De mit jelent a származás, és mit mindaz, amit az ember nem a születéssel, hanem az élettel szív magába? Ki a zsidó egyáltalán? Az identitás mindig megválaszolhatatlan kérdéseket generál – a művészek dolga pedig mindig megpróbálni válaszolni ezekre. Robert Aldrich: Rabbi a vadnyugaton (1979) Amikor az ember már azt hinné, a zsidóságról csak nyomasztó filmeket lehet készíteni, érdemes vetni egy pillantást Hollywoodra, ahol mindenre van egy megnyugtatóbb válasz. Például a Gene Wilder és Harrison Ford főszereplésével készült Rabbi a vadnyugaton – más fordításban San Franciscó-i kölyök –, amely tulajdonképpen a közönségbarát feldolgozása az Élj és boldogulj vagy az Európa, Európa alapkérdésének: mit tesz az ember, ha gyökeresen más közegbe kerül, mint amiben született? SentFilm.hu - Élj és boldogulj!. Csak éppen Avram Belinski, a lengyel rabbi itt a vadnyugaton találja magát, mikor épp átvenné a San Franciscó-i vallási közösség vezetését, és ez az a közeg, ami arra kényszeríti, hogy a Szentírásból ki nem olvasható dolgokat tanuljon az életről.
És ha ez önmagában még nem lenne elég súlyos mondat: az Európa, Európa igaz történetet dolgoz fel, a ma is élő Solomon Perel gyerekkorát. Perel a nácik üldöztetései elől menekülve és újra csak menekülve kötött ki épp üldözői karmai között, csak épp olyan sikeres inkognitóban, hogy még a Hitlerjugendbe is felvették. Soha nem készült, és talán már soha nem is fog olyan film készülni, amely ennél metszőbben, sokkolóbban és megdöbbentőbben beszélne a zsidó identitásról, a háborús években azzal járó rettegésről és a nagyon finoman szólva is ellentmondásos helyzetekről, amelyekbe a zsidókat a történelem kényszeríthette. Európa, Európa Norman Jewison: Hegedűs a háztetőn (1971) Ha össze lehet hasonlítani a kettőt, a Hegedűs a háztetőn az Európa, Európa tökéletes ellentéte: amennyire az a szélsőségeket mutatja be, ez annyira a zsidóság legalapvetőbb dilemmáiról szól. Élj és boldogulj!. Mit jelent zsidónak lenni a többi nép között? Mit jelent zsidóként folyton vitában állni az Örökkévalóval? Mit jelent a hagyomány?
A nyolcvanas évek elején járunk. Huszonhat országból több százezer éhező afrikai érkezik Szudánba, ahol menekült-táborokban várják, hogy megkönyörüljön rajtuk a világ. Izraeli és amerikai kezdeményezést követően beindul a Mózes Hadművelet, melynek az a célja, hogy Szudánból a Szentföldre menekítsék az Etiópiából jött afrikai zsidókat. Egy keresztény anya arra kényszeríti gyermekét, hogy adja ki magát zsidónak és csatlakozzon a menekültekhez: így talán lesz esélye a túlélésre. Élj és boldogulj! (2005) (Radu Mihaileanu) - MAGYAR KIADÁSÚ SZINKRONIZÁLT JOGLEJÁRT RITKASÁG!. Izraelbe érkezve az árvának nyilvánított fiút, Slomót egy Tel-Avivban élő francia család fogadja örökbe. Bár közvetlen környezetét tolerancia és szeretet jellemzi, Slomó mégis abban a félelemben nevelkedik, hogy egyszer fény derül kettős titkára: se nem zsidó, se nem árva, mindössze egy fekete fiú, akit a biztos halálból menekítettek ki. Idővel megismeri a szerelmet, a nyugati kultúrát, a zsidó vallást, a családi értékeket és hagyományokat, ugyanakkor előítéletekkel, kizsákmányolással szembesül és belekeveredik a megszállt területeken folytatott harcokba is.
Maria Schrader: Unorthodox – A másik út (2020) Nem az Előttem az élet volt a Netflix egyetlen idei olyan dobása, amely a zsidóság kérdéseivel foglalkozik. Az Unorthodox megtörtént eseményeket dolgoz fel egy minisorozatban, Deborah Feldman önéletrajzi regényét: a sorozatban az Esty nevű lány egy brooklyni ultraortodox közösségben, elrendezett házasságban éli boldogtalan életét, amíg Berlinbe nem szökik, hogy ott megpróbáljon kialakítani egy szekuláris életet. Ha az Előttem az élet azt mutatta meg, milyen az, amikor az identitás magától is jelen van, az Unorthodox azt, milyen az, ha az ember megpróbálja kitépni magából azt, amit identitásnak nevezve ültettek a bőre alá, hogy rájöhessen, valójában, organikusan mi is lenne ott ahelyett. Unorthodox Ephraim Kishon: Sallah Shabati (1964) Egy ilyen listából sem az izraeli filmek, sem Ephraim Kishon nem maradhatnak ki, sem pedig az az időszak, amelyről a Sallah Shabati szól: a bevándorlók érkezéséről Izraelbe – hogy ott az Ígéret Földje helyett eleinte csak a káosz földjével találkozzanak.
Filmje egyaránt merít a zsáner eredeti, amerikai változatából és az olasz gyökerű spagettiwesternből. Az alapkonfliktus, mely szerint a civilizáció terjedése veszélyezteti a közösség hagyományos életmódját, ismerős lehet ezekből a filmekből, csak a Talpuk előtt fütyül a szélben nem a vasút érkezése, hanem a csatornázás miatt változik meg minden.
De sokak érdeklődésére tarthat számot a Budapest-film blokk, retró hangulatú színes felvételekkel a hatvanas évek elejéről. És ezzel a sornak közel sincs vége: a teljes listát ide kattintva böngészhetjük. (via Magyar Nemzeti Filmalap)