Ez a gyorsan és könnyen elkészülő fogás Mexikóból és az USA Texas államából származik. Eredetileg marha szegyből készítették, ma már csirkét, sertést, garnélarákot vagy lazacot is használnak hozzá. Kínálhatunk mellé szeletelt salátaleveleket, kockára vágott paradicsomot, metélőhagymás tejfölt, avokádo krémet (guacamole), paradicsom szószt (salsa), de megszórhatjuk reszelt sajttal is. Hozzávalók: 500 gr csirkemell vékony csíkokra vágva (készülhet sertéskarajból is) 1 ek. Kókuszos, banános és chilis csirkemell csíkok chapatival – Húsimádó. Fajita fűszerkeverék 2-3 ek olívaolaj vagy kukorica olaj 1 nagy fej hagyma vastag szeletekre vágva 2 kisebb kaliforniai paprika piros vagy sárga csíkokra vágva 1 hegyes erős paprika csíkokra vágva (elhagyható) 4 db búzalisztből készült tortilla Keverjük össze a fajita fűszerkeveréket 1 ek olajjal. Sózzuk be a húst, majd alaposan keverjük bele a fűszeres olajat. Egy serpenyőben forrósítsuk fel a maradék olajat, magas lángon pirítsuk meg a csirkemellet. Szedjük ki, tartsuk melegen. A serpenyőbe tesszük a hagymát és a paprikákat, addig dinszteljük amíg megpuhul.
Igen, ismét egy indiai étel – mondtam, hogy nagyon rákattantunk erre a konyhára… 😀 Hozzávalók 4 személyre: ( a képeken nagyobb mennyiségeket láthattok, mert én dupla adagot készítettem) 45-50 dkg csirkemell 1-2 fej hagyma 2 gerezd fokhagyma 4 dl kókusztej 2-3 dl húsleves alaplé 1, 5-2 db banán 1-2 db lime 1, 5-2 ek Bombay fűszerkeverék vagy ( curry, kurkuma, fehérbors, petrezselyem, gyömbér) 1, 5 ek kókuszreszelék 0, 5 ek chili só és bors A csirkemelleket közel egyenletes méretű kockákra vagy csíkokra vagdossuk, majd sózzuk és borsozzuk őket. A lime-okat a húsokra facsarjuk, alaposan összekeverjük őket – és 10-15 percre a hűtőbe tesszük az edényt. A hagymát és fokhagymákat felaprózzuk, a banánokat felkarikázzuk és a fűszereket is előkészítjük. Elővesszük a wokunkat vagy keresünk valami nagyobb serpenyőt – és vékony olajon elősütjük a csirkemell csíkokat. Először kifehérednek, majd kevés levelet eresztenek, azután pedig finoman elkezdenek pirulni. Na ekkor kiszedjük őket egy tálba, a wokban pedig elkészítjük a kókuszos, banános alapot.
Fontos, hogy ne főzzük teljesen puhára, mert később még beszívja a szaftot és szétfő! Hozzáadjuk a paradicsomkonzervet, babot, kukoricát, préselt fokhagymát és készre főzzük. Végül megszórjuk reszelt sajttal, ezzel is összekeverjük. A tetejére petrezselyemzöldet szórunk. Jó étvágyat! Tipp: Laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják akár laktózmentes tejszín, akár zsírosabb kókusztej használatával. Isteni finom lesz! 😉 Kókusztejre egy másik tíz-ujjad-megnyalós csirkemell-étel: Tipp: A csirkemellet bátran beillesztheted az egészséges étrendbe korlátlan mennyiségben, csak az ár szab határt a fogyasztásának. Amellett, hogy kitűnő proteinforrás, sokak kedvence semleges íze miatt. Ez az oka annak is, hogy kiválóan variálható bármilyen zöldséggel, fűszerrel, gyümölccsel, tésztával, tejtermékkel, körettel, feldolgozott húsáruval, így változtosan készíthetsz laktató ételeket. Ha minőségre és egészséges ételekre törekszel, javaslom, minél többször szerepeljenek a tányérodon háztáji tenyésztésből származó húsfélék.
Figyelt kérdés 1. Milyen – a világirodalomban ismert – mű jut eszedbe a cím hallatán? (szerző, cím) 2. 4. A főhős átváltozására mindenképp reagálnak a szülők; viselkedésük között van-e különbség? 3. Mi a jelentősége egy bizonyos almának a főszereplő életében? 4. A főhős sora példázatnak is felfogható. Miért? 1/4 anonim válasza: 100% Rég olvastam. 3. Megdobták egy almával (mintha). Mert az egészben az a lényeg, hogy csak addig volt szükség rá, mint hasznot hozott a házhoz. Ő volt a kenyérkereső, de amint nem tudott dolgozni, nem kellett már a családjának. Végül meg a családja nélküli is megélt. Voltaképp csak kihasználták. 2021. jan. 21. 10:57 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 100% Az almás rész: Gregor súlyos sebesülése, amelytől egy hónapon át szenvedett - az alma látható emlékeztetőként benne maradt a húsában, mivel senki nem merte eltávolítani -, mintha még magának az apának is eszébe juttatta volna, hogy Gregor jelenlegi szomorú és utálatos alakjában is a család tagja, akivel nem szabad úgy bánni, mint valami ellenséggel, hanem a családi kötelesség parancsa szerint le kell nyelni az iránta érzett undort, és tűrni kell, egyre csak tűrni.
Cselekménybonyolítás A történetmondás lineáris, az események kronologikusan követik egymást. Helyszín: Gregorék háza A történés ideje: néhány hónap. A cselekmény bevezető nélkül, in medias res (a közepébe vágva) kezdődik a felébredés pillanatával. A legelső mondat közli velünk, hogy " Gregor Samsa egy reggel nehéz álomból arra ébredt, hogy ágyában óriási, csúf féreggé változott. " De semmi többet nem tudunk meg, se az átváltozás okát, se szimbolikus jelentését, csak a következményeit. A novella három részből áll. Az 1. rész egy reggel eseményeit beszéli el. Gregor Samsa egy napon arra ébred, hogy bogárrá változott. Hiába próbál ember módjára felkelni az ágyból, nem sikerül neki. Ám furcsamód nem az átváltozás ténye érdekli, nem csodálkozik a rovarrá válásán, nem töpreng, hogy miért történt ez vele. Sokkal inkább az köti le a gondolatait, hogy így rovarként hogyan fog munkába menni. Mi lesz, ha elkésik? Nem veszítheti el az állását, hiszen ő tartja el a családot: szüleit és húgát. Főnöke megérkezik, érdeklődik, hogy mi történt.
Az átváltozás legfontosabb motívumai 1. Az alapmotívum az átváltozás. Az átváltozás régi toposz az irodalomban, amely az átváltozásmítoszokra nyúlik vissza. Az átváltozásmítosz ok olyan történetek, amelyeknek cselekményét a hős átváltozása szabja meg. Hagyományosan az átváltozás-történetekben az átváltozás oka lehet külső vagy belső. Külső ok esetén általában valamilyen transzcendens erő (istenek, varázslók) büntetik vagy jutalmazzák a főhőst az átváltozással. Belső ok esetén az átváltozás valamilyen emberfeletti varázstulajdonság következménye. Az átváltozás mindig egy újfajta létállapotot teremt, amely vagy segíti, vagy gátolja a főhőst céljai elérésében. Lehet, hogy a hős új dolgokat ismer meg új állapotában, de az is előfordul, hogy fogollyá válik új alakjában, ez történik pl. az Ezeregyéj Gólyakalifájá nak meséjében, aki elfelejtette a varázsigét, és emiatt örökre új teste fogságában maradt. Az átváltozás-történetek gyakran parabolikusak, példázatszerűek, a hős sorsán keresztül általános igazságokat példáz nak.
Metaforái ironikusak. Látásmódja rendkívül groteszk. Teljesen ellentétes minőségeket kombinál: tragikus és komikus elemek is vannak a műben. A tragikum mindig iróniával párosul, a borzalmaknak pedig vannak komikus, nevetséges vonásaik is. A groteszk helyzetekben érzékelhető komikum azonban nem az a fajta komikum, amely felszabadult nevetést vált ki az emberből. Inkább viszolygunk, iszonyodunk, borzadunk közben. Például ahogy Kafka aprólékos realizmussal leírja, milyen lett Gregor – páncélszerű hát, ízelt has, kapálózó lábak – önkéntelen undort érzünk. A mű első mondatában elhangzik egy értékítélet: Kafka "szörnyű"-nek nevezi Gregor átváltozását (" szörnyű féreggé változva "). Ebben az értékítéletben az embernek a férgekhez, rovarokhoz fűződő ősi viszonya, hozzájuk tapadó szorongása, félelme nyilvánul meg. Valamiért irtózunk tőlük, viszolygással töltenek el minket. A féreggé vált Gregor azonban továbbra is emberi környezetben marad, és a két össze nem illő dolog összekapcsolása (ahogy rovarként fekszik az ágyában), elég groteszk képet eredményez.
A féreggé változás ennek csak fizikai megnyilvánulása. Mikor átértékeli régi életét, akkor válik igazán emberré, akkor támadnak erőteljesebb emberi érzései, sőt, a zeneélvezet által a szellemi táplálék fontosságát is megismeri. Valójában rovar alakban talál lelkileg önmagára. Átváltozása együtt jár az emberi kommunikációra való képtelenséggel és azzal, hogy elszigetelődik a családjától és az egész emberi világtól. Azonban éppen ennek folytán teljesedik ki az igazi énje. Ennek a lelki magára találásnak azonban a rovarrá változás volt az ára, így Gregor diszharmonikus és megoldhatatlan helyzetbe kerül: eddig kívülről ember volt, belül meg állat, most már belül ember, kívülről viszont állat. Ez esetben halála önfeláldozásként értelmezhető, amelyben személyiségének igaz embersége nyilvánul meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
1. Az egyik értelmezés szerint Gregor agyonhajszolt, a végletekig kizsigerelt életmódja bosszulja meg magát: örömtelen élet, rohanás, kevés alvás, kiszolgáltatottság a munkahelyen, megalázások, igazságtalan vádak, zsarolhatóság… Mindezek közül az alvást szokták kiemelni. A szövegben több utalás is van az alvásra, illetve az alváshiányra. Rovarként Gregor jellemzően a kanapé alá bújva piheni ki fáradalmait, de van, hogy szorongása miatt nem tud aludni. A mű elején a narrátor megemlíti, hogy Gregor utazó ügynökként soha nem tudta rendesen kialudni magát, mert hajnali 4 órakor kellett kelnie, és az alváshiány-motívum visszatér a novella vége felé is, amikor Gregor egészsége leromlik és már egyáltalán nem tud aludni. Az alvás és az alváshiány domináns szerepe miatt voltak elemzők, akik felvetették, hogy Gregor azért változott rovarrá, mert nem aludt eleget. Azaz átváltozása büntetés egészségtelen, jellegtelen, önfeladó életmódja miatt. 2. Egy másik értelmezés szerint Gregor átváltozása a világból való kivonulás, egyfajta lázadás az egyforma, monoton hétköznapi élet ellen.
Egyszer véletlenül meglátják az albérlők, s elmennek a házból. Ettől Gregor családja még dühösebb lesz Gregorra. Gregor érzi, hogy az ő létezése már csak teher a családjának, és hogy boldogabbak lennének, ha ő nem lenne. Másnap reggelre elpusztul. Tetemét a bejárónő takarítja el. A család nagyon megkönnyebbül, fellélegzik. Aznap sétálni mennek, örülnek a "szabad életüknek". Az átváltozás elbeszélésmódja, hangneme, kifejezőeszközei Az írói hangnem tárgyilagos, szenvtelen. Kafka nem érzékeltet a szereplői iránt sem ellenszenvet, sem rokonszenvet. Hűvös tárgyilagossággal, távolságtartással számol be a főhős szenvedéséről, nincs se beleérzés, se azonosulás. Hiányzik az írói kommentár is. Az elbeszélő nem kommentálja az eseményeket, nem értékel, nem keres és nem mutat fel indítékokat, így az olvasót nagyobb aktivitásra készteti: nekünk kell valamilyen jelentést kapcsolnunk a műhöz. Ábrázolásmód, írói eszközök: Kafka ábrázolásmódja hagyományosnak nevezhető (lemondott a modernnek tartott epikai eszközökről).