Olvasási idő: 2 perc Harry Potter bagolyfanjai most testhezálló feladatot kaphatnak, ha szavaznak a jövő év madarára. A baglyokhoz sok hiedelem és monda kötődik az emberi folklór színterén. A baglyok a bölcsesség szimbólumai, annak ellenére, hogy nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk viszont annál érdekesebb. Most ezek a hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara verseny jelöltjei. Az Év madara programot a Magyar Madártani Egyesület (MME) 1979-ben indította azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémák tekintetében érintett fajok vagy madárcsoportok ismertebbek legyenek. Az év madara címre történő jelölés, az MME részéről, több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg. A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-jére. 2020 év madara. Meddig lehet szavazni? A 2019. július 25-én 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj nyeri el a 2020 év madara címet.
Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak. Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális "belepuskázás", amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. Mi legyen 2020 év madara? - lakossági szavazás | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására. Az MME közleménye szerint az év hüllője a keresztes vipera lett. Mint írják, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, "Nem minden mérges, ami fekete! "
Fotó:, illusztráció. Készítette: Piotr Krzeslak Az év madara címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok és azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét. A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: az erdei fülesbagoly mellett a füleskuvikra és az uráli bagolyra – közölte az MME hétfőn az MTI-vel. A szavazáson győztes erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. 2020 az év madara. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6, 5-12 ezer pár közé becsülhető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is.
Tényleges mérgezés legtöbbször az állat kézbevétele esetén következik be. 2020 év madara és fája. A keresztes vipera mérge alapvetően a keringést gátló és véralvasztó hatású vérméreg, vérömlenyt okozó és izomműködést gátló aktivitással. A méregben a véralvadásra ható anyagok dominálnak, a vér alakos elemeit és vérerek belső falát roncsolja, melynek következtében véralvadási zavarok, súlyos esetekben keringési sokk áll be. Hazánkban a viperamarás nagyon ritka, egy-két alkalommal fordul elő évente, mindkét mérgeskígyófaj, azaz a keresztes és a rákosi vipera marását együttesen értve. Az elmúlt 60 évben mindössze két halálos keresztes vipera marás történt hazánkban.
Az ausztráliai hiedelemvilág szerint a denevérek a férfiak, a baglyok a nők lelkei. Más kultúrák, úgy gondolták, ott jelennek meg, ahol valaki gyászol, így segítve az elválást. De sokan úgy hiszik, hogy akkor is előkerül a bagoly, ha az életünkben valamilyen változás fog bekövetkezni. Meglehet, a régiek tudtak valamit, amit mi mára elfelejtettünk. De az is lehet, hogy csak bizonyos jelenségeket magyaráztak történetekkel. Akárhogy is, ez a misztikus madár a mi gondjainkra van bízva. A sokszor varjúfészkekbe is beköltöző madár gyakran esik vadászok puskájának áldozatául, de nagy számban ütik el őket autók, kamionok és vonatok is. Sokuk éhen hal a hideg, téli, időszakban, mivel a lehullott hó elrejti előle zsákmányait, nem tud vadászni. Az erdei fülesbagoly lett az év madara - 2020-ban - Országos Erdészeti Egyesület. Annak érdekében, hogy megelőzzük ezt az értelmetlen halált mi is tehetünk valamit. Az erdei fülesbagoly számára építhetünk "speciális etetőket", úgynevezett egérvárakat akár a kertünkben is. Ennek célja odacsalni a közelben élő egereket és pockokat. Elkészítéséhez egy fák közelében lévő üres helyre, körülbelül 60 db téglára, némi száraz levélre vagy szénára, néhány deszkára és 10 db tetőcserépre van szükség.
Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is. Ez a madár egyébként soha nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madárét foglalja el, elsősorban a koros, vastag fákat kedveli. Az uráli bagoly megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27-34 nap után kelnek ki. Körülbelül 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek. Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. Az év madara 2020 az erdei fülesbagoly - Európa madarai - Fülesbagoly. A madár természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Füleskuvik (Otus scops) Kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb a füleskuvik. Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ.
Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot. A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket. Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok. A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak Videó: Orbán Zoltán) Veszélyeztető tényezők Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben.
Mint kiemelte, ezúttal is megtalálható lesz a polcokon a húsvétkor szokásos termékkör, bár egyes cikkek drágábban, amit viszont ellensúlyoz a vásárlót támogató árstopintézkedés. Így készülnek Palócföldön a húsvétra - Utazási tippek az ünnepi hétvégére - Hír TV. Illusztráció Fotó: Bielik István - Origo Az árstop az élelmiszer-kínálat mintegy húsz százalékát lefedi, ráadásul nem csak a konkrét árucikkek, hanem a kapcsolódó termékkörök esetén is valamelyest fékezi a drágulást - ez a sertés- és a csirkehúsnál, illetve a tejtermékeknél is látható. Vámos György kitért rá: a jegybank friss előrejelzése egybeesik a cégek várakozásaival, eszerint elhúzódó inflációs időszakkal kell számolni, ám mivel a családok jövedelmei is jelentősen erősödtek, a külföldi piacokról begyűrűző drágulásokkal és egyes termékek esetén a szállítás hullámzásaival együtt is nő a fogyasztás. Az áremelkedési trend lassan fog csillapodni, egy darabig még magas inflációval kell számolni, amit el fog viselni a magyar vásárlóerő – jegyezte meg. Annak kapcsán, hogy a baloldali médiumok Európa más országaira hivatkozva arról írtak, hogy a háborús helyzet miatti riadalomban látványosan kiüresedtek a polcok az élelmiszerüzletekben, hangsúlyozta: itthon nincsenek és nem is indokoltak a pánikvásárlások.
A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen. Húsvéti ünnepek Magyarországon - Budapest Beacon. A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejneműt sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak.
Ehhez hasonlóan máshol a húsvéti maradékok hamvait a ház pincéjében ásták el, hogy ne érhesse villámcsapás a házat, és hogy a kertben gazdag legyen a termés. Zemplén falvaiban a húsvéti kalács morzsáit a csirkéknek adták, mert úgy vélték, hogy ettől több tojást fog tojni. Egyéb szokások A határjárás szintén húsvét vasárnap történt. A szokás szerint (amelynek nem feltétlenül vallási gyökerei vannak) a növények elvetése a tavasz elején védelmezi a termést, és megvédi a falvak fiataljait, hogy elhagyják a települést. A határjárás megvéd a jégesőtől, a sáskajárástól, az áradásoktól, a tűztől és még az idegenektől is: "távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvízeket, falunktól a tüzet, idegeneket; adj bő termő esztendőt s békességet! " Az erdélyi Szentgerice faluban (ma Gălățeni, Románia) a határjárás arra szolgált, hogy megalázzák vagy figyelmeztessék a közösség "kockázatosan" viselkedő tagjait. A kicsapongó lányoknak bölcsőt ajánlottak, a lopással vádolt személyeket börtönnel fenyegették, a hanyag papoknak bizonyos dolgokat ajánlottak áldásra, az alkoholistáknak pedig pálinkát kínáltak.