Ültetett tehén – Hyundai Santa Fé 2, 2 CRDi - 2008 SUV-ot személyautó-platformra kell építeni, különben olyan lesz, mint az én félig pickup, félig terepjáró öszvérem, a Toyota 4Runner, ami terepjárónak nem elég masszív, SUV-nak viszont túl kemény. A Santa Fé alapja, a Sonata jó kis autó, de a bemutató óta tán egyet se láttam - ez az egész limuzin-biznisz valahogy Európában nem jön be a koreaiaknak. Hobbiterepjáróban meg pickupban viszont annál nagyobbat szakítanak. A külső európai, ahogy kell, mert Amerikában ezt szeretik: a Santa Fé a Sonatához hasonlóan kicsit audis. A böszmeséget enyhén Chris Bangle-es hullámzás oldja, az első-hátsó lámpákat pedig szerencsés kézzel szélesítették a Santa Fé I-hez képest: eltűnt a bamba arckifejezés. Gusztusos tetősínek, a B-oszloptól hátrafelé sötét ablakok, és inkább optikailag, mint ténylegesen hátrafelé lejtő tetővonal: a lényeg, hogy ne beépített pick-upnak, hanem modern crossovernek nézzen ki. A fogantyú alapján vajon merre nyílik a csomagtérajtó?
A Hyundai Santa Fe olyan jól mutat majd a jachtkikötők és golfpályák parkolójában, hogy akkor sem lepődne meg az ember, ha a stilizált H betű helyett négy karikát viselne az orrán. Annyira bíznak a koreaiak az új szabadidő-autójukban, hogy kivételesen a nevén sem változtattak a generációváltáskor. Az első Hyundai, amelyben aktív a motorháztető, tehát felpattan gyalogosgázoláskor Még több fotó a galériában. Kattintson a képre! Európában a Hyundai egy ideje már következetesen i-vel jelöli személyautóit, ix-szel pedig a kategóriák összemosásából született öszvérautóit, csak pár kivétel maradt: az Elantra, az aszimmetrikus ajtajú Veloster, az imidzsnövelőnek szánt Genesis Coupé, no meg a Santa Fe. Utóbbi mérete alapján simán kaphatta volna az ix45 elnevezést, de mégis úgy döntöttek, hogy marad a régi, bejáratott név. 2000 óta már a harmadik generációt mutatták be, és mindegyik elég jól fogyott. Talán még egyik Hyundai formája sem lett olyan egységes és markáns, mint ezé a típusé. Nemcsak az arányok, de a részletek is stimmelnek, a forma megteszi a hatását, mert az autó drágának látszik.
Gyorsulás (0-100 km/óra): 10, 1 mp. Végsebesség: 190 km/óra. Átlagfogyasztás: 6, 8 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 9, 5 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 178 g/km.
Az egyikben a hátsó ülés tartható szemmel, a másik pozícióban viszont a jobb kettőn ülő utas dekoltázsa: a macsópapa-tükör megérett a világszabadalomra. A nagy könyöktámasz-tároló ekkora autóban már kötelező. A sok kék a műszerfal- meg egyéb belső világításban engem idegesít, meg ahogy látom, általában az újságírók se szeretik jobban, mint mondjuk a BMW iDrive rendszerét. Már a Volkswagenekben is szidtuk eleget, de gondolom, a piackutatók által tesztelt fókuszcsoportoknak más az ízlésük. Kékes fő- és segédfények – lehet, hogy ugyanolyan hiszti a részemről, mint amikor sokáig idegesített, ha szembejött valaki ködlámpával, aztán rájöttem, hogy nem is vakít, és azóta alig idegesít. De a kék belső fény valahogy fáraszt, maximum derítésnek tudom elképzelni, mint a Mazda CX7 -ben. A hatást kissé rontja az utólag a borítás közepére barkácsolt GPS-vevő; ennél még én is jobban el tudtam volna dugni, igaz, ahhoz szét kéne kapni a komplett műszerfalat, de hát valamit valamiért. Viszont hosszú idő után láttam egy autóban szivargyújtót, amit általában egy műanyag fedéllel szoktak megspórolni, mondván, az igazából egy elektromos csatlakozó, de mindnyájan tudjuk, hogy kb.
Gyakorlatilag egyetlen ronda elem van az autón, és ebben osztozik a Sonatával: a Hyundai embléma. Ez a dőlt H betű az ovális foglalatban, ezt sürgősen el kéne felejteni. Egyébként semmi, még azt se veszem dizájnhibának, hogy a csomagtérajtó fogantyúja oldalt van, pedig az ajtó felfelé nyílik - inkább legyen érdekesség. Az emblémát leszámítva szép németes dizájn A műszerfalborítás anyaga jó, az ívek szépek, az igazán nagy dolog a kis barna csík a homokszín bőrkárpitok varrásán; ez már olaszos, vagy angolos elegancia, egy pillanatra mindenki elálmélkodik, aki benéz. A bézs szőnyegek is a hangulatos euro-prémium közérzetet adnak, de persze nem lennék az elégedett új Hyundai-tulajdonos helyében, amikor a szomszéd audis már épp kezdené rosszul érezni magát, de ellenőrzi az utolsó mentsvárat, a csillapítva visszacsapódó kapaszkodót: ajjaj, ez nem olyan. Halvérű playboyok és családapák egyként örülnek majd a belső tükör és a napszemüvegtartó közötti kihajtható plusz tükörnek. Nem tudom, szándékos-e, de mintha két állása lenne.
Sokféle szín és felület keveredik, de jó a minőségi benyomás. A kormányzás erőssége állítható Nem ment a dizájn a használhatóság rovására, minden ott van, ahol elsőre keresnénk, csak pár bakit követtek el a tervezők. Elsőre nehézkes a menü kezelése, óra nincs alaphelyzetben, ha tudni akarjuk az időt, bizony be kell menni a beállítások menüpontba. Látványos, de fárasztó a szemnek a kék műszervilágítás, nem véletlen, hogy a Volkswagen pár éve leszokott róla. Az ECO-gomb ellenére start-stop rendszer nincs, a sávtartó csak csipog, nem kormányoz vissza, mint az i40 -ben. A tükör állítóját-behajtóját nem világították meg, ezt is mindig keresni kellett a sötétben, és az is fura, hogy a kormányzás rásegítését szabályozó gomb a kormányra került, holott ezt elég egyszer beállítani, aztán évekig nem kell hozzá nyúlni. Egyébként a három állás közül a normál illik a Santa Féhez. Komfortban túl könnyűvé válik a tekerés, sportban pedig csak az erőszükséglet nő meg, a kerekektől érkező visszajelzések száma nem.
Különösen a krómtól csöpögő orr lett meggyőző, a hatszögletű hűtőmaszk hajlított léceivel, a fényszórók a divatosan szögletes belső lencséivel, no meg a LED-es nappali fényekkel. A far tervezésénél az Audi Q7 adhatta az ihletet, a hasonlóság azonban nem zavaró. Jól sikerültek a grafitszínű 19 colos felnik is, de a kocsi métereit jelzi, hogy ekkora kerekek sem tűnnek nagynak rajta. Amerikában van nyújtott tengelytávú is, négynél több hengert azonban ott sem adnak hozzá Pár centivel hosszabb lett elődjénél a Santa Fé, de így is 4, 7 méter alatt marad, ezért többé-kevésbé még városban is el lehet vele boldogulni. Különösen akkor, ha van benne parkolást segítő rendszer, mivel ez viszonylag hatékonyan kormányozza be helyettünk az autót a szűk helyekre is, igaz, a keskenyebb akadályokat, (pl. villanyoszlop) nem mindig érzékeli, ezért közben nem árt nézni a tolatókamera képet. Bár a tengelytáv nem változott, a mérnököknek így is sikerült növelni a hátsó lábteret, de még ennél is nagyobb csoda, hogy a fejtér is nőtt egy centivel, holott a karosszéria magassága csökkent.
fotó: kiss-kuntler árpád A Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda magas színvonalú, gyors munkavégzést vállal, megfizethető áron. Az iroda minden üzleti döntés előtt részletes, alapos jogi tanáccsal, jogvita esetén pedig hatékony képviselettel áll ügyfelei rendelkezésére. Ügyfélköre a gazdaság számos területének szereplőit foglalja magába, így megtalálhatók közöttük informatikai és kereskedelmi vállalkozások, egészségügyi szolgáltatók, kiadó- és sajtószervezetek. E cégek mindennapi kapcsolatban állnak az ügyvédi irodával, amely több területet, így a klasszikus polgári jog mellett például a munkajogot és az adójogot is átfogó szaktudással nyújt nélkülözhetetlen jogi támogatást. A bírósági jogvitákban alapvető szerepe van a jogi képviselő tudásának és tárgyalótermi rutinjának. Mi lesz a sorsa a kormány további népszavazási kérdéseinek? | Magyar Narancs. Az elmúlt több mint tíz évben felhalmozott tapasztalatok lehetővé teszik, hogy a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda segítségével bármely ügyfél megalapozott, következetes érveléssel álljon ki jogaiért a bírósági eljárásokban, legyenek azok vagyoni vagy személyiségi jogok.
Fotóriporterként dolgozott közel tizenkét éven át a politikai közéleti újságírás területén. Közben elvégezte a jogi egyetemet, így visszatérve a családi hagyományokhoz jogászként, jelenleg ügyvédjelöltként dolgozik. Jogászi pályáján tervei között szerepel, hogy a kiszolgáltatott társadalmi csoportok jogérvényesítéséért dolgozzon. A fotográfia és a természetjárás a munka mellett kicsit több mint hobbiként továbbra is része az életének. Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda. Szereti járni a világot és megismerni érdekes embereket, kultúrákat, tájakat. A következő évtizedekre van terve mind a kipróbálandó tevékenységek, mind az elkölthető pénz terén. >> Kata az ALCEDO-n A szerző eddig megjelent cikkei:
– MÉG KORONAVÍRUS IDEJÉN IS – 2020. március 20. - Az esetek nagy részben az állampolgárok jogairól, és azok indokolatlan csorbításának helytelenségéről szoktam írni, amely elveket továbbra is fontosnak tartok. Mégis nagyon szükségesnek érzem leszögezni, hogy az alapvető szabadságjogok felelősséggel is járnak. Csak úgy van értelme a szabadságjogoknak, ha azzal együtt a saját egyéni életünk döntéseiben is felelősséget, sőt kötelezettségeket is vállalunk, és nem mástól (az államtól, a munkáltatótól, bérbeadótól) várjuk mindig a megoldást. Tovább 2020. február 25. - NPKATA Nem a sorozatgyilkosokat védjük, és nincs szó milliókról. Ahhoz, hogy megértsük, hogy miről szól a "börtönbiznisz"-ként elhíresült szófordulat, néhány alapvetést végig kell gondolni. 1. Nehéz-Posony Kata. Bárkiből lehet bűnöző! Most sokat felkapják a fejüket, és azt ismételgetik, hogy "Én biztosan nem, én törvénytisztelő ember vagyok, normális életet élek, senkit nem gyilkolok meg stb, stb stb. " 2019. szeptember 25. - Az ügyvédség megtépázott tekintélyét számos körülmény befolyásolja, amelyeken valószínűleg testületileg, kamarai érdekvédelem formájában, vagy csak szimpla közös fellépéssel, szolidaritással lehetne változtatni.
Tovább