20:00-21:00 Óévi mulatság Január 1 09:00 - 11:00 Hópelyhecske újévi ötletei 15:00 - 15:30 Csocsó bajnokság Tiniknek 15:45- 16:30 Szerencsét hozó játékok 16:30 -17:30 Csillogj -villogj új évben 20:00- 20:30 Újévi játékest
December 27. 14:00 – 20:00 Kézműves vásár 14:00: Korzó Alkotóműhely: téli falucska készítése (Részvételi díj: 3. 500 Ft) 16:00: Korzó Alkotóműhely: szerencsehozó képecske (lóhere mintával, fa lapokra) (Részvételi díj: 3. 000 Ft) 17:00: Hangfürdő 18:00 – 22:00 Veiger Csabi akusztik December 28. 14:00: Korzó Alkotóműhely: Újévi jókívánságok (díszüvegben, led mécsessel) (Részvételi díj: 2. 000 Ft) Malacka dísz készítés (karácsonyfa díszből) (Részvételi díj: 1. Téli szünet programok 2021. 500 Ft) 16:00: Korzó Alkotóműhely: Élményfestés – színrobbanás 18:00 – 22:00 Zenés est a Moonshine Akoustic Duoval December 29. 14:00: Korzó Alkotóműhely: Házi áldást készítünk (keretben, sablonnal) (Részvételi díj: 3. 000 Ft) 16:00: Korzó Alkotóműhely: Scrable ajtódísz (fa lapra, fa kockákból) (Részvételi díj: 3. 000 Ft) December 30. 14:00 – 20:00 Szilveszteri hajfonás 14:00: Korzó Alkotóműhely: pezsgős poharat dekorálunk (műanyag poharat, névre szólóan) (Részvételi díj: 1. 500 Ft) 16:00: Korzó Alkotóműhely: Szerencsehozó kavicsok (organza zsákocskában) (Részvételi díj: 2.
Nosza, kapjunk elő egy hagyományos magyar kártyát és kezdődhet is a Csapd le csacsi, vagy éppen a zsírosozás. Ezeket egyszerűen nem lehet megunni, ahogy a társasjátékból is örök kedvenc a Gazdálkodj okosan, vagy a nagyobbak körében méltán kedvenc Rizokó, vagy a mindenkit megmozgató, és nevetésre ösztönző Activity. Micsoda jó közös muri! Így dobd fel a téli szünetet - kihagyhatatlan beltéri programok gyerekekkel - Szallas.hu Blog. (Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap) Tanuljunk közösen új dolgokat Egy szünet attól igazán szünet, hogy sarokba kerül az iskolatáska az összes tanulnivalóval. Ám ez nem lehet akadálya annak, hogy új, a gyereket és minket egyaránt érdeklő dolgokat ne akarjunk elsajátítani. Ez amellett, hogy új ismeretekhez juttat, a közös ténykedés, foglalatosság érzetét is növeli. Így például, ha a családból valaki érdeklődik a fényképezés iránt, itt az idő, hogy közösen próbáljuk elsajátítani az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. De érdemes lehet a kerámiakészítés rejtelmeibe is elmerülnünk. Ki tudja, hátha még a közös ténykedés közben a nagyszülőknek is sikerült egy szuper meglepetést készítenünk.
Istvánt az 1000. év karácsonyán, Esztergomban koronázták meg, így – jogilag – megszületett a keresztény Magyar Királyság. A királyi cím azonban magában nem biztosította a tényleges főhatalmat, ahhoz az
1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke Gellért lett. Húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így a kabarok elismerték István főségét, és létrejött az egri püspökség. 1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség, amely csakhamar érsekség lett. Az egyház fenntartására rendelte a termés tizedét. 1000. december 25. | István király koronázása. 1015 körül I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem várakat foglalt el a Morva és Vág folyók mentén, Erdélybe pedig besenyők törtek be. A magyar csapatok kiverték az ellenséget. 1018-ban István a bizánci császár oldalán viselt hadat a bolgárok ellen. Ebben az évben kötött fia, Imre herceg házasságot feltehetően egy bizánci hercegnővel. István zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé, ekkor kezdte összeállíttatni Intelmeit fia számára. A Karoling királytükrök mintájára készült mű általános erkölcsi kérdések taglalása, az uralkodói erények felsorolása mellett a helyes kormányzás alapelveit is tárgyalja.
1083. augusztus 20-án avatták szentté Magyarország első keresztény uralkodóját, az államalapító István királyt (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel. Asztrik istván a király előadás. István, vagyis eredeti nevén Vajk, Géza fejedelem (uralkodott: 971–997) egyetlen fiúgyermeke volt, aki vélhetően Esztergomban vagy Fehérváron látta meg a napvilágot, 975 táján. Szent királyunk életének első éveivel kapcsolatosan – megfelelő források híján – ma is számos kérdés merül fel, amelyek megosztják a tudósokat: ilyen például István keresztelése, amelyet a történészek többsége a 990-es évekre tesz, és azt a prágai vértanúhoz, Szent Adalbert püspökhöz köti. Abban már nincs vita, hogy nyugati kereszténység felé nyitó Géza komoly küldetést hagyományozott fiára: Istvánnak kellett befejeznie azt a hatalmas munkát – a keresztény állam alapítását –, amely szimbolikusan a 973-as quedlinburgi követküldéssel kezdődött meg.
Ottó egy hűbéri lándzsa küldésével ismert el; erről a jelvényről a korai krónikák is tudósítottak, kézzel fogható bizonyítékot azonban csak az 1968-as nagyharsányi lelet pénzérméi adtak. Az uralkodó