Hogy angyalkézből bezárult az Éden átok morajlik, forr a föld szívében, s a kéreg tövist, bojtorjánt terem. Az ember itt vergődött rögre esve, tövis szurkálta lábait sebesre, s kiszúrta lelke álmodó szemét. S míg könnye hull a föld ugarszívére a Szentlélek már néhány ezer éve jár, jár a bojtorjános föld felett. Szánt vihar-vemhes titkos paripákon, ölében mag van, édes álom-mákony, s amerre megy, a vak szem mennybe lát… Így jár a földön néhányezer éve, megtüzesült emberszív az ekéje, s évszázados barázda jár nyomán. Akkor van igazi ünnep, piros pünkösd, mikor egy vaksi, rögre görnyedt bűnöst, szántó, izzó ekéje megérint. Az volt a pünkösd, mikor az a hitvány gyáván bujdosó tizenegy tanítvány a Szentlélek tüzes ekéje lett. Az volt a szántás! Mécs László: A gyermek játszani akart. Végtelenbe vágtak barázdát minden táján e világnak, és Föld és ember újról álmodik Mécs László
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Cookie Settings Elfogadom
A kert elébe értem, mely reám váerelem. Rózsák édes máümölcsfák. Csend. Családi tűántás-vetés hum... Jézusunk, adj erőt, hogy ékesen járjunk Illendő ruhában, méltóképpen várjunk Add, hogy kerülgessük a bűnt, sötétséget S ama jobb hazában megláthassunk Téged.... Hogy angyalkézből bezárult az Édenátok morajlik, forr a föld szívében, s a kéreg tövist, bojtorjánt terem. Az ember itt vergődött rögre esve, tövis szurkálta lábait sebesre, s kiszúrta... Az élet örök búcsúzás, ó bárcsak tudnánk távozáskor Fényt hagyni, mint a Messiás! Belészeretni a szívekbe, apostolokba, mártírokba, hogy átadják a századoknak, a századok az ezred...
A csirke nem akarta felébreszteni, ezért csak letette a répát, és hazament. Amikor a nyuszi felébredt, meglátta a répát: – Héj! Ez a répa visszajött! Jól van, akkor torta lesz belőled. A Nyuszi tortát sütött, és meghívta az összes jószívű barátját fincsi vacsorára. június 11, 2020
Iratkozz fel a bal alsó kis harang ikonra kattintva! Nyuszi éléskamrája kifogyott a tél közepén. Szerencséje volt, mert a kert végében talált két szép répát. Az egyiket megette, a másikat… A répa dalszöveg, mese szöveg Egy téli reggelen nyuszi kinézett az ablakon: – Húúú! Mekkora hó esett! És pont most fogyott ki az éléskamrám. Útnak indult harapnivalót szerezni. Szerencsére talált két szép répát a kert végében: – Juhéj, répa! Ráadásul kettő! Az egyiket gyorsan megette, a másikat pedig hazavitte, de útközben hirtelen eszébe jutott süni: – Szegény süni, biztosan éhes. Én már úgyis jóllaktam, elviszem inkább neki. A répa mese szövege teljes. El is vitte, de a süni nem volt otthon, így a répát csak ott hagyta és hazament. A süni azért nem volt otthon, mert ő is megéhezett és éppen ennivalót keresett Talált is egy szép piros almát. – Huhúú, egy alma, és piros! Pont ilyenről álmodtam! Boldogan falatozta az almát, és mikor hazaért meglátta a répát az ajtóban.. – Nini, egy répa! Mit csináljak vele, hisz én pont jóllaktam!
Iratkozz fel a bal alsó kis harang ikonra kattintva! Sokan kértétek a színekről szóló gyerek dalocskát, így nagyon gyorsan elkészítettük… Tanuljuk meg együtt a színeket! A Színes dal története Egyre többen kértétek a kívánságfalunkon egy színekről szóló dalocskát a gyerekeknek. Próbáltuk így is, úgy is, és végül megszületett egy olyan színsorolós dal, ahol minden színhez egy csomó példáról is énekelünk. Így könnyű lesz megtanulni a színeket! 🙂 Színes dal dalszöveg, mese szöveg Piros az alma, Piros a meggy, Piros a vér, az eredben megy. Sárga a banán, És sárga a nap, Sárga citrom, mit teába raksz. Narancs a répa, És narancs a rák, Narancs színű a baracklekvár. Zöld a béka, És zöld a kivi, Zöld az erdő, ne irtsuk ki! Színes a játék, színesek a fák, színesek a könyvek és színes a ház, Színekből épül fel a világ, a szürkeséget színezzük át. Kék a halacska, Kék az eső, Kék az ég, ha jó az idő. Téli ünnepi mondóka- és versgyűjtemény piciknek, és kicsiknek - Felelős Szülők Iskolája. Lila az ibolya, És a padlizsán, Lila a szilva, mi terem a fán. Fehér a hó, És a karfiol, Fehér a mosoly, ha fogat mosol.
Téli ünnepi mondóka- és versgyűjtemény piciknek, és kicsiknek A Mikulás, Télapó, hóember, tél, karácsony és a téli ünnepkörhöz kapcsolódó, egyszerűen tanulható, rövidebb és ritmusos mondókák 0-3 éveseknek. A gyűjteményt megosztó oldal szerzője kiemeli: a mondóka, versike mindig párosuljon mozgással, kézmozdulatokkal. Akár babajelekkel, akár csak saját magad által elképzelt, eljátszott mozdulatokkal kíséred, nagyban segíted a baba számára a szövegek megértését, átélését, a tanulási folyamatot. Játékosan, ámbár rendkívül hatékonyan fejlesztik babád gondolkodását, a tanulási folyamatokat, a rögzülést, és a memóriát a mozgással kísért, ritmusos mondókák és dalok. A mozgás a tanulás alapja. 1. Varjú károg Varjú károg, fúj a szél, esik a hó, itt a tél! Jajj, de nagyon hideg van, ropog a hó alattam. Vígan csúszik a kis szán, most örülünk igazán! 2. Hull a hó Hull a hó, hull a hó, Lesz belőle takaró. Erdő-mező megáldja, Lesz egy derék bundája. A répa mese szövege 2018. 3. Hó, hó, hóember Hó, hó, hull a hó, hóból lesz a hógolyó.
Nagyanyó megfogta nagyapó derekát, Biztatta a répát: (Nagyanyó): - Gyökerem, gyere hát! Húzták, ahogy bírták, húzták, ahogy tudták. De a répát bizony, ki nem húzták. Jött a kis unoka: (unoka - Hát ti, mit csináltok? ) Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, Homlokomon csorog már a verítékem... No, a kis unoka nem kérette magát, Átfogta két karral, nagyanyó derekát. Most már hárman húzták, ahogy csak tudták, De a sárgarépát, bizony ki nem húzták. Akkor jött a kutya: (kutya - Vau! Mit csináltok? Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Mese a Répakirálykisasszonyról | karcolat.hu. Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, Homlokomon csorog már a verítékem. Nosza a kiskutya nem kérette magát, Két lábra állt, húzta unoka derekát. Most már négyen húzták, ahogy csak tudták, De a sárgarépát, bizony ki nem húzták. Akkor jött a cica: (cica - Nyau! Mit csináltok? Nagyapó: - A répát akarjuk kihúzni, mint látod! Nagyanyóval együtt próbálgatjuk régen, Homlokomon csorog már a verítékem. Nosza a kiscica nem kérette magát, Két lábra állt, átfogta a kutya derekát.
De hová gurult a középső királylányé? … Az bizony sehová, mert ő ki sem dobta az ablakon. A kérők zúgtak, türelmetlenkedtek odalent, az öreg király homloka pedig olyan tüzes lett a méregtől, hogy vizes borogatásokat kellett váltogatni rajta. Még ilyet! Hogy egy haszontalan kis királylány felrúgta a sok száz éves törvényt! Még hozzá nem is a legkisebbik, akinek mindig többet megengednek, hanem a középső! …A középső?... Hallatlan! Az egész udvar apraja-nagyja körülvette a rendbontót. Ki szép szóval, ki fenyegetéssel próbálta rábeszélni, hogy dobja már le azt az aranyalmát, ha nem akar szégyent hozni király apja fejére. Hencida ország jó hírnevére. Pancsoló: Répamese - nyomtatható figurákkal. De a királykisasszony kijelentette, hogy azért nem dobja le, mert az egybesereglett kérők közül senki sem szereti őt igazán. Több se kellett a fényes kérőknek! Mellüket döngetve, hangos szóval bizonygatták, hogy dehogyisnem, hiszen azért akarják feleségül venni! – Ez semmi! – legyintett a középső királykisasszony. – Előbb válaszoljatok egy kérdésemre!
Fésűs Éva: A hencidai aranyalma Megérett a hencidai király almája! … De nem ám akármilyen alma, hanem aranyalma, és nem is napsugár érlelte, hanem muzsikaszó. A hencidai aranyalma csak akkor növekszik, ha valaki muzsikálgat neki, de úgy, hogy egyszer sem fog hamis hangot se hegedűn, se furulyán, mert amint eltéveszti a dallamot – abban a szempillantásban éretlen alma koppan az ügyetlen muzsikus feje búbján. Az idén sok bosszúsága volt az öreg királynak, mert ahány zenészt a fa alá ültetett, az mind rosszul furulyázott, hamis hangon játszott, és az almafa alja már telistele volt idő előtt lepotyogott, éretlen almával. Mi lesz, ha egy sem érik meg? Hiszen a fa csak hétévenként terem, akkor is azért, hogy férjhez mehessenek a királylányok. A répa mese szövege 2020. Mert Hencida országában úgy szokás, hogy a királykisasszonyok aranyalmát dobnak az ablakuk alá sereglett kérőknek, és aki elkapja, ahhoz mennek feleségül. Így ment férjhez a királykisasszonyok édesanyja, nagyanyja, dédanyja, de még az üköreganyja is. Nem csoda hát, hogy szívszorongva hallgatták a sokféle muzsikát, és keserves könnyekre fakadtak, valahányszor a király egy-egy ügyetlenkedőt elzavart az almafa alól.