1938-ra a korábbi "fagúla-kilátó" annyira életveszélyes állapotba került, hogy azt elbontották. A II. világháború utáni fejlesztések során (pl. szanatórium megnyitása 1951-ben, "ÉDOSZ" üdülő, egyesületi síházak) a korábbi kilátó visszaépítése sokáig váratott még magára. Csak az 1960-as évek elején adták át a helyi miocén andezitekből felépült, 65 m magas televíziós adótornyot (későbbi Hegycsúcs Hotel), amelyet 1980-ban váltott ki az új, 178 m magas, kilátóként is funkcionáló TV-torony. A 45 m-es magasságban található nyitott körteraszáról fenséges körpanorámában lehet részünk a Mátrát körülölelő tájegységek szinte mindegyikére (pl. Bükk, Heves–Borsodi-dombság, Karancs–Medves, Cserhát). A TV-torony építése során nem kevesebb, mint 1300 m 3 vasbetont és félezer tonna acélszerkezetet használtak fel! A hazánk legmagasabban fekvő, nemzeti színűre lefestett andezit-köve 1985 óta méltó helyén, 1014 m-es magasságban várja a fotóra éhes turistákat az év minden napján. Így lett tehát egy mátrai "kis hegyből" hazánk legmagasabb pontja!
Azonban a 2303 méteres hegytető is csak négy évig maradt az ország főcsúcsa. A második világháború elvesztésével Magyarország ismét az 1938 előtti határai közé szorult vissza. A háborút hivatalosan lezáró 1947-es párizsi békeszerződés aztán (még ha csak egészen pici területtel is) még ehhez az állapothoz képest is tovább csonkította az országot, ez azonban az ország legmagasabb ormának helyére nem volt hatással. Így Magyarország hivatalos politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli. Az a tény, hogy a Kékes hosszú évtizedek óta (kis-)Magyarország legmagasabb pontja, legalább nagyban segítette a Mátra turizmusának fellendülését. Ha a határok ebben a pillanatban megváltoznának, a Mátrának szerintem az már akkor is örök hírnevet szerezne, hogy "a második legtöbb ideig volt Magyarország legmagasabb csúcsa", még ha nagyságrendekkel kevesebb ideig is, mint a Gerlachfalvi-csúcs. Szerencsére ma már a határok jobb átjárhatósága miatt nem jelent gondot a Kárpát-medence Kékesnél magasabb csúcsira való eljutás sem.
Hát nincs 284. Kétféle listába is belefutottunk az interneten - az egyik szerint 35, a másik szerint 58 kilencszáz méter vagy annál magasabb csúcs található hazánkban. Hogy melyik a legmagasabb, az mindenkinek evidens (Kékes, 1014 m), és talán az is, hogy több 1000 méter feletti csúcsunk nincs. A 900 méter feletti első három csúcsot a Mátrában találjuk, 48 csúcs azonban a Bükkben várja a "bakancskontaktust" (a Bükk legmagasabb pontja a 961 m magas Szilvási-kő). Nyolc csúcs a Mátrában, kettő a Börzsönyben várja a túrázókat, köztük utóbbi legmagasabb csúcsa, a 938 méteres Csóványos. Csak ez a három hegység bír 900 m feletti csúccsal, a Zemplénben található Nagy-Milic 895 m, míg a Dunántúl legmagasabb pontja, a Kőszegi-hegységben található Írott-kő 882 m. Érdekessége a listának, hogy a Bükkben fellelhető két csúcsot (944m; 933 m) is ugyanúgy hívják, mint a Bakony legmagasabb pontját (711 m): Kőris-hegy. A felsorolásból is kitűnik, hogy Magyarország legmagasabb átlagmagasságú hegysége a Bükk, megelőzve a Mátrát és a Börzsönyt.
Hazánk 5 fő zöldségkultúrájában keletkezett jégeső okozta károk alakulása 2021-ben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkéből részletesen kiderül, hogy miként alakultak a jégkárok hazánk 5 főbb zöldségfajtájánál: a zöldborsó, a paradicsom, a paprika, a hagyma és a káposzta esetén. Korábban a főbb gabonafélék, illetve a főbb gyümölcsök jégesőkár eredményeit vizsgálták. Zöldborsó Zöldborsó — fotó: 2021-ben 20117 ha-on vetettek zöldborsót. Ebből 228 ha-ra jelentettek be jégesőkárt. A tavalyi évben 90 járásban vetettek zöldborsót, ebből mindösszesen 4 járásban jelentettek be jégesőkárt. Az összes vetett terület káraránya 1, 1% volt. 1. táblázat: A jégkár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben — forrás: A fenti táblázatból jól látható, hogy a június 25-i és a május 23-i szupercellák okozták a jégesőkárok 100% át. Tehát a zöldborsó esetében elmondható, hogy a kultúrát ért jégesőkárokért teljes mértékben a szupercellák felelősek. térkép: A zöldborsóval vetett területek káraránya százalékban (0-100%-ig) — forrás: 2. térkép: A jégkár által érintett zöldborsó ültetvények járásonként, hektárban megadva (0-96, 71 ha-ig) — forrás: Paradicsom Paradicsom — fotó: A tavalyi évben 1622 ha-on ültettünk paradicsomot, ebből összesen 31 hektár károsodott jégeső által.
Az ENSZ által is elítélt eljárással kapcsolatban hétfőn kellett volna döntést hoznia egy izraeli bíróságnak, ezt viszont a tüntetések és összecsapások miatt elhalasztották. Újabb katasztrófa: a Notre-Dame után az iszlám vallás egyik legszentebb helye is lángra kapott – videó - Blikk Rúzs. Fotó: EYAD TAWIL/Anadolu Agency via AFP A több ezres, erőszakba hajló tüntetések épp akkor történnek, amikor hétfőn, a város 1967-es elfoglalásának évfordulóján izraeli nacionalisták az éves felvonulásokra készülnek. A Jeruzsálem-napi felvonulás keresztülhalad a nemzetközi közösség szerint azóta is illegálisan elfoglalt Kelet-Jeruzsálemen is, és bár korábban az izraeli biztonsági erők azt javasolták, hogy az idén halasszák el a felvonulást, Kobi Sabtai izraeli rendőrfőnök az utolsó pillanatban mégis engedélyezte a felvonulást. A muszlim negyed bejáratát a hírre teherautókkal torlaszolták el. ( NBC, Guardian).
Kisebb tűz volt az al-Aksza mecsetben Kisebb tűz keletkezett a jeruzsálemi al-Aksza mecset egy részében hétfő este; az oltás sikeres volt, személyi sérülés nem történt - jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. Izraeli erők zavargó palesztinokat távolítottak el az al-Aksza mecsettől Az izraeli rendfenntartó erők hangbombákkal, erőszakkal távolították el a palesztinokat az al-Aksza mecset melletti Mecsetek teréről, miután zavargások törtek ki a pénteki muzulmán ima után, és a palesztinok kövekkel dobálóztak - jelentette az izraeli katonai rádió. Az izraeli egyenruhások megrohamozták a muszlim vallás harmadik legszentebb helyét, az al-Aksza mecsetet, és behatolva az imaházba ott is letartóztattak több bemenekült palesztint. Az elveszett vagy elrejtett frigyláda titkai Egyesek szerint csupán bibliai fikció, mások szerint valódi tárgy volt, de Salamon templomával együtt megsemmisült, amikor Kr. Egy volt olimpikon is életét vesztette a tel-avivi merényletben - Portfolio.hu. e. 587-ben a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet. Sokan abban hisznek, hogy a misztikus frigyláda még ma is létezik, sőt egyesek tudni vélik, hogy hol található.
Jeruzsálem óvárosának Jaffa kapuhoz közeli külső fala - fotó: Wikipédia Veszélyben az al-Aksza mecset? A jeruzsálemi Óvárossal kapcsolatban kétféle falról szoktak beszélni. A külső fal (fenti kép) a ma Óvárosként ismert negyedeket (Muszlim- zsidó- örmény- keresztény-) fogja körbe 4 kilométer hosszan. "Dicsőséges" Szulejmán török szultán építtette a 16. században. Északról kezdte a falépítést és a déli falon fejezte be, 1538-ban. Ennek a falnak a héber neve: "chomá". A közel 1 négyzetkilométer területű Óváros déli hatodán helyezkedik el a Templomhegynek nevezett 18 hektáros térség, amely nevével ellentétben lapos tér. Ezen állt a keresztény időszámítás utáni 70. évig a Heródes által épített monumentális Második Szentély, a "Bét Hámikdás". Ma – több, mint 1300 éve – e tér közepén a Sziklamecset (feltételezik, hogy a Szentély helyén), a szélén az Aksza-mecset áll (ez pedig Salamon király palotájának a feltételezett helyén áll). A "Nyugati Fal", fölötte a Templomhegy. baloldalt a Sziklamecset aranykupolája, jobboldalon (nem látszik) az al-Aksza mecset.
Ultimátum, rakétatűz mindkét irányba A Hamász közben "ultimátumot" intézett Izraelhez, hogy vonja ki a mecsetből és a vitatott kerületből a karhatalmi erőket, majd az Iszlám Dzsihád csoporttal együtt több mint 40 rakétát lőtt ki Jeruzsálem környékére és a Gázához közeli Askelon városra. Az Izraeli Védelmi Erők azt mondták, hogy a Vaskupola rakétavédelmi rendszer megsemmisítette a rakéták egy részét, a többi nyílt terepen csapódott be, majd perceken belül ellencsapást mértek "palesztin terrorista célpontokra". A gázai palesztinok állítása szerint azonban a 20, este említett halott között gyerekek is voltak. Este az izraeli védelmi minisztériumban vészhelyzeti ülést tartottak, amelyen részt vett Benjámin Netanjahu kormányfő és a katonai vezetés is. Nyitókép: MTI/AP/Hatem Moussa