"Egy az Isten" – hangzik A pozsonyi csata betétdalának refrénje, amit FankaDeli és Tóth Gabi énekeltek fel a Magyarságkutató Intézet (MKI) számára. Az animációs film azt mutatja be, ahogy a pogány magyar törzsek megverték Európa legnagyobb keresztény hatalmát, és pontot tettek a honfoglalás végére. Bár a film csak ma este kerül műsorra az M5-ön, a klip üzenetét és látványvilágát azóta sok kritika érte az interneten. Úgy tűnik, a hiányosságokkal a Kásler Miklós által alapított MKI is tisztában van: a klip csütörtöki YouTube-os premierje óta folyamatosan törlik a minőséget kifogásoló kommenteket. Baltavári Tamás, a film rendezője a Pesti Hírlapnak elmondta, hogy ez volt az eddigi legnagyobb szabású projektre cégének, a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. -nek. Azt elismerte, hogy "kellett kompromisszumokat kötni" az animációs munka során. "Mi nem vagyunk a szó klasszikus értelmében filmesek, ez egy alternatív módszerekkel dolgozó oktatási egyesület. Mindenki foglalkozik mindennel: a hangmérnök egyszerre vágó, egyszerre animátor" – mondta.
Kár. Mártír A hideg kiráz tőle, mikor olyanokat hallok, hogy "jaj, semmit sem tehettem drágám, hát nekem ez volt megírva a sorsomba! Mit sem tehetek én arról, hogy 10 éve ugyanazon a munkahelyen szenvedek, hát valamiből el kell tartani a családot... " Ismerős? Ja, nekem is. Mindig könnyebb az univerzumot, vagy a szomszéd Jutkát hibáztatni olyan dolgokért, amikért valójában igenis magunk felelünk. Nem mondom, van, hogy őrült nagy csapásokat mér ránk a sors, vagy a csillagállás vagy nevezzük Istennek, meg aki, aminek akarja, de mindez nem mentesíthet az egyéni felelősségvállalás alól. Egyáltalán nem kötelező megrohadni egy olyan munkahelyen, amit gyűlölünk. Nem kell leélni egy életet olyan kapcsolatban, ami puszta megalkuvás, soha sem volt szerelem. Tanuljunk meg nemet mondani, azután kereshetjük a csillagokban a hibát. Nyaller Tudod, aki felfelé nyal, lefelé tapos. Az anyját eladná pár ezer forintért - és lehet, hogy akkor még sokat is mondtam. Nem számít neki az égvilágon semmi. Gátlástalanul hízeleg a képedbe, ha azt kívánja az érdeke.
-Isten nevében mondd meg, mit akarsz tenni Isten Szent Jegyese ellen? - Kétezer éve már, hogy mi bukott angyalok az Egyház és a széplelkű politikusok segítségével megpróbáljuk véglegesen megsemmisíteni azt a szörnyűséges Názáreti teremtményt. Sajnos nem sikerült még mert a Mindenhatóhoz tartozik. Minden erőnk feleslegesnek bizonyult, mert a pokol kapui, ahogy azt az undorító Keresztre feszített mondta, nem kerülhetnek fölénybe. De mi nem adjuk fel. Folyamatosan támadjuk, sebezzük, véreztetjük megköszönve azoknak, akik ebben belülről a segítségünkre vannak és a kezünkre adták magukat. El kell foglalnunk a Keresztre szegezett földi helyettesének a trónját bármi áron is bármibe kerüljön is. A szemináriumok elnéptelenítésén dolgozunk a kolostorok bezáratásán, de nem sikerül a rácsok mögötti nők, férfiak imáját még fiatalok, akik az imádkoznak a zárdák csendjében. Az átkozottak! Azok mennyire ártalmasak nekünk akik az életüket szentelik a Magasságosnak. - Isten nevében mondd el, hogy miben mesterkedsz?
Kásler miniszter úr monomániájából így kerültünk egy lépéssel közelebb Mekkához, és új testvéreink, a türkök szívéhez. A kreatív történelemfelhasználásnak eddig egy nemzetközi igényű nagy műhelye volt: az Sch. Mária vezette Terror Háza. Most, insallah, úgy tűnik, hogy Kásler miniszter környezetében is kijegecesedni látszik egy hasonló mitológiai erőközpont. Fernand Braudel-szintű középkorászok várnak a jelre a rajtvonalnál, hogy "szittya förgetegként, a rohanó seregként" nekizúduljanak a kevéssé ismert igazság feltárásának: Magyarország történetének aranykora a török hódoltság (1541–1686) időszaka volt. Ha majd minden pénzt sikerült ellopni, amit a magyarságtiszteletből amúgy gyengén teljesítő nyugatiak – Caraffa méltó utódai, piha! – adnak, és a Fővezérség végleg átdobná a váltót a turáni rokonság felé, akkor egy jó kis valláscsere csak segíthet. Semjén mufti fövegben, a hordozható imaszőnyeg-kereskedelem monopóliuma "Mészáros Lőrincnél", a mekkai irányt könnyen mutathatóvá tevő kézikompaszoké dettó: új aranykor, új súlypont, új hódoltság!
- Aki tud mindig róla gondolkozni - soha róla nem beszélni! - Ilyen bohó emberek is vannak még a világon. 180. oldal Azt nem remélem, hogy valaha boldogok lehessünk együtt; hogy ő nekem valaha bármi örömet adhasson. Ahhoz nincs hitem. De hiszem, bizonyos vagyok felőle, hogy az út, melyen ő elindult, ide, e ház küszöbéhez visszavezet; hiszem azt, hogy egykor összetörve, megalázva, az egész világtól gyűlölve, eltaszítva ide fog vánszorogni az utolsó menedékéhez. És akkor az, akit senki sem szeret többé, fog találni egy szívet, aki sohasem szűnt meg őt szeretni, s akinek akkor nem lesz egyéb életgondja, mint az ő sebeit, amiket a világból elhozott, begyógyítani, s a szennyfoltokat, amiket homlokán elhozott, letisztogatni. Ez az én erős hitem! 292. oldal Ő engem megölt. Ő sok olyant tett, amit férfinak, becsületes embernek nem szabad tenni - és én mégsem tudom őt gyűlölni. "Tegnap még szerettelek, holnap már gyűlölni foglak! " - Lehet azt mondani, lehet azt megtenni; de nem lehet azt - érzeni.
A királyok és fejedelmek párválasztását a legritkább esetben motiválta a lángoló szerelem, annál inkább a diplomácia. Nem meglepő tehát, hogy ez került előtérbe akkor is, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem új asszonyt keresett magának első felesége, Károlyi Zsuzsanna 1622-es halála után. Mivel nem sokkal korábban kötötte meg Béccsel a nikolsburgi békét, Bethlen először arra gondolt, hogy ezt a megállapodást pecsételné meg a 13 éves Renáta Cecília főhercegnő feleségül vételével, ám a bécsi udvartól kosarat kapott. Bethlen nem adta fel tervét – amely végső soron arra irányult, hogy a fejedelem II. Ferdinánd kormányzójaként az egész Magyar Királyság feletti hatalmat megszerezze –, azonban időközben újabb fordulatok következtek be a nemzetközi politikában. Politikai házasság A javában dúló harmincéves háborúba ugyanis egy új szereplő, nevezetesen IV. Egyházi támogatások – bgazrt.hu. Keresztély dán király lépett be, méghozzá a Habsburgok és szövetségeseik ellen. A fordulat meggyőzte Bethlent, hogy érdemes a "protestáns" koalícióhoz csatlakoznia, ennek megpecsételésére pedig elvette György Vilmos brandenburgi választófejedelem Katalin nevű lányát.
Kezdetektől támogatója, aktív közreműködője volt a Bethlen Gábor Alapítványnak. Közéleti szerepvállalásának legnagyobb próbatétele bizonyára a Bethlen Gábor Alapítvány törvényesítése volt, amely öt évig tartó szakmai-politikai küzdelem nyomán sikerült. Ebben az idegőrlő türelemjátékban kezdetben Kiss Ferenc, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, majd később főleg Király Tibor, Für Lajos és a Nagy Gáspár vezette titkárság tagjai vettek részt. Elsők között csatlakozott az alapítvány létrehozóihoz, a hivatalos elismertetésért vívott fél évtizedes küzdelem egyik meghatározó szereplője, a jogi megoldások és dokumentumok egyik szülőatyja, s az első Kuratórium tagja volt. Már 1982. Bethlen gábor halála. május 5-én – a Kárpátia étterem különtermében, az alapítvány félszáz indítványozója részvételével tartott tanácskozáson az egyetlen aláíró jogtudós ő volt, így az alapítók őt kérték fel a pártközpont, illetve a minisztérium vezetői által vitatott kérdések jogi tisztázására. Az ő tanácsára történt, hogy az Alapítvány négy alapítója: Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánné 1982 karácsonyán letétbe helyezték a 100 ezer Ft alaptőkét, igazolva, hogy képesek és hajlandók előteremteni a Bethlen Alapítvány létrehozásának gazdasági feltételeit.
Ferdinánd (ur. 1619–1637) öröklése ellen, a Német-római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett. Bethlen protestáns szövetségesként, a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette, Pozsonyban a Szent Koronát is megszerezte. Azonban az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából seregei elkéstek. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis annak ellenére, hogy az 1620-as besztercebányai országgyűlésen felvette a Magyarország választott királya címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II. Bethlen Gábor halála (1629. november 15.) - 2019. november 15., péntek - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Ferdinánddal. Az 1622. évi nikolsburgi békében aztán a császár-király hasonló feltételekkel ajánlott békét ellenfelének, mint egykor Rudolf Bocskainak: Erdély visszaszerezte az 1606-os bécsi békében megkapott hét felső-magyarországi vármegyét, megerősítést nyertek az 1608. évi, magyar rendi jogokat és protestáns vallásgyakorlást biztosító törvénycikkek, ezenfelül Bethlen birodalmi hercegi címet kapott Oppeln és Ratibor birtokokkal.
Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
"…amit lehet" Bethlen kezdetben, Lippa miatt igen népszerűtlen volt, később legnagyobb uralkodónk, Mátyás király mellé sorolták. Reálpolitikus volt: "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet" – adta szájába Móricz Zsigmond, akinek Erdély című trilógiája Bethlent és korát mutatja be. Ez az időszak, I. Rákóczi György uralkodásával együtt Erdély aranykora. Bethlen Gábor halála | Alfahír. Az ország gazdag volt, európai tényező lett, a török függés korlátozottan érvényesült – noha a katolikus-habsburgiánus szerzők rebellisnek s cselszövőnek látták Bethlent. Bethlen uralkodásának tizenhat esztendejét az erdélyi fejedelemség történetének egyik legfényesebb időszakának tartják. Bár mindenkinél erősebben hangoztatta, hogy akarata a törvények felett áll (princeps absolotus), alattvalóinak sem volt oka panaszkodni rá. Abszolutista uralkodó volt, bár az országgyűlés működött. Az elosztott birtokokat visszavette, kiépítve gazdasági hatalmát, de célja volt a nép jóléte is. Erős államot szervezett a rendekkel szemben, állandó serege székelyekből és hajdúkból állt, az ipart, bányászatot és kereskedelmet merkantilista gazdaságpolitikája fellendítette.
Uralkodása idején a központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett; gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt főiskolát is alapított. Tevékenységének célja a magyar királyság egységének helyreállítása volt. A Habsburgok ellen részt vett a harmincéves háborúban is és 1619-ben elfoglalta egész Észak-Magyarországot, csapataival eljutott egészen Bécsig. 1620-ban Prágában szerződést írt alá Pfalzi Frigyes cseh királlyal, majd a besztercebányai országgyűlés Bethlent királlyá választotta, a Habsburgok első trónfosztását kimondva. Ő, protestáns lévén, a várható katolikus ellenállás miatt nem fogadta el a koronát. Második Habsburg-ellenes hadjárata sem hozott eredményt, s ezzel meghiúsult Magyarország egyesítésének terve. Ezután Európa protestáns hatalmaival keresett szövetséget. 1621-ben Nikolsburgnál békét kötött a császáriakkal. Ezután a királyi címről való lemondás fejében hercegi címet kapott Munkács várával, s megtarthatta az elfoglalt hét felső-magyarországi vármegyét.
Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja. Király Tibor professzor, Széchenyi-díjas jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, rektorhelyettese volt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja hét évtizedes, kivételesen gazdag életútja során a jogtudomány, különösen a büntetőjog területén ért el kimagasló eredményeket, példaértékű volt oktatói pályafutása, valamint jelentős kodifikációs, publikációs és tudományszervező tevékenysége. Király Tibor 1920. július 11-én született a felvidéki Málca községben, Zemplén megye nagymihályi járásában, egy négygyermekes lelkészcsalád harmadik gyermekeként. Középiskoláit Eperjesen végezte, jogi egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a kitelepítés elől testvéreivel menekülve, már Magyarországon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban.