Mechanikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságoknak nevezzük, a faanyagoknak a különböző erőhatásokkal szembeni ellenállását. Jellemző mechanikai tulajdonságok: rugalmasság, szilárdság (húzó-, nyomó-, hajlító-, nyíró-, ütő-, törőszilárdság), a keménység, a hasíthatóság … A fa mechanikai tulajdonságai Read More » A fa hibái és betegségei Kérjen árajánlatot A fa hibájának nevezzük azokat az elváltozásokat, amelyek a felhasználhatóság szempontjából csökkentik a fa értékét. Az élőfa sokféle hatásnak van kitéve. A különböző károsítok okozta hibákat a következőképpen csoportosíthatjuk: az élőfa növekedéséből származó hibák; növényi kártevők okozta hibák; farontó rovarok okozta hibák; kezelési hibák. A fa fizikai jellemzői - I. rész. Növekedésből származó hiba, görbeség … A fa hibái és betegségei Read More » Favédelmi eljárások Kérjen árajánlatot Az épületfák gombásodás elleni védelmét gombaölő szerek (mérgező anyagok, fémsó, és fenol gyártmányok) alkalmazásával lehet biztosítani. A fa tartósságát, időállóságát, a rovarok, illetve a gombásodás elleni ellenállóképességét a következő eljárásokkal lehet fokozni: A fa kilúgozásával, gőzölésével csökkentjük a fa fehérje- és keményítő tartalmát.
A II. zónában van még lényeges különbség a két faanyag között, de ott már az egészséges faanyagnak rosszabbak a mutatói, mintegy 6-7%-kal. A zónák közötti eltérések (növekedés, csökkenés) azzal is magyarázható, hogy a szöveti szerkezet még nem állandósult, hiszen egy fiatal korú állományról van szó. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálati anyag sok juvenilis fát tartalmaz. Az oszlopdiagramról nagyon jól leolvasható a juvenilis fa viselkedése a nedvességtartalom változásának függvényében az egészséges faanyagnál. Minél közelebb vagyunk a bélhez, annál nagyobb a zsugorodás mértéke. zóna eltérő tendenciáját vélhetőleg a juvenilis kor és a károsodás együttesen adja, azaz felerősítik egymás hatását. A statisztikai elemzés szerint még a károsodott faanyag is megbízhatónak tekinthető a nedvesség változás tekintetében, egyedül a II. zónában rendelkezik magasabb szórással (21, 54%), de ebben az esetben is a minimum érték tér el nagy mértékben az átlagtól. A fa műszaki tulajdonságai. 10. táblázat A térfogati zsugorodás statisztikai értékelése (Tilia argentea) Átlag 14, 53 17, 34 -16, 20 16, 19 16, 48 -1, 76 15, 25 17, 75 -14, 08 14, 30 18, 88 -24, 26 Szórás 1, 27 2, 61 2, 33 1, 62 0, 96 1, 57 1, 41 0, 92 Var.
Nedvességtartalom A fában a nedvesség kötött és szabadvíz formájában van jelen. A kötött víz a sejtfal szerkezetében a szabad víz a sejtek üregeiben helyezkedik el. A víztartalom nagyobb a tőrészben és a szíjácsban, kisebb a csúcsnál és a gesztben. Szabad víz A frissen döntött fa tömegének 45-55%-a víz, ami gyorsan csökken, mivel a sejtüregekben lévő szabad vizet gyorsan elveszti. A víz főleg a bütüfelületeken párolog el. Kötött víz A sejtfalakban lévő kötött víz lassan távozik. Természetes szárítással több év alatt éri el a légszáraz állapotot, ami azt jelenti, hogy a nedvességtartalma 15%-ra csökkent. Fizikai jellemzők vizsgálata - A károsodott faanyag fizikai-mechanikai tulajdonságai. A fa nedvességtartalma egyensúlyban van a levegő nedvességével, ami azt jelenti, hogy vagy nedvességet vesz fel, vagy nedvességet ad le. A fa nedvességtartalma függ a levegő hőmérsékletétől is. A nedvességfelvétel gyors, az elpárologtatás lassú. A sejtfalakhoz kötött víz a sejtfalakat telítve rosttelítettséget eredményez. Ha a fa nedvességtartalma rosttelítettség alá csökken, megváltozik a térfogata, a szilárdsága, a keménysége, az elektromos vezető képessége.
Hajlítószilárdság A hajlítószilárdság a fának az az ellenállása, amit a hajlító igénybevétellel szemben kifejt. A két helyen alátámasztott, vízszintes próbatestet középen megterhelve meghajlik. A próbatest felső része a hajlításra jellemzően rövidül, alsó része pedig megnyúlik. Ennek következtében a felső részben nyomó-, az alsó részben húzófeszültségek keletkeznek. A hajlító igénybevétel a próbatest közepén a legnagyobb. Nyírószilárdság A nyírószilárdság a fának az az ellenállása, amit a nyíróerők hatásával szemben kifejt. A fakötéseknél elég gyakran előfordul ez az igénybevétel, ezért a nagyságának ismerete rendkívül fontos. A nyírás lehet rostokra párhuzamos és rostokra merőleges irányú. Csavarószilárdság A fának a csavarással szembeni ellenállását, csavarószilárdságnak nevezzük. A csavaró feszültség a próbatest külső részében a legnagyobb, a belső tengely felé haladva fokozatosan csökken. Keménység A faanyag keménységén azt értjük, amit a fa kifejt egy idegen test behatolásával szemben.
37. ábra A térfogati zsugorodás változása zónánként (Tilia argentea)
% 8, 72 15, 05 14, 39 9, 80 6, 32 8, 81 9, 86 4, 89 Az ezüsthárs mérési eredményeinek értékelése (10. táblázat és a 37. ábra) során megállapítható, hogy egyedül a II. zónában nincs számottevő eltérés az átlagok között (1, 74%). Az összes többi zónában már szignifikáns különbségek tapasztalhatók. Egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak a károsodott faanyagok, ami szoros összefüggésben van sűrűség vizsgálatok eredményeivel. A beteg anyag végig jobb zsugorodási értékeket produkál, mint az egészséges, s ez elérheti akár a 14-25%-os különbséget is. A mérési adatok szórás vizsgálata nem mutat ki nagy eltéréseket sem az egészséges, sem a károsodott anyagnál, egyedül az I. és a II. zónánál mutat kiugró értékeket (14-15%). A károsodott faanyag térfogati zsugorodásának csökkenése, mind a szürke nyárnál, mind az ezüst hársnál megfigyelhető. Az okokat vizsgálva, ez a csökkenő tendencia közvetlenül a sejtfal mennyiségi csökkenésére vezethető vissza a beteg faanyagnál, ami a gombakárosításokal áll szoros összefüggésben.
Magában a Gát utcában is több bérház épült a kerület munkáscsaládjai számára. Ilyen volt a Gát utca 21, amelynek helyén ma újépítésű társasház áll, a Gát utca 8, ahol még jelenleg is az egykori bérházat lehet megtekinteni, vagy József Attila születési helye, a Gát utca 3, amelynek földszinti lakását József Attila emlékhellyé alakították ki. Habár az utóbbi időben az utca egy része a József Attila terv keretében megújult (kicserélték a térkövet és néhány házat felújítottak), egy-egy ház homlokzatán továbbra is látni a 20. századi történelem, főként az 1956-os forradalom nyomait. Akadnak olyan udvarok is, amelyek mintha konzerválták volna a száz évvel ezelőtti szegényes állapotokat, amelyek között József Attila is született. Lazarista templom 1948-ban Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Mindenképp említésre méltó még az utcát záró, és egyben az utca legdíszesebb épülete is, amely 1903 óta áll a Gát utca Thaly Kálmán utcához eső végén. A napjainkban Kaniziusz Szent Péter nevét viselő, neoromán stílusú római katolikus templom és a hozzátartozó háromszintes zárda terveit Hofhauser Antal készítette.
Fotó: Födő Tamás Napjainkban kultikus helynek számít a IX. kerületi Gát utca 3. Itt áll az az 1891-ben épült, egyemeletes, függőfolyosós bérház, ahol József Attila született. Az azóta emlékmúzeumnak is otthont ad az épület. József Attila azonban számos másik ferencvárosi bérházban is lakott gyermekkorában. A család ugyanis gyakran költözött, hol a Gát utcában találtak új bérleményt, hol néhány utcával arrébb, a mai Ferenc tér környékén, mely szintén szegények lakta, ipari kerület volt. Gát utca 3. egy 1949-ben készült képen Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény Gát utca 3. belső udvara Fotó: Födő Tamás Gát utca mai képe Fotó: Födő Tamás A városrész 1905-re nagy változáson ment keresztül. Főleg a kiegyezést követően települtek ide, a Duna partjára a különböző gyárak és malmok. A korábban zöldségtermesztésre, legeltetésre használt területeket folyamatosan foglalták el a vas-, gép- és vegyipari üzemek. A Gát utca is ennek a robbanásszerű terjeszkedésnek és fejlődésnek köszönheti létét, hisz egy korábbi védőgát helyén alakult ki, és épült be a ma is ismert formában.
Ugyanakkor a kerület iparosodása és fejlődése számos következménnyel járt. A lakosság száma ugrásszerűen nőtt. Egy 1896-os statisztika szerint a ferencvárosi gyárakban mintegy nyolcezer munkás dolgozott. A lakáshiány enyhítésére Budapesten először ebben a kerületben indult meg a munkáslakások építése. A hajdani bérlakás elrendezése Fotó: Födő Tamás József Attila, a ferencvárosi lakos A költő szülei, mint a korabeli ferencvárosi lakosok nagy része, ugyancsak munka reményében érkeztek a gyorsan fejlődő kerületbe. A Bánátból Budapestre kerülő édesapa, József Áron, először Meiszter Izidor Soroksári úti üzemében helyezkedett el szappanfőző munkásként. Az üzem közelében talált magának munkát a Kiskunságból származó édesanya, Pőcze Borbála. Miután a fiatalok megismerkedtek, 1900-ban házasságot kötöttek, ugyancsak a kerületben. Igazi otthont azonban nem sikerült teremteniük, hisz folyamatosan költözésre kényszerültek. Szegények lévén a lakhatásért vagy nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak fizetni.