Hétfő reggel bajorországi otthonában elhunyt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár fia. Habsburg Ottó, aki kilencévesen vált a Habsburg-család fejévé, 1961-ben mondott le trónigényéről, azóta az európai egység megteremtésén dolgozott, 98 éves volt. Habsburg Ottót Bécsben temetik el, de úgynevezett Szívurnáját a Pannonhalmi Apátságban helyezik el. Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. "Békésen elaludt" - idézte a DPA német hírügynökség a család egyik alkalmazottját. A Páneurópai Unió volt elnöke, az Európa Parlament volt alelnöke hétfő reggel hunyt el otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben. Habsburg Ottó német, osztrák és magyar állampolgár is volt, hat nyelven beszélt. Húsz évig - 1979-től 1999-ig - a bajor Keresztényszociális Unió képviselője volt az Európai Parlamentben, ahol rendszeresen kiállt a kelet-európai országok érdekeiért, a kisebbségi jogokért. Habsburg Ottó temetése Bécsben lesz, a Kapucinoso Templomában, július 16-án - közölte a hétfőn fia titkásága.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. dec 27. 21:56 Habsburg Ottó archívuma Budapestre költözik/Fotó:Northfoto A budai Várban fogják kiállítani és idehaza kezelik az utolsó hivatalos magyar trónörökös fia, Habsburg Ottó archívumát. Az erre a célra szánt alapítvány létrehozásáról már októberben döntött a magyar országgyűlés. A 2011-ben elhunyt politikus, közíró, európai parlamenti képviselő, egykori trónörökös hagyatékát, amelyet átalakítási munkálatok után a budapesti várban helyeznék el, várhatóan 2018-tól lesz látogatható. A teljes archívum mindazonáltal a Habsburg család tulajdonában marad - jelentette csütörtökön az Ö1 osztrák közszolgálati rádió, amelynek értesülését az utolsó Habsburg trónörökös fia, Habsburg György is megerősítette az APA osztrák hírügynökségnek. Már régóta folynak tárgyalások a hagyaték sorsáról. Médiaértesülések szerint az Osztrák Állami Levéltár (Österreichische Staatsarchiv) is küzdött azért, hogy Habsburg Ottó hagyatéka hozzá kerüljön - írta az MTI.
Károlyi Györgyöt (Károlyi Mihály unokaöccsét) Habsburg György (Habsburg Ottó fia) követi Párizsban Magyarország nagyköveteként. A külügyminisztérium indoklása szerint a francia diplomáciai szolgálatban még ma is sok arisztokrata vállal munkát, ezért Habsburg György könnyebb kapcsolatépítésre számíthat. A nagykövet személyével nincs gond, de az indoklás badarság. Talleyrand (aki egyforma lelkesedéssel szolgálta a forradalmat, Napoléont és a visszatérő Bourbonokat, mellesleg herceg és püspök is volt) ideje már elmúlt, a Quai d'Orsayba versenyvizsgán lehet bejutni. Annyi igaz, hogy a francia karrierdiplomaták általában többdiplomás, mindenféle nyelvet kitűnően beszélő szakemberek. És mivel karrierdiplomaták, ügyelnek arra, hogyan viselkednek a fogadó ország nyilvánossága előtt. Utasításaikat a mindenkori kormány külügyminisztereitől kapják, de elvben az államfő közvetlen képviselői, gyakorlatilag az államot és nem csupán annak kormányát testesítik meg. A Kádár-korszak utolsó éveiben is voltak olyan magyar nagykövetek, akik ezt az ellentmondásos feladatot ügyesen oldották meg, és voltak a rendszerváltás után olyanok, akik (hm) kevésbé ügyesen éltek az érdekérvényesítés lehetőségeivel, mi több, elszúrták, aminek helyrehozására küldték ki őket.
Az Index információi szerint az utolsó magyar trónörökös fia, Habsburg György diplomata, újságíró lesz Magyarország következő párizsi nagykövete. Nem ő az első nemes diplomata a képviselet élén, az Orbán-kormány korábban is bízta kékvérű családok sarjaira a francia kapcsolatokat. Habsburg Györgyöt, IV. Károly, az utolsó magyar király unokáját – Habsburg Ottó fiát – küldi Párizsba a kormány, értesült több diplomáciai forrásból az Index. Az osztrák–magyar kettős állampolgárságú arisztokratát hétfőn hallgatja meg az Országgyűlés külügyi bizottsága, és szakmai aggályok aligha merülnek fel a jelölttel szemben. Az 55 éves Habsburg György 1996 óta tölt be különböző diplomáciai pozíciókat, a legutóbbi információk szerint rendkívüli utazó nagykövetként dolgozott, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság érdekeit képviselte külföldön. A diplomata tavaly a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában arról beszélt: a külügyi feladatai mellett médiaérdekeltségeit is megtartotta. Semmilyen párt tagja nem leszek, mellette folytatni akarom a médiában végzett munkámat, illetve semmilyen fizetséget nem kapok – sorolta akkor a diplomáciai küldetések vállalásához szabott feltételeit Habsburg György.
1990. május 2-án, a demokratikusan választott többpártrendszerű országgyűlés első ülésén Habsburg Ottó díszvendég volt. Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává. 95 éves születésnapja alkalmából egy interjúban azt mondta: "Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett". Bár Habsburg Ottó 1961. május 31-én egyértelműen lemondott minden osztrák uralkodói igényéről, a legitimisták szemében a trónörökös Habsburg Ottó 1961-ben született fia, Károly, aki jelenleg Ausztriában él.
Ezt sulykolta belé édesanyja, Zita királyné is. Környezetének "császári felségnek" kellett szólítania Ottót és hajbókolnia kellett neki, a kis hercegnek pedig a németen kívül magyarul, franciául, angolul, spanyolul, baszkul, horvátul és csehül is meg kellett tanulnia, hiszen hitték, hogy egy napon annyi nép felett uralkodik majd. Mivel a Habsburgokat megfosztották vagyonuktól, Ottó egy használt autóval volt kénytelen egyetemre járni, és ha az lerobbant, bizony be is feküdt alá megreparálni-– de szigorúan csak kabátban, hiszen egy koronás fő nem mutatkozhatott fedetlen karral. Végül 101 királyhű magyar dobott össze neki elég pénzt egy vadonatúj Steyr automobilra. Ottó azt hitte, a második világháború végén forradalom tör majd ki a monarchia területén, amelynek köszönhetően diadalmasan visszatérhet egy "dunai föderáció" élére. Ez elmaradt, és lassan neki is bele kellett törődnie, hogy nem lesz belőle uralkodó. 1961-ben lemondott trónköveteléséről, ezért egyszerű állampolgárként visszatérhetett Ausztriába.
"Valóban, a Fidesz emeli a béreket", tette hozzá Éber Márk, de figyelmeztetett, hogy ha figyelembe vesszük az inflációs adatokat és a jövedelemeloszlást is a különböző osztályok között, a kép árnyaltabb. Picit mindenkinek javult a helyzete a koronavírus-járványig, de nem egyenlő mértékben. Valakik egyet léptek, valakik tízet, valakik százat, szemléltette a helyzetet szociológus. Az ellenzékről is beszélt a két szociológus. Gregor Anikó felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt szociális szempontokat is figyelembe vevő válságkezelés Magyarországon, a '90-es évektől kezdve a 2008-as válságon át a koronavírus okozta gazdasági válságig. Gregor azt várja az ellenzéktől, hogy az elkövetkezendő gazdasági recesszió esetén is folytassanak szociálisan érzékeny gazdaságpolitikát, ami a programjukból "kiolvasható", de kérdés, hogy meg is valósítanák-e. Utóbbi a nemzetközi mozgástéren is múlik, tette hozzá. Éber Márk Áron pesszimistább a programmal kapcsolatban. Szerinte irányvonalakat tisztáz a program, de győzelem esetén kiéleződnének a belső konfliktusok, például a baloldali Komjáthi Imre és Márki-Zay gazdasági tanácsadója, Király Júlia között.
Szerző: Éber Márk Áron Baja, 1981. Szociológus, társadalmi és tudásszerkezetek összefüggéseivel foglalkozik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa, az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumának igazgatója, az Új Egyenlőség szerkesztőbizottságának tagja. A szerző írásai itt olvashatók. Bemutatkozó videója itt tekinthető meg. Mi az "a középosztály"? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak. Miért egyéni tulajdonságokkal magyarázzuk tapasztalatainkat? Miért nem osztálytapasztalatként értelmezzük? Ha valóban osztálytársadalomban élünk, akkor ezt miért nem érzékeljük? Miért olyan nehéz felismerni a mindennapokban az osztályhelyzet életünkre gyakorolt hatását? Mik ennek a történeti okai? Valóban osztálytársadalom a magyar társadalom?
Amíg ez így lesz, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megdönthetetlen marad. Honlapunkon cookie-kat használunk, amelyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást és kedvezőbb látogatói élményt nyújtsunk látogatóinknak. Rendben
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt. E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott. Egyaránt nőtt a távolság a felül és az alul levők, az uralkodó és az alávetett helyzetűek, a tőkések és a munkások között. Vajon mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését, az élethelyzetek eltávolodását, a társadalmi felemelkedés és lecsúszás esélyének alacsony szintjét? A kötet válaszai szerint egyfelől a globális kapitalizmus, a tőkés világrendszer dinamikája, másfelől a magyar államot elfoglaló osztályok és osztályfrakciók politikája. A magyar társadalom osztályszerkezete csepp a kapitalista világrendszer tengerében.