Maga a "pályázatíró" mint szakma kitalálása snassz, trükközős és könnyű "okosságot" fedezőnek tűnik a számomra. Elvileg is: a "pályázat" az a rendezett kommunikáció egyik formája a gazdálkodó és egyéb szervezetek illetve az állami és uniós újraelosztó hálózat között, mely tudvalevőleg az uniós polgárok és szervezetek adóiból él. Legyen képes a helyzetnek megfelelő kritériumrendszert és nyelvezetet kialakítani, különben mondjon le és menjen kapálni. Ne képeztessen ki külön felkent sámánokat az akaratának és a nyelvezetének alázatos interpretálására. De "pályázatírókra", pláne sikerdíjas "pályázatírókra" semmi szükség. Az nem más, mint a fejlesztési források céltól eltérítése, megcsapolása. Ha meg - mivel a rendszer ezt mégis elkerülhetetlenné teszi - mégis kellenek "pályázatírók", akkor azokat az állam és az unió koordinálja és fizesse egy külön alapból, transzparens módon, hogy a költségek ne keveredjenek a fejlesztési forrásokkal. Göncz Kinga inkább fogja be! - HUNHÍR.info. Elvégre az ő dolguk, hogy a velük való kommunikáció nehézségeit áthidalják.
Vagyis megteremtették volna annak a lehetőségét, hogy a kisgyermekek már óvodás korban szembesüljenek a szexuális mássággal. Holott még nincs is kialakult nemi identitásuk. A Magyar Idők korábbi cikkében megjegyezte, hogy ezzel lényegében a teljes népmesekincsünket mellőzni kellett volna. A Meseország mindenkié botránykönyv.
Vagyont soha nem halmoztak fel, a könyvtára volt igazán fontos neki – fogalmazott Benedek Márton. Göncz Árpád 2015. október 6-án, 93 évesen hunyt el. Számtalan politikus, művész és egyházi méltóság mellett több ezer tisztelője is részt vett a néhai államfő búcsúztatásán az Óbudai temetőben. (Ez is érdekelheti: Könnyezve nevetett Göncz Árpád viccén az amerikai elnök) Kisgazda és szabaddemokrata Göncz Árpád politikai pályafutása 1945-ben a Független Kisgazdapártban kezdődött, amelynek betiltása után fizikai munkásként dolgozott. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. A nyolcvanas évek végén alapító tagja volt az SZDSZ-nek. Göncz kinga férje márk. A rendszerváltás utáni első parlamentben rövid ideig országgyűlési képviselő és házelnök volt, amíg 1990 augusztusában meg nem választották köztársasági elnöknek. Hivatalát két cikluson keresztül töltötte be. Göncz Árpádné Göncz Árpád Benedek Márton rendszerváltás elnök unoka Család Blikk extra
Úgy is mondhatjuk, hogy érzelmi fejlődésében "ott ragadt" az első hónapok szintjén, nem tudja rászánni magát arra, hogy időnként eltávolodjon a mamájától, és teljes gőzzel nekilásson a világ felfedezésének. A szorongó gyerek többnyire "ül a mama szoknyáján", szenvedélyesen cumizik, szopja az ujját, vagy folyton szopni akar, még két-három-négy éves korában is. Vagyis nem a szoptatás okozza a túlzott kötődést, hanem a gyermek szorongása miatt kialakult túlzott kötődés okozza a szenvedélyes és folyamatos szopni akarást (cumizást, ujjszopást vagy más tüneteket). A szándékos elválasztás, az erőszakos leszoktatás nem gyógyítja meg az ilyen gyereket, sőt fokozza a bajt. A szorongás okát kell megszüntetni, nem a tünetet. Kettőn áll a vásár Egy éves kor után a szülő-gyerek kapcsolat is megváltozik. Míg az első évben szinte mindig azonnal kielégítették a baba igényeit, most már sokszor előfordul, hogy korlátokba ütközik, bizonyos kívánságai pedig egyáltalán nem teljesülnek. Jó esetben a szoptatással is hasonló a helyzet.
Ez a kérdés általában úgy szokott felmerülni, hogy az anyuka megkapja azt a "jótanácsot", hogy már nem kéne szoptatnia, mert "egy éves kor után nincs a tejben semmi", meg "úgyis eszik a baba már mást is" és a tuti véleményt, hogy "túl anyás lesz, soha nem fog róla leszokni". De vajon lehet-e a szoptatás "rossz szokás" a baba részéről és mi az az ideális időpont, amikor már nincs szüksége a babának anyatejre. Meddig szoptassunk? A válasz röviden: Addig, amíg az a babának is és nekünk is jó. A válasz hosszan: 1. Amíg a baba számára táplálék az anyatej, nem igazán eszik mást, addig mindenképpen szoptassunk. 1 éves kor után lassan még a leganyatejfüggőbb babák is elkezdenek másból is rendesen mennyiségeket enni és a cici fokozatosan inkább lelki szükségletté válik. Egyáltalán nem gond, ha még 3 évesen is szopizik néha a kisgyerek, el fogja hagyni. Maga a szopizásra való ösztön 6 éves korig megvan a gyerekekben. Az csupán kulturális kérdés, hogy nálunk a fejekben az 1 vagy a 2 éves korig való szoptatás él, mint etalon, ettől még nincs semmi baj a 2 éves koron túli szoptatással sem.
Dr. William Sears (Ask Dr. Sears: Extended Breastfeeding – Handling the Criticism) is ajánl néhány ötletet az ilyen irányú kritika kezelésére. Azt javasolja, hogy legyünk tudatában a következőknek: A tudomány a te oldaladon áll. A világ véleménye a te oldaladon van. Jót tesz az egészségednek. Jó hatással van a kisgyermeked viselkedésére. Fogd az orvosodra. Hagyd, hogy a gyermeked hallgattassa el a kritikát. További információkat találhatsz KellyMom oldalán: Handling Criticism about Breastfeeding. KellyMom oldala egy csodálatos forrása a szoptatással kapcsolatos információknak. Ha éppen nagyobb gyermekedet szoptatod és támogatásra van szükséged, akkor látogasd meg a fórumaikat. Van külön fórum a 3 év körüli vagy annál nagyobb szopó gyermekek szüleinek, illetve külön a totyogó korosztályok számára: 12-24 hónap közöttieknek és a 24-36 hónaposoknak. Fordította: Verdes Dóra
Fejlődésük és jó egészségük érdekében, a cicák megfelelő gondozása elengedhetetlen!