"A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt" – idézi Pokorni Zoltánt a cikk a Mazsihisz oldalán. "Nem ez az a hely, ahol gondolkodnom kell, hogyan válik valaki gyilkossá, és nem dolgom mentegetni a nagyapámat, vagy mentséget keresni. Pokorni Zoltán leveteti nagyapja nevét az emlékműről 20-01-15 - YouTube. Inkább azt gondolom a holokauszt magyarországi történetével kapcsolatban, hogy a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás. Magyarok voltak az áldozatok, és a gyilkosok túlnyomó része szintén magyar volt" – fogalmazott a polgármester. Pokorni Zoltán azt mondta, hogy ha zsidó ügyként tekintünk a holokausztra, akkor szerinte ugyanazt a gondolati szétszakítást követjük el, amit az 1920-as, '30-as, '40-es években, amikor magyarokra és zsidókra osztották a társadalmat. "Nekünk úgy kellene ezen úrrá lennünk, hogy ne kövessük el még egyszer ezt a hibát, hanem az áldozatokban is lássuk a testvéreinket, honfitársainkat" – jelentette ki Pokorni Zoltán.
Nemcsak mint egy nyilas gyilkos unokája, hanem mint a kerület vezetője, akinek feladata, hogy a szimbolikus dolgokban is rendet tegyen. Fontos, hogy áttekintsük a második világháborús emlékmű ügyét, hiszen a turul szimbólum valóban megosztó. Pokorni sírva mondott fontos és megrendítő beszédet nyilas nagyapja rémtetteinek helyszínén (videó). Jó szándék vezette az elődömet, amikor úgy döntött, hogy közös emléket állít a katonáknak és az áldozatoknak, de az bizonyos, hogy a választott szimbólum szerencsétlen – fogalmazott Pokorni Zoltán a megemlékezésen, ahol a rendezvény végén a meghívott keresztény felekezetek képviselői felolvasták az összes zsidó áldozat nevét. Forrás:; Fotó: Mazsihisz
Cseh Gergő Bendegúz: Ki volt Pokorni Zoltán nagyapja? - YouTube
Marad tehát, de " a turulszobor inkább az első világháborús áldozatoknak állítson emléket, hiszen abban az időben még nem kötődött semmilyen negatív tartalom a turul szimbólumához ". Miféle "magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást" szimbolizál a kardot tartó turul? Azt, hogy a magyar katonák az első világháborúban részt vettek Szerbia megtámadásában, harcoltak a galíciai Przemyślnél, az olaszországi Isonzónál stb. Magyarország területén nem, hiszen az első világháború idején (a román hadsereg egy erdélyi betörését kivéve) nem folytak harci események a magyar határokon belül, illetve a magyar határ védelmében. Pokorni Zoltán sírástól elcsukló hangon beszélt a nyilasokkal gyilkoló nagyapjáról - PestiSrácok. Az első világháború tehát nem volt Magyarország számára honvédő háború, az – némi leegyszerűsítéssel – Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia hódító, befolyásszerző háborúja volt, mint ahogy az antanthatalmak részéről is hódító, befolyásszerző háború volt. A turulszobor mint első világháborús emlékmű tehát egy, a magyarok milliói szemszögéből nézve értelmetlen háborús részvételt dicsőítene.
Oly sikeresen, hogy csak közvetlenül a rendszerváltás előtt szakadt meg kapcsolatuk. Mindez leolvasható Hölvényi Olaf György állambiztonsági nyilvántartó, ún. 6-os kartonjáról, amire feljegyezték, hogy beszervezési dossziéja volt (tehát beszervezési nyilatkozatot írt alá) B-27957 számon, a +1 pedig azt jelentheti, hogy a szünetet (1954-60) követő második beszervezést is megörökítették. Ennél is fontosabb tevékenységének dokumentumai közül az a négy vastag kötet, amely jelentéseit őrzi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A 6-os kartonon feltüntetett M-34203+3 azt jelenti, hogy az alapdosszién kívül még 3 létezik, s mindegyik olvasható M-34203/1/2/3 számon. A négy jelentés kötet több száz személy nevét tartalmazza, akikről Hölvényi jelentett, köztük nemcsak egyházi személyek szerepelnek, hanem az akkori magyar közélet több jeles szereplője is. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint: "Az ügynök, (aki ciszteri szerzetes volt) jelentéseket készített volt rendtársairól.
A szemészeti szakrendelést minden területi beteg beutaló nélkül, előjegyzés alapján veheti igénybe. Természetesen nagy segítség, ha az a páciens, akit háziorvosa speciális kéréssel küld a szakrendelésre, erről írásos dokumentációt (beutalót) hoz. A valóban sürgős eseteket lehetőség szerint soron kívül vizsgáljuk rendelési időben, előjegyzés nélkül. Negyvenéves kor felett panasz hiányában is ajánlott mindenkinek 1-2 évenként felkeresni a szemészeti szakrendelést. Így időben felfedezhető pl. a zöld hályog (glaucoma), a rejtett fénytörési hiba, a szemfenéki eltérés stb. A kötelező minimumfeltételeket bőven meghaladó műszerparkunk, szemorvosaink tapasztalata, tudása és gondossága lehetővé teszi, hogy mindenki a legmagasabb szintű ellátást kapja. A krónikus betegek (glaucoma, diab. retinopathia stb. ) gondozását folyamatosan, a nemzetközi standardoknak megfelelően végezzük. Egynapos sebészeti beavatkozások Intézetünkben több mint tíz éve végzünk szürkehályog-műtéteket. Dr vadnay ákos szemész ever had a dream. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kezdetektől a legmagasabb szintű ellátást tudjuk nyújtani mind a műtét előtt szükséges vizsgálatokban, mind a műtét során.
08:00 - 14:00 () április 1. Nem beutalóköteles Időpontfolgalás a betegirányítóban +36 23 445 480, +36 23 445 481 Szakorvosok