George Frideric HANDEL (1685-1759): Theodora, 1749 Theodora – Baráth Emőke Irene – Szutrély Katalin Didymus – Balogh Eszter Septimius – Megyesi Zoltán (tenor) Valens – Cser Krisztián (basszus) Purcell Kórus Capella Savaria Vezényel: Vashegyi György Idén 40 éves a Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt), Magyarország legrégebbi, korhű hangszereken játszó kamarazenekara. A Vashegyi György vezette Purcell Kórussal közös előadásukban Händel Theodora című oratóriumát hallgathatjuk meg ma este. Címszerepben Baráth Emőke, az est további szólistái Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán és Cser Krisztián. Az est karmestere Vashegyi György. RÉGI ZENEI NAPOK VÁCON ÉS GÖDÖLLŐN - HÍREINK. Rendező: Sysart Kft. Orfeo Zenei Alapítvány A képen Baráth Emőke látható, a fotót készítette: Böröcz Balázs A Purcell Kórus t Vashegyi György 1990-ben alapította a Dido and Aeneas c. opera koncertszerű előadására. A szintén Vashegyi György által (1991-ben) alapított Orfeo Zenekarral a két együttes tagjai Magyarország kiemelkedő régizenei specialistájává váltak: repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő periódus zenéje alkotja, egy-egy alkalommal kortárs kompozíciók előadását is vállalja.
Ingyenes előadást adott a Bartók teremben a zenekar. Magyarország legrégebbi barokk zenekara, a szombathelyi Capella Savaria 2021-ben ünnepli fennállásának 40 éves évfordulóját. Rendezvény - Keresztury Dezső VMK Zalaegerszeg. Ez alkalomból igyenes jubileumi koncertet adott a Bartók teremben, ahol Szombathely Megyei Jogú Városa mint támogató nevében Horváth Soma alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, aki egy oklevelet adott át az elmúlt 40 év elismeréséül Kalló Zsolt művészeti vezetőnek. A koncerten Händel Theodóra című oratóriumát hallhatta a közönség, melyet a Purcell Kórussal közösen adott elő a Capella Savaria. Vezényelt Vashegyi György. Fotó: Bonyhádi Zoltán
– szöveg: Malina János – KOKAS KATALIN: Kokas Katalin hegedű- és brácsaművész a magyar zenei élet egyik legkiemelkedőbb személyisége. A szólóhangversenyek mellett kiemelt helyen szerepel életében a kamarazene és a tanítás. 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia docense. 2002 óta rendszeresen ad mesterkurzusokat szerte a világon. KELLER ANDRÁS és a CONCERTO BUDAPEST: A Concerto Budapest Magyarország egyik vezető nagyzenekara, történelmi múlttal és a fiatal zenészek dinamizmusával. Nagyívű műsorszerkesztésével elkötelezetten képviseli a progresszív és sokszínű, egyedülálló repertoárt, mely a közkedvelt mesterművektől a legújabb, 21. századi kortárs darabokig terjed. Vendégei olyan világhírű művészek, mint Gidon Kremer, Jevgenyij Koroljov, Boris Berezovsky, Isabelle Faust vagy Sir James Galway. Művészeti igazgatója 2007 óta a több mint 70 nemzetközi díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas érdemes művész, Keller András, a Keller Quartet alapítója. A világszerte elismert hegedűművész, karmester a londoni Guildhall School of Music and Drama kiemelt hegedűprofesszora.
A CONCERTO BUDAPEST HANGVERSENYE Műsor: Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61. Csajkovszkij: VI. (h-moll, "Patetikus") szimfónia, op. 74. Közreműködik: Kokas Katalin – hegedű Concerto Budapest Vezényel: Keller András Sokan, ha Beethovenre gondolnak, az V. szimfónia kopogó kezdete cseng fülükbe legelőször. E repetitív motívumot azonban nemcsak ennél a műnél, hanem más daraboknál, például Beethoven egyetlen hegedűversenyénél is megfigyelhetjük. A Theater an der Wien 21 éves zeneigazgatójának és koncertmesterének, Franz Clementnek írt mű rendkívül szokatlanul, öt üstdobütéssel kezdődik D-dúrban. E gesztust néhány ütem múlva átveszi az első hegedű disz hangon, amely jól hallhatóan idegen a tétel alaphangnemétől. A kiegyensúlyozottság és e különös nyugtalanság kettősségének érzése végig megmarad a tétel során. A konvenciótól eltérően Beethoven nem komponálta meg a cadenzát, így azt a premieren rögtönözte Clemenz, és csak sokkal később született lejegyzett formája a szólónak. Az első tételt a variációs formában írt, éneklő Larghetto követi, majd attacca indul az utolsó játékos rondó-tétel.
Ezért pusztult el a viharban Odüsszeusz hajója. Fő műve egyszerre összefoglalás és új kezdeményezés. Összegzi az egész középkor világképét, de már nemzeti nyelven. Dante: Isteni színjáték -. Eszmerendszere keresztény, de az antik kultúrát is felidézi, s ily módon előkészíti a reneszánszot. Középkori vonásai: számmisztika, bűnök igazságos elítélése, műfaj, nyelve, a holt lelkek éreznek és mozognak. Reneszánsz vonás: beteljesült szerelem (Paolo és Francesca), ókori irodalmi szereplők felvonultatása, Odüsszeusz megjelenése. Dante felismeri, hogy olyan emberekre van szükség, akiknek tudásvágya van.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató. Az előadás a budapesti Olasz Kultúrintézet támogatásával jött létre.
Illendő a kérdés, vajjon miért a Pokol, a bűnhődés helyszíne az, amely ebben a történeti korszakban, a '70-es évek közepén hangsúlyos Magyarországon, a Magyar Televízióban? Nevezzük véletlennek, vagy tematizálást gyanítsunk – az ugyanis fel sem merül, hogy akik ott bűnhődnek, azok ártatlanok is lehetnek. Magyar tévéjáték, 56 perc (1974) A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Feliratozva a teletext 777. Isteni színjáték. oldalán. Szerkesztő: Weöres Sándor Vezető operatőr: Abonyi Antal Operatőr: Bányai Péter, Pintér Endre, Király Péter, Sólyom András Rendezte: Rajnai András Szereplők: Bánffy György (Vergilius) Bujtor István (Paolo) Csíkos Gábor (Alessio) Darvas Iván (Ucolino) Fülöp Zsigmond (Bertan de Born) Harsányi Gábor (Simon) Inke László (Brunetto Latini) Káldy Nóra (Beatrice) Kaló Flórián (Ádám mester) Kozák András (Alberigo) Nagy Attila (Kentaur) Pécsi Balett Sinkó László (Odüsszeusz) Sinkovits Imre (Dante) Somogyvári Rudolf (Minosz, Ördög, Kháron) Tordai Teri (Francesca) Velenczey István (III.
Értékelés: 22 szavazatból "Isten bábjai vagyunk, akiket összegyűjtöttek hogy szerepet játszanak egy őrült agyszüleményében. Próbálunk életben maradni, holott már az a tény, hogy ennél az asztalnál ülünk is azt mutatja, hogy megértünk a pusztulásra. Dante isteni színjáték szereplők jellemzése. " Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Illendő a kérdés, vajon miért a Pokol, a bűnhődés helyszíne az, amely ebben a történeti korszakban, a '70-es évek közepén hangsúlyos Magyarországon, a Magyar Televízióban? Nevezzük véletlennek, vagy tematizálást gyanítsunk - az ugyanis fel sem merül, hogy akik ott bűnhődnek, azok ártatlanok is lehetnek.