Hagyja pihenni a személyt. Hívja a 911-et, ha a személy súlyos tünetekkel jár, vagy nem reagál. Mikor kell orvoshoz fordulni a széndioxidmérgezés miatt Szén-dioxid-mérgező embereknek általában nincs szükség orvosi segítségre, kivéve a fentiekben meghatározott súlyos eseteket. További információ a CO2-mérgezésről Oracle ThinkQuest, Búvárkodás: Gázok és nedvesség Online búvárkodás, CO2-visszatartás
A szén-dioxid (CO2) beoldása Az alapok - 6. rész - Miért szükséges a CO2 beoldás? Szén-dioxid mérgezés A CO2 mérgezés viszonylag ritka, mert gyorsan képes távozni a vízből. Túltelepített akvárium okban fordul elő, ahol a víz felszíne nem mozog eléggé, illetve ha sok a bomló szerves anyag a vízben. Szén-dioxid - palackos A növények nek szén-dioxid ra van szükségü növény esetén a halak nem termelnek elegendőt, így nekünk kell biztosítani. A legegyszerűbben szódásszifon felhasználásával lehet de nagyobb akváriumnál a lényegesen drágább, de biztonságosabb szén-dioxid -palack használatával. A ~ ból és a víz hidrogénjébő történő táplálékszintézishez a növény fényt igényel. A túl sok fény azonban az algák növekedését serkenti, a túl kevés pedig korlátozza a növények fejlődését. Továbbá, némelyik növény kevesebb fényt igényel, mint a másik. Mérgezett a szén-dioxid - Blikk. A ~ adagolásáról egy kétliteres élesztős palack gondoskodik, amelyhez búvárharangot eszkábáltam: egy fogkrém-szájvíz flakon alja kifúrva a légvezetéknek, és rábiggyesztve egy régi belső szűrő tapadókorongos talpára, amivel rögzíteni tudom a szűrő harmadik kamrájában.
Szén-monoxid mérgezés kezelése Ha szén-monoxid mérgezésre hasonlító tüneteket észlelünk, akkor kiemelten fontos, hogy körültekintően járjunk el, hiszen gyakran a segítséget igénylők kimentésére siető személyek is mérgezés áldozatává válnak. A tüneteket mutató személyeket késlekedés nélkül ki kell juttatni a friss levegőre, majd meg kell kezdeni a szén-monoxiddal telítődött helység szellőztetését, ügyelve arra, hogy a szellőztetést végző személy, vagy személyek se szenvedjenek mérgezést. A mentők kihívása még akkor is szükséges, ha ezt a szén-dioxidot belélegző személyek nem szeretnék, mivel a rendszeres, kis mérvű szén-monoxid mérgezés is károsíthatja az emberi szervezetet. Az ilyen károsodások közé tartozik az agykárosodás, bénulás, vagy látászavar lehetősége. A szén-dioxid mérgezés mindenki számára veszélyes, de a csecsemők és gyerekek, a terhes nők, az időskorúak, illetve a bármilyen légzési nehézségben szenvedők kiemelten veszélyezettnek számítanak. Jellemző mérgezés-források Szén-monoxid sok esetben képződhet, de néhány kiemelt veszélyforrás felelős a halálesetek döntő többségéért.
Feltalálóink közül egykor igen kevés nevet tudtam gondolkodás nélkül felsorolni. Ezen kevesek között azonban mindig ott volt Irinyi János. Hogyisne lett volna? Hiszen gondoljunk csak bele! Milyen kellemes egy téli estén a kandallóban tüzet rakni, vagy éppen nyáron egy tábortűz mellett ülni. Mindez egy valami nélkül nem menne: gyufa. A gyufát Irinyi János fedezte fel? – Tényleg!. És ha gyufa, akkor Irinyi János. Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Erről ő maga egyszer így nyilatkozott: " Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat ". Születésének helye és időpontja is bizonytalan. Egyesek szerint 1817-ben Albison, más vélemény szerint 1819-ben Nagylétán látott napvilágot, de van, aki Zsákára teszi szülőhelyét. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Maga az Irinyi család régi református nemesi család.
Irinyi János születési helye és ideje vitatott, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem Albison, és nem május 17-én, hanem 18-án látta meg a napvilágot. Nemesi családból származott, apja uradalmi tiszttartó, öccse, József újságíró, a márciusi ifjak egyike volt. János Nagyváradon és Debrecenben járt iskolába, majd a bécsi és a berlini műegyetemen tanult kémiát, és elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is. Huszonegy évesen Berlinben könyvet írt a kémia elméletéről, elsősorban a savakkal foglalkozott, de foglalkoztatta a gyufa tökéletesítése is. Az első modern tűzszerszám William Congreve angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás e módja azonban nemcsak veszélyes (az elegy bármikor durranhatott és szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben készített az olasz Louis Peyla, 1803-ban tűnt fel a kálium-klorátos mártógyufa, 1805-ben az első kálium-klorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa, s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.