Régebben nagyon divatosak voltak a különféle linzertorták az uzsonnák alkalmával, de manapság is igen sokféle süteményt készítünk omlós linzertésztából. Gondoljunk csak bele, a rácsos sütemények, a piték és az aprósütik, kekszek készítése mind-mind az omlós linzertészta alapjain nyugszik. A linzertészta titkai ismeretében bármelyik tökéletesen sikerülhet. A franciák quiche (kis) nevű étele is eredetileg omlós tésztából készül (bár én jobban szeretem leveles tésztával, és ez sem szentségtörés), sőt az angol nyelvterületen (főleg Amerikában) is nagyon kedveltek a különféle édes és sós pie (páj) receptek, szintén omlós tésztával. Omlós tészta. A linzertészta titkait Polcz Alaine: Főzzünk örömmel! című könyvéből tanultam én magam is. Ezen titkok ismeretében kezdőként is bátran nekiugorhatunk a linzertészta készítésének, hiszen őrült nagy hibát nem lehet elkövetni, ha néhány apróságra odafigyelünk. A linzertészta titkai közül talán legfontosabb a hideg zsiradék és a gyors gyúrás Ha a zsiradék felmelegszik, a tészta morzsalékossá válik, szétesik, ezért gyorsan kell összegyúrni a hozzávalókat.
Ha a zsiradék mégis felolvadna, egy tojásfehérjével segíthetünk a helyzeten, amivel újra gyúrjuk át a tésztát, majd nedves konyharuhába csavarva tegyük azt a hűtőbe. Fontos a liszt Nem kell különösebb lisztminőségre gondolni, de kizárólag finomliszttel készítsük, mert a rétesliszttől morzsálódik a tészta. Pihentetés 1-2 óra hosszat pihentessük a tésztát a hűtőben vagy más hideg helyen. Akár egy-két napig is eláll a nyers tészta a hűtőben, így akár előre is elkészíthetjük. Inkább több időt töltsön a hűtőben, mint kevesebbet. Almás pite Ha kemény a tészta Ha az összegyúrt tészta túl keménynek bizonyulna, kevés tejföllel vagy tejjel lazíthatjuk. (Vannak olyan receptek, melyek eleve tartalmaznak tejfölt. Omlós-sajtos sütemény recept | Tutirecept. ) A kész tészta állaga A gyorsaság ne menjen a minőség rovására. Az megfelelően összegyúrt tészta tapintása és színe egyöntetű, nem szemcsés, apróbb vajdarabok láthatóak benne. Hogy ne púposodjon Ha pitét vagy lapot sütünk, szurkáljuk meg, hogy eltávozhasson a gőz, ne púposodjon fel a tészta.
Ráadásul csak egészséges alapanyagokból. Akkor a paleo linzer receptet Neked találták ki. Annyira egyszerű, hogy csak 4 hozzávaló szükséges. Hozzávalók: – Paleolét linzer tészta …
SZINT: KÖNNYŰ By: SÜTÉSI/FŐZÉSI IDŐ: 15 perc ÖSSZESEN: 45 perc Most egy nagyon finom omlós-sajtos süteményt sütöttem Advent III. vasárnapjára. Szeretettel ajánlom az elkövetkezendő ünnepekre. Hozzávalók Tészta: 35 dkg finomliszt 1 késhegynyi szódabikarbóna 25 dkg vaj vagy margarin 20 dkg reszelt sajt 1 teáskanál só 1 kis doboz tejföl A tetejére: 1 tojásfehérje 5 dkg reszelt sajt szezámmag ízlés szerint Lépések A lisztben elkeverjük a sót, a szódabikarbónát, a reszelt sajtot, majd elmorzsoljuk a vajjal, végül annyi tejfölt adunk hozzá, hogy egy könnyen nyújtható tésztát kapjunk (lehet, hogy nem kell hozzá az egész doboz tejföl). Az összeállított tésztát kb. 5 mm vastagra kinyújtjuk. Tetszés szerinti formákkal kiszúrjuk. Sütőpapírral fedett tepsire sorakoztatjuk. A linzertészta titkai (omlós tészta) - Olcsó ételreceptek. Tojásfehérjével lekenjük, reszelt sajttal, majd szezámmaggal megszórjuk. 200 fokra melegített sütőben 15 perc alatt megsütjük. (alsó-felső sütés) Írd le véleményed, kérdésed Kategória kedvencei
Ezalatt a tojásfehérjét egy pici sóval és a citromlével együtt kemény habbá verem, majd fokozatosan adagolva hozzáadom a porcukrot és a keményítőt is. Addig verem a habot, amíg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor habzsákba töltöm és a még nyers tésztakorongokra nyomok egy keveset belőle. Megszórom egész mákkal, majd ezt az adagot is kisütöm. Kihűtés után egy kevés cukorral összeforralt, meleg szilvalekvárral ragasztok össze egy habos és egy hab nélküli korongot. Hozzávalók kb. 3 tucat linzerhez...... Olmos teszta sutemenyek movie. a tésztához: 50 g mák, 150 g liszt, 2-3 g sütőpor, 25 g porcukor, 1 citrom héja, csipet só, 140 g hideg vaj, 1 tojás sárgája, 10-20 ml citromlé;... a habhoz: 1 tojás fehérje, csipet só, 1 teáskanál citromlé, 75 g porcukor, 5 g keményítő, néhány csipetnyi mák;... a töltéshez: 20 g nádcukor, 150 g szilvalekvár. Tovább olvasom...
Hozzávalók kb. 2 tucat (nagyobb) dióhoz...... a tésztához: 50 g török mogyoró, 20 g nádcukor (1 evőkanál), 150 g liszt, 30 g porcukor, 2-3 g sütőpor (1 csapott teáskanál), 120 g hideg vaj, csipet só, 2 tojás sárgája (vagy egy egész tojás);... a krémhez: 50 g török mogyoró, 20+60 g nádcukor, 100+25 ml habtejszín (30%), 1 vaníliarúd magjai, csipet só, 1 tojás sárgája, 10 g keményítő, 25 ml tej, 2 dkg vaj;... a díszítéshez: mogyoró krokant (v. darált mogyoró v. olvasztott csokoládé stb. ízlés szerint). Habos-mákos linzer A tésztához a mákot ledarálom, hozzáadom a lisztet, porcukrot, sütőport, valamint belereszelem egy citrom héját. Olmos teszta sutemenyek drive. A száraz anyagokban elmorzsolom a hideg vajat, ezután a tojássárgával és egy kevés citromlével együtt, gyorsan összegyúrom. Fóliába csomagolva 1-1, 5 órán keresztül hűtőszekrényben pihentetem. A pihentetés után a tésztát finoman lisztezett felületen 2-3 mm vékonyra nyújtom és 3, 5 cm (vagy tetszőleges) átmérőjűre kiszúrom. A kiszúrt tésztát két, sütőpapírral bélelt tepsibe osztom szét és az egyiket 170-180 °C-os sütőben addig sütöm, míg a korongok széle pirulni kezd.
— a maradék következikk ebből… milyen erőforrás-felhasználásokat értünk a költségek tartalmába? vannak olyanok, amelyeket a számvitel a mérleg szintjén kezel… de vannak mérleg szintjén nem kezelt… például alternatíva költségek pl.
Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Költség nek nevezzük a gazdasági tevékenység során felhasznált különféle tényezők pénzben kifejezett összegét. A fogalom megfogalmazható másképp is: a nyereség megszerzése érdekében feláldozott haszon. A költségeket több csoportra lehet osztani: Alternatív költség, vagy lehetőségköltség (angolul: opportunity cost) Változó költség és állandó költség Határköltség Átlagköltség Közvetlen költség és közvetett költség Csoportosíthatók még [költségnem]? ek, [költséghely]? ek és [költségviselő]? k szerint is a felmerülő költségek. Költségszámviteli rendszerek és költségelszámolás. Ezeket a csoportosításokat leginkább a vezetői számvitel alkalmazza.
kerülnek elszámolásra. A Számviteli törvény a vállalkozásokra bízza annak eldöntését, hogy a költségeiket csak költségnemek, vagy költségnemek és költséghelyek–költségviselők szerint tartják-e nyilván. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Gazdaságtudomány Termelési tényező Nyereség (profit) Életciklus-értékelés Beruházás Kiadás ISO 14001 m v sz Költségfajták Lehetőségköltség · Határköltség · Átlagköltség · Változó költség · Állandó (fix) költség · Majdnem-állandó költség · Közvetlen költség · Közvetett költség · Anyagjellegű költség · Személyi jellegű költség · Értékcsökkenési leírás
rezsi (főnév) 1. Szleng: Rendszeres havi költség, amelyet egy család vagy egyedül élő személy kiad a havonta ismétlődő számláira, költségeire. A rezsi része a lakás, ház fenntartása, a havi vízfogyasztás, gázfogyasztás és áramfogyasztás díja is. Akinek nincs elég pénze a rezsi re, annak kikapcsolhatják a lakását az áramszolgáltatásból. 2. Vállalkozás: Működési költségek együtt, amely egy üzem, vállalat, üzlet vagy vállalkozás működését, fenntartását lehetővé teszik. A rendszeres üzemi, üzleti költségek, kiadások. Átlagköltség – Wikipédia. A vállalkozónak nem elég bevételeivel a rezsi t fedeznie. Az üzlet rezsi jébe már nem fér be egy újabb alkalmazott bére. 3. Vállalkozás, pénzügy: Önköltségi ár, amibe egy gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás a vállalkozónak kerül. Az eladási árat befolyásolja a rezsi növekedése. Ha a rezsi egy kicsit csökken, akkor a vállalkozó nagyobb haszonnal tud dolgozni. 4. Elavult: Egy csoport irányítása, működésének megszervezése, hogy elérje a célját és sikeresen működjön. Egy szervezet irányításával kapcsolatos tudás és módszerek összessége; ügyvitel, vezetés.
Ahogyan azt már az előző alfejezetben is láttuk a vállalat vagyonát a mérleg jeleníti meg. A vagyon elemeinek egy része azokból a - készletezhető - erőforrásokból (anyagok, tárgyi eszközök) áll, amelyek a működés során felhasználásra kerülnek. Költség - Ecopédia. Az ilyen erőforrások beáramoltatása, megszerzése előbb-utóbb pénzeszköz kiáramlással (kiadással) jár. A kiadás időben egybeeshet az erőforrás megvásárlásával (készpénzes vásárlás, ebben az esetben a megvásárolt eszköz, növekedést okoz a mérleg eszközoldalán, amit ugyanilyen összegű pénzeszköz csökkenés ellentételez), de el is térhet attól (halasztott fizetés, ebben az esetben az eszköznövekedéssel szemben kötelezettség növekedés keletkezik, így a kiadás csak később a tartozás megfizetésekor következik be). A rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalat a működése során felhasználja, ami a készletezhető (mérlegben kimutatható) erőforrások esetében az erőforrásnak megfelelő eszköz csökkenését, a nem készletezhető (tehát a mérlegben meg nem jeleníthető) erőforrások esetében pedig az erőforrást biztosító, annak igénybevételét lehetővé tevő érdekhordozóval (munkavállaló, szolgáltatást nyújtó) szembeni kötelezettség növekedést fog okozni.
A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak lokális szélsőértékeiben metszi. Az átlagköltségfüggvény pontosan ott csökkenő, ahol a határköltségfüggvény alatta halad, és pontosan ott növekvő, ahol fölötte. Ahol az átlagköltségfüggvény csökkenő, ott a vállalati tevékenység lokális mérethozadéka növekvő, vagyis méretgazdaságosság áll fenn; ahol a függvény növekvő, ott csökkenő a mérethozadék, így méretgazdaságtalanságról beszélhetünk. Azokon az intervallumokon, ahol az átlagköltség konstans, a mérethozadék is állandó. A költség fogalma pdf. Ezen hozadéki tulajdonságok miatt az átlagköltséggörbe minimumát optimális üzemméretnek nevezzük. Hosszú távon ez egyben a minimális hatékony üzemméretet is jelenti. Sugárátlagköltség [ szerkesztés] Többtermékes vállalatnál az egy egységre jutó, átlagos költséget sugárátlagköltségnek nevezzük és a következőképpen definiáljuk: ahol y a teljes kibocsátott mennyiség, λ 1, λ 2 stb. pedig az 1., 2. stb. jószágnak az ezen belüli részaránya. Jelentősége [ szerkesztés] Egy jószágot kibocsátó vállalat esetén, ha a jószág ára az átlagköltségnél nagyobb, akkor a vállalat profitja pozitív, ha azzal egyenlő, akkor 0, ha pedig kisebb, akkor negatív lesz; utóbbi esetben a vállalat hosszú távon kilép az iparágból.
Az átlagos változó költségfüggvény minimumát minimális hatékony üzemméretnek nevezzük. A határköltségfüggvény az átlagos változó költségfüggvényt annak szélsőértékeiben metszi. A költség fogalma 1. Az átlagos változó költségfüggvény ugyanazon pontban éri el a függőleges tengelyt, ahol a határköltségfüggvény. Ha az átlagos változó költségfüggvény valamely kibocsátási szinthez tartozó pontját és az origót egy téglalap két szemközti csúcspontjának képzeljük (és a téglalap oldalai a két tengellyel párhuzamosak), akkor a téglalap területe az adott kibocsátáshoz tartozó változó költséggel egyenlő. Az átlagos változó költség jelentősége [ szerkesztés] Azok a javak, amelyeknek az ára kisebb az átlagos változó költségüknél, "annyira negatív profitot" eredményeznek, hogy a vállalatnak már rövid távon is érdemes leállítania a jószág kibocsátását (vagyis kilépnie az iparágból), mert ez még mindig kisebb költséggel jár a számára, mint az, ha továbbra is veszteségesen termelne. Rövid és hosszú távú átlagköltséggörbék Átlagköltség hosszú távon [ szerkesztés] A termeléselméletben feltételezzük, hogy hosszú távon a vállalatok minden általuk felhasznált termelési tényező mennyiségét meg tudják változtatni; ebből azonban következik, hogy hosszú távon nem létezik állandó költség (így természetesen átlagos fix költség sem), az átlagos változó költség pedig minden kibocsátási szinten egyenlő az átlagköltséggel.