elektronburok szerkezete Elektronhéjak kiépülése 4. N (32 e) 3. M (18 e) 2. L (8 e) 1. K(2 e) Tartózkodási valószínűség ATOMPÁLYA 90% Pályaenergia Kálium Pályaenergia – akkor szab. fel, ha az elektron a magtól igen nagy távolságból az adott atompályára lép. (KJ/mol) Elektronhéj – közel azonos méretű atompályákon mozgó elektronok Alapállapot – atom legstabilabb állapota Gerjesztett állapot – nem stabil, elektronok távolabb ugranak E befektetés miatt Elektronok tulajdonságait kvantumszámokkal írjuk le. Az atom bármely elektronja négy kvantumszámmal jellemezhető • A főkvantumszám (n) értéke 1, 2, 3 (K, L, M, N)stb. pozitív egész szám, megadja, hogy az elektron hányadik héjon van. Héj mérete. • A mellékkvantumszám (ℓ), értéke 0, 1, …, n− 1 lehetséges, tehát az adott héjon (adott n esetén) n-féle különböző mellékkvantumszám lehetséges. A mellékkvantumszám megadja, hogy az elektronhéjon belül melyik alhéjon (s, p, d, f, …) található. • A mágneses kvantumszám (m) értéke egész szám lehet −ℓ-től +ℓ-ig terjedőleg (a 0 -t is beleértve), így (2·ℓ + 1) különböző értéket vehet fel.
1., Mit értünk az atom alapállapotán? Alapállapotban az atom elektromosan semleges (az elektronok száma egyenlő a mag töltésével) Ekkor kötődik az elektron a legerősebben az atommaghoz. a, Milyen elvek szerint írhatjuk le az alapállapotú atomok elektronszerkezetét? Az elektronburok réteges szerkezetű. Az egyes elektronhéjakon meghatározott legnagyobb számú elektron tartózkodhat: az első elektronhéjat maximum 2, a másodikat 8, a harmadikat 18, a harmadik elektronhéjat legfeljebb 32 elektron alkothatja. A Pauli-elv azt mondja ki, hogy egy atompályán két elektron lehet. A Hund-szabály azt mondja ki, hogy az elektronok úgy helyezkednek el, hogy közülük minél több legyen a párosítatlan. b, Mit nevezünk atompályának, héjnak és alhéjnak? Atom esetében atompályáról, elektronhéjról és alhéjról beszélhetünk. Héjak: K, L, M, N, O, P, Q Alhéjak: s: gömb alakú alakzatok; max. 2 elektron lehet rajta p: tengelyszimmetrikus alakzatok; max. 6 db elektron d: bonyolult felépítésű alakzatok; max. 10 db elektron f: bonyolult felépítésű alakzatok; max.
Minden atompályán legfeljebb két elektron tartózkodhat. Az atompályák energiaszintje határozza meg az elektronhéjak feltöltődési sorrendjét. Az atompályák jelölése a mágneses kvantumszámmal történik. A csomósík az a sík, amely szeli az atommagot, és amelyen az elektron megtalálási valószínűsége 0%. Egy atompályának több csomósíkja is lehet. Az atom felépítése (gyakorlat) [ szerkesztés] Három elv alapján épül fel egy atom: A Pauli-elv kimondja, hogy egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. A Hund-szabály szerint az alhéjakon úgy helyezkednek el az elektronok, hogy közülük minél több párosítatlan legyen. Ez a szabályszerűség az elektronok azonos töltéséből adódik. Mivel az azonos töltésű részecskék taszítják egymást, az elektronok megpróbálják minimalizálni ezt a taszító hatást, és minél távolabb elhelyezkedni egymástól. Ez pedig úgy érhető el a legkönnyebben, ha üres atompályát töltenek be, amin nem kell osztozniuk másik elektronnal. Az aufbau-elv kimondja, hogy az elektronok a lehető legalacsonyabb energiájú szabad helyet foglalják el az atomban.
Mértékegysége: kJ/mol. Na(g) → Na(g)+ + e− az elektronszerkezettıl függı, periodikusan változó érték nagysága az atommérettel ellentétesen változik a további elektronok eltávolítása egyre nagyobb energia befektetést igényel 8 Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltéső anion keletkezik.
A 4 f-alhéj feltöltődése a 57 La, az 5 f-alhéjé a 89 Ac után kezdődik. Az f-alhéjon maximálisan 14 elektron fér el, így a periódusos rendszerben az f-mező egy-egy sora épp ennyi elemet tartalmaz. A lantanoidák legtöbbje a természetben is előfordul, az aktinidák közül az uránt (92 U) követő elemek azonban csak mesterségesen állíthatók elő. A periódusos rendszerben több tulajdonság (az atomsugár, a vegyérték stb. ) periodikusan változik a rendszám növekedésével. 15 Atomsugár - rendszám 16 A gerjesztés folyamata gerjesztés (+E) alapállapotba jutás (-E) Az alapállapotú foszforatommal energiát közlünk. (fény, hő stb. ) Alapállapotba jutva az energiát leadja. (fény) 17 Kationok képződése Megfelelő nagyságú energia hatására az elektron nem csak gerjesztődik, hanem kiszakad az atommag vonzásteréből. Ekkor az atomban a pozitív töltések kerülnek túlsúlyba és kation képződik: kation + elektron DE>0 atom Az ionizációs energia a szabad atomról a legkönnyebben eltávolítható leszakítását kísérő moláris energiaváltozás.
Mozaik Kiadó, Szeged (2012). ISBN 978-963-697-638-5 Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Interaktív Java szimuláció az atompályák betöltődési sorrendjéről elemről-elemre. Szerző: Wolfgang Bauer