Az ősbemutatót 2008-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon tartották. "A Szentivánéji álom egy szerelmi összevisszasággal tűzdelt, ízig-vérig modern szertartás-színház, amelyben földi teremtmények és szellemlények birkóznak vágyaikkal, legtitkosabb szenvedélyeikkel. Számunkra ez a mű a szellemvilág és az emberek találkozásáról, álmaink és a valóság határmezsgyéiről, valamint a konfliktusok következményeiről szól. Ennek jegyében próbáltunk beszélni rólunk, emberekről: szerelmeinken, kapcsolatainkon, viszonyainkon túl tetteink felelősségéről. W. Shakespeare – Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom – táncjáték. Az ösztönök és vágyak elszabadulásáról, sírásról-nevetésről, meggyőződésről-kétségről. " Szakcsi Lakatos Béla a Szentivánéji álomhoz sokféle és sokfajta műfaj elemeit felhasználva mégis egységes zenét komponált. A zeneszerző elmondása szerint számára a világzene azt jelenti, "hogy nem egy, hanem többfajta zenei stílus van együtt. A világzene alatt én nem csupán a népzenét, hanem a népek zenéjét értem. Ez jelenti a komolyzenét Monteverditől egészen Kurtág Györgyig és Eötvös Péterig, a jazzt és a popot, amelybe például beletartozik a rap is, valamint a világ nemzeteinek népzenéjét.
A szvit tételei: Nyitány-Scherzo-Tündérek indulója-Dal és kórus-Intermezzo-Notturno-Nászinduló-Kézművesek tánca-Finálé "A Szentivánéji álom színházi hagyományai különösen elviselhetetlenek, klasszikus modelljük – a tunikás szeretőkkel, s a márványlépcsővel a háttérben – éppúgy, mint a másik variáns: a tüllfátylas-kötéltáncos operai balett. A színházak már jó ideje úgy mutatják be a Szentivánéji álmot a legszívesebben, mint egy Grimm-mesét, s talán ez az oka annak, hogy a szituációk és a dialógusok élessége és brutalitása teljesen elmosódik a színpadon. […] A tündérszárnyak és a görög tunikák csupán jelmezek, s még csak nem is költői, hanem farsangi jelmezek" – a jeles Shakespeare-elemző, Jan Kott sorait idéztük. Mendelssohn (1809-1847. ) műve kétségkívül a tündérjáték és a népies bohózat maszkjához, nem pedig a mögötte álló erotikus komédiához kapcsolódik. Mendelssohn szentivánéji atom 03. De az általa alkotott zenei világ autonóm módon tud létezni és e létmódjában aligha tagadható meg tőle a zsenialitás jelzője. A Nyitányt a komponista tizenhét évesen írta.
"Az általános és örök nem alkalmas arra, hogy magával ragadja a nézõt akkor, ha nem forrósítja át a mindennapi múló és változó élet" – vallja Jakab Melinda koreográfus. – " A tánc tiszta formái is csak üres keretet jelentenek önmagukban, életet kell lehelni ezekbe a könnyen megmerevedõ formákba, és ezt a tartalmat az egyéni, a különös, a szabálytalan: a modern (kortárs) tánctechnika adja. A 21. században a színpadi táncmûvészetnek, ha magas színvonalú kifejezõ eszközökkel kíván rendelkezni, a klasszikus táncrendszert el kell sajátítania, alkalmaznia, de el is kell térnie tõle, úgy és annyira, ahogy a tárgy, a mûfaj, az érzelmek, a cselekmény megkívánják. A fizikális táncosok közé tartozom, fontosnak tartom a tánc technikai mélységeit. Mendelssohn szentivánéji aloe vera. Szeretek próbálni, tökéletesíteni a mozdulatokat, és nagyon alázatosan dolgozom, ha olyan mûvészi célt látok magam elõtt, amivel azonosulni tudok, ami megihlet, amitõl szárnyalok. Egy új elõadás esetében minden a fejemben kezdõdik: kialakítom a képek, állapotok rendjét, majd játszani kezdek az ötletekkel, akár egy kirakós darabjaival.
Micsoda boldogság! A gyep már megvan, holnaptól raszta leszek, és rászokok a reggae zenére is! :)
Miért szülnek olyan korán? Lacziné Somogyi Tímea Anna tabukérdésekre válaszol. Továbbél-e a cigány nyelv? Hol és mikor használják? Nógrád megye. A cigányság számára Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe hasonlóan nagy jelentőségű, mint a karácsony. A középpontban a kis Jézus megszületése fölötti öröm, az összetartozás megélése és az emlékezés áll. További tartalmak a témában
Ennek számos oka van: ezek között szerepel az elnyomott nemzeti önállóságok kérdése, a kommunizmus bukása, a gazdasági válság, a Tito utáni egységesítő vezető hiánya, a korrupció, a nagyhatalmi érdekek, a második világháborús sérelmek a nemzetiségek között, a hatalmas államadósság és egyebek. A berendezést tekintve Jugoszlávia szocialista volt, de a II. világháborút követően nem ápolt jó viszonyt a Szovjetunió vezette kommunista blokkal. Gazdaságilag és katonailag inkább a Nyugat felé húzott, de leginkább egy harmadik, semleges pólust igyekeztek kialakítani. A két világháború között királyság volt az államforma, azután pedig a szocializmus egy önálló formáját próbálták megvalósítani. Végül a felbomlás után mindegyik volt tagköztársaság köztársasággá vált köztársasági elnökkel és miniszterelnökkel. Gyakran felvetett kérdések - Cigánymisszió. A hivatalos nyelv a szerbhorvát volt, de emellett adott területeken beszélték a szlovén, bosnyák, macedón, albán, román, bolgár és magyar nyelveket. A szerb és horvát nyelv között sok a nyelvtani hasonlóság, de nem azonosak, a szókincsben van különbség, a közös államban próbálták egységesíteni ezeket, míg a szétválás után épphogy a saját nyelvváltozatokat részesítették előnyben.
Az internet összes szarja amit ember fia csak láthat!
Igyekeztem összeírni pár olyan gyakori kérdést, amikkel gyakorta szembesültem életem során. Remélem ez tájékoztató jellegű mindenki számára, aki esetleg nincsen tisztában ezekkel a fogalmakkal: A jugó fedőnév alatt több nemzetiség volt értendő, ebbe beletartoztak a szerbek, horvátok, szlovének, stb., de később már főként csak a szerbek és a montenegróiak. Manapság már nem helytálló a jugó kifejezés. A délvidéki vagy vajdasági magyarok a Trianoni békediktátumnak köszönhetően kerültek a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kötelékébe, 1920-tól, később pedig Jugoszlávia megörökölte a magyar lakosságot. Cigányok gyakori kérdések. Később ezek a magyarok a külön tagköztársaságok lakosságához kerültek, pl. a Muraközben Szlovéniához, Horvátországhoz és Szerbiához. Közülük később többen repatriáltak, azaz Magyarországra költöztek, elvándoroltak főleg Nyugat-Európai államokba, de Kanadába, az USA-ba vagy Ausztráliába is, mások asszimilálódtak a többségi lakosságba (elszerbesedtek, stb. ). A magyarországihoz hasonlóan a délvidéki magyarok születési arányszáma is alacsony vagy negatív, így nem termelődik újra az elhalálozott lakosság, erős népességfogyás tapasztalható, amit az elvándorlás csak erősít.
Nagy pohárból isszák a kávét. Ismerek nógrád-megyei cigányokat és dél-dunántúliakat is, mindkét helyen úgy isszák, mondták is hogy minden cigány így issza. Ha mennek az utcán, a férfi előrébb megy 1-2 méterrel. Ez állítólag nem a modortalanság, hanem a nő védelme miatt megy elől a férfi. A cigányok lábfeje nem valami szép, hosszú görbék a lábujjaik. Az étkezésükre jellemzőek a tartalmas, nagy mennyiségű ételek, melyeknek 2 fő eleme van: a tészta és a hús. Leggyakoribb kajájuk a nokedli hússal. Ha hypermarketben cigébyokat láttok vásárolni, szinte biztos hogy sok tészta és hús lesz a kosarukban. :) Hangosan beszélnek. Ha primitív módon is, de vallásosak. Tipikus "vízszintes keresztények", tehát csak akkor kell nekik a pap, ha vízszintesen vannak (keresztelés, temetés). A vallásosságuk annyi, hogy hisznek Istenben, és ha jó történik velük, akkor megsegítette őket az Isten, ha rossz, akkor pedig megverte. Mit lehetne tenni a cigányok ellen?. Ami fontos nekik, az a szenteltvíz. De egy biztos: lehet hogy minden második szavuk a "rák" meg a "gci", legyen akármilyen mocskos szájuk, de Isten nevét nem szokták káromkodással használni.