Felső Végtag Csontjai - Csont Kollekció - Anatómia - Meska.Hu - Alkoholok Funkciós Csoportja

Saturday, 24-Aug-24 15:40:44 UTC

2019-10-21 A felső végtag csontjai

  1. Felső végtag csontjai - Csont kollekció - Anatómia - Meska.hu
  2. A felső végtag csontjai
  3. Iskolai anyagok: Alkoholok
  4. Funkcis csoportot tartalmaz szerves vegyletek ALKOHOLOK KARBONSAVAK rettsgi

Felső Végtag Csontjai - Csont Kollekció - Anatómia - Meska.Hu

metacarpophalagea pollicis) Az I. Felső végtag csontjai - Csont kollekció - Anatómia - Meska.hu. kézközépcsont bázisának izületi felszíne hengeres és oldalszalagjai feszesek, ezért ez az izület csapó- vagy csuklóizület. Mozgásai: csak flexio és extensio Ujjpercek közötti izületek (art. interphalengeae manus) Egytengelyű hengerizület. Rövidítése: PIP (Proximalis InterPhalagealis izület) DIP (Distalis InterPhalagealis izület) Mozgásai: – hajlítás-feszítés – kisfokú túlfeszítés is lehet

A Felső Végtag Csontjai

Tüntesse el a humerus (corpus humeri) testét és a két végét: a felső és az alsó. A felső vége (proximális) megvastagodik és a humerus gömb alakú fejét (caput humeri) képezi. A fej középen és kissé visszafelé fordul. A fej szélén egy horony - anatómiai nyak (collum anatomicum). Váll csont Az alkar csontok (ossa antebrachii) két csontból állnak. Az ulnáris csont középen helyezkedik el, oldalirányban - a sugárcsont. Ezek a csontok érintkezik egymással csak végükön között testük van interosseous helyet az alkar. Az alkar csontjai A ulna (ulna) a felső részén megvastagodott. A felső végtag csontjai. Ezen a (proximális) végen az incisura trochlearis (incisura trochlearis), amely a humerusblokkhoz kapcsolódik. Az ulna Sugár (sugár) proximális végén van egy sugárirányú fejének (caput Radu) lapos mélyedés - glenoid fossa (fovea articuldris) való csuklós a fejét a condylus a humerus. Radiális csont Brush (manus) van egy csontváz, amely a kibocsátás a csukló csontok (ossa Carpi), kézközépcsontok (ossa metacarpi), valamint a csontok az ujjak - ujjcsontok (ujjperceket digitorum manus).

Általános anatómia és a fels ő végtag anatómiája 1. A csontok általános jellemz ő i, csoportosításuk, a csontosodás formái csoportosítás: 1. csöves csontok! epiphysisek —> benne szivacsos állomány, kívül ízületi felszín! diaphysis —> csontréteg vastag, benne sárga csontvel ő 2. köbös csontok —> pl. kéz és lábt ő csontok! szorosan illeszkednek - plana vagy amphiartrosis bels ő állomány majdnem teljesen szivacsos izmok tapadására alkalmasak 3. lapos csontok —> pl. koponyacsontok, medencecsontok, scapula egymáshoz illeszkedve üregeket alkotnak funkció: védelem bennük vöröscsontvel ő egész életen keresztül 4. szabálytalan alakú csontok —> változatos alak sinusokat tartalmaznak pl.

kovalens kötést hoztak létre az elektropozitív hidrogénatommal. Az elektrosztatikus dipól-dipól interaktív erő jelenléte miatt az ilyen típusú hidrogénkötésű vegyületek magas olvadás- és forrásponttal, oldhatósággal rendelkeznek. Olvass tovább: 4 Példák a hidrogénkötésekre: Részletes betekintések és tények Példák intermolekuláris hidrogénkötésekre Az alkoholok A szerves kémiában az alkoholok funkciós csoportja –OH. A hidrogénatom kovalens kötést hozott létre az oxigénatommal. Az oxigénatom elektronegatív, egyedüli elektronpárja van, amely részleges negatív töltéssel rendelkezik. Ami magához vonzza egy másik alkoholmolekula elektropozitív hidrogénatomját. Funkcis csoportot tartalmaz szerves vegyletek ALKOHOLOK KARBONSAVAK rettsgi. Az intermolekuláris hidrogénkötés példája az alábbi ábrán látható. 1. ábra: Intermolekuláris hidrogénkötések alkoholokban Ammónia (NH 3) Az ammónia molekulában az elektronegatív nitrogénatom, amely három hidrogénatomhoz kapcsolódik. A nitrogénatomnak egyedüli párja van, ezért részleges negatív töltést vesz fel, és az elektrosztatikus dipól-dipól kölcsönhatási erő segítségével magához vonzza egy másik ammónia molekula elektropozitív hidrogénatomját.

Iskolai Anyagok: Alkoholok

Slides: 21 Download presentation Funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek ALKOHOLOK KARBONSAVAK Érettségi program Alkoholok Karbonsavak Metanol, glicerin: szerkezeti képletek, megnevezés, fizikai tulajdonságok (halmazállapot, vízben való oldhatóság, forráspont). Etanol – ecetsavas erjedés. Metanol – égés. Iskolai anyagok: Alkoholok. Glicerin – a glicerin-trinitrát előállítása. Ecetsav reakciója aktív fémekkel, fém-oxidokkal, alkáli-hidroxidokkal, karbonátokkal, etanollal. Az ecetsav felhasználásai. Szalicilsav észterezése. Az acetilszalicilsav hidrolízise.

Funkcis Csoportot Tartalmaz Szerves Vegyletek Alkoholok Karbonsavak Rettsgi

Ezért a kisebb moláris tömegű éterekről és észterekről sem állíthatjuk, hogy vízben egyáltalán nem oldódnak: a dietil-éter, illetve az ugyancsak közismert etil-acetát vízoldékonysága - a viszonylag kis moláris tömege ellenére - azonban igen csekély. Az oxovegyületek közül is csupán a szimmetrikus szerkezetű aceton elegyedik korlátlanul vízzel, a többi oxovegyület korlátozottan, illetve rosszul oldódik. A kisebb molekulájú alkoholok és karbonsavak a vízzel korlátlanul elegyednek, mivel könnyen beilleszkednek a víz hidrogénkötés-rendszerébe. Ezekben a homológ sorokban azonban az apoláris szénlánc növekedésével az oldhatóság igen jelentős mértékben csökken. Az apoláris aromás gyűrűt tartalmazó, oxigéntartalmú vegyületek általában szintén gyengén oldódnak vízben. A nagy molekulájú oxigéntartalmú szerves vegyületek vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Ezeknél a hosszú apoláris lánc elnyomja a poláris jellegű funkciós csoport hatását. A sok funkciós csoportot tartalmazó, nagy molekulák könnyebben létesítenek kapcsolatot a vízzel, de méretük miatt kolloid rendszer képződik.

Kémia AZ ALKOHOLOK Az alkoholok olyan szerves vegyületek, amelyek funkciós csoportja a telített szénatomhoz kapcsolódó hidroxil­csoport (–OH–OH). Tudományos nevükben az -ol végződés utal erre a funkciós csoportra (pl. metanol, etanol, propanol). A legismertebb két alkohol a metanol (metil-alkohol) és az etanol (etil-alkohol) (2. ábra). Az alkoholmolekulák között hidrogénkötés tud kialakulni. 2. Az alkoholok homológ sorának első két tagja: a metanol és az etanol Az etanol (etil-alkohol, alkohol, szesz, borszesz) szín­telen, jellegzetes szagú és ízű, a víznél alacsonyabb for­ráspontú folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik. Apoláris anyagok kiváló oldószere. Vízelvonó szer. Ezzel kapcsolatos fertőtlenítő hatása is. A metanol (metil-alkohol, faszesz) az etanolhoz megtévesztésig hasonló kinézetű és tulajdonságú, de annál alacsonyabb forráspontú folyadék. Fontos oldószer és vegyipari alapanyag. Salakmotorok, versenyautók, repülőmodellek üzemanyaga. Régen fa száraz lepárlásával nyerték (innen a régies neve: faszesz).