Legjobb pillanatai a Vígben: Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a Chicagói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello díjat, amelyre egész életében nagyon büszke volt. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére. Benne volt a bulis dolgokban: Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten vagy éppen a Roncsfilm című alkotásokban is. Pap Vera nagy tehetségű, jelentős művész volt. Alakításaiból egyszerre sugárzott lényének érzékeny, lírai és groteszk oldala. Szorgalmának, színészi alázatának, tragikai képességének és egyedülálló humorának köszönhetően eljátszhatta a drámairodalom nagy szerepeit. Egyike volt a legigazabb színésznőinknek, sokat tudott a számkivetettek, a vesztesek, a megalázottak sorsáról, indulatairól, lázadásairól.
Eszenyi Enikő több darabban is együtt dolgozott Pap Verával, akit az egyik legnagyobb magyar színésznőnek tartott. Első rendezésének, Büchner Leonce és Lénájának női főszerepére is őt kérte fel. Felidézte, hogy Pap Vera 37 éves volt, amikor Lénát játszotta, és úgy érezte, már nem elég fiatal ehhez a szerephez. "Dehogynem - mondtam. Ott is például két és fél méter magasról ugrott le Kaszás Attila karjaiba" – emlékezett Eszenyi Enikő. A Mikve című darabban is együtt léptek színpadra, de sok-sok más előadásban is partnerek voltak. "Rosalinda-Céliát játszottunk együtt, a Liliomban ő volt Marika, én voltam Julika" – emlékezett a színésznő. Szintén Eszenyi Enikő rendezte egyik utolsó nagy szerepében Pap Verát. Az egyik legcsodálatosabb alakítását az Augusztus Oklahomában című darabban nyújtotta - idézte fel, megjegyezve, hogy az utóbbi időben ezt a szerepét már nem tudta játszani a betegségtől legyengült művész. "De továbbra is együtt játszottunk a Mikvében" – mondta Eszenyi Enikő. Pap Vera betegsége idején szinte megszakítás nélkül játszott, február 8-án lépett utoljára színpadra.
Utoljára február 8-án, a Fátyol nélkül című darabban lépett utoljára színpadra Pap Vera. Nagy fájdalmaiból a közönség semmit sem vett észre, Huda szerepében ismét felejthetetlen alakítást nyújtott. TÖBB KÉPÉRT KATTINTS A FOTÓRA! Pap Verát a Vígszínház saját halottjának tekinti. Blikk-információ színésznő halál Vígszínház Pap Vera
A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött, és azóta - 36 éve - megszakítás nélkül a társulat tagja volt. A főiskolán Horvai István és Kapás Dezső tanította, Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, ahol Kapás Dezső rendezésében kapta első főszerepét. Harmadéves korában nagy sikerrel játszotta el Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának főszerepét, Irmát. Pap Vera Huda szerepében Heather Raffo Fátyol nélkül című drámájának próbáján Forrás: MTI/Kallos Bea Később olyan legendás szerepeket játszott el, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmá -jának Hédije, az Úri muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, Fejes Endre Cserepes Margit házasságá -nak címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike, drága gyermek Györgyikéje, A s alemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe. Az egyik gyógynövény például ezerféle baktérium és vírus ellen is képes harcolni, egy kínai gyógyfű arra sarkallhatja a csontvelőt, hogy minél több fehérvérsejt szabaduljon ki belőle, és azok bekebelezik a bennünket megbetegítő baktériumokat és vírusokat.
Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a Chicagói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében nagyon büszke volt. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére. Kijátszotta magából a lelkét Betegsége alatt szinte megszakítás nélkül játszott: "Hihetetlen nagy erőt kaptam a nézőktől, a kollégáktól, és nagyon fellelkesített, hogy mire vagyok képes. Önmagamnak is bizonyítottam" – mondta. Művészi hitvallása így szólt: "Az ember attól színész, hogy keresi azokat a lehetőségeket, amikor kijátszhatja magából a lelkét. " Nézegettem a szövegkönyvet, és láttam, hogy mindenféle vizsgálatra megy majd Gyöngyi. Ahogy egyre jobban beleástam magam a szövegbe, hideg zuhanyként ért a diagnózis. Nem hittem a szememnek, hiszen nem beszéltem senkinek arról, hogy mi történt velem.
"Tavaly felszedtem pár kilót, amit nem igazán értettem, mert nem ettem többet, és nem mozogtam kevesebbet, mint előtte. Emellett gyakran fáradt voltam, de mindig volt rá valami magyarázat, hogy miért lehet. Aztán, mikor heteken keresztül teljesen levert voltam, úgy döntöttem, hogy kivizsgáltatom magam. Hamar kiderült: Hashimoto kórban szenvedek, ami egy autoimmun gyulladás. Azóta erre gyógyszert szedek, és minden értékem rendben van, a panaszaim pedig teljesen megszűntek. Azonban emiatt a betegség miatt a jelenlegi helyzetben még jobban kell vigyáznom magamra. Elkezdtem hát egy immunerősítő kúrát, négyféle gyógynövény keverékével, amik egymást hatását felerősítve stimulálják a szervezet védekezőmechanizmusát. Ő volt Angi Vera Színházi szerepei mellett több mint negyven filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a Chicagói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében nagyon büszke volt.
Nagyjából ötéves korom óta akarok biológus lenni, és nyolcéves lehettem, amikor megfogalmaztam, hogy malakologus, vagyis (nagyjából) csigakutató szeretnék lenni. Szóval lehet mondani, hogy ez eddig rendben van. Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva? Sokkal vidámabb és könnyedebb. Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz? A görög autóvezetők veszélyesnek tűnnek, de nagyon profik is. A kezdeti félelmem szertefoszlott. Abban reménykedem, hogy az előzetes elképzeléseinket be tudjuk bizonyítani a csigákkal kapcsolatban. Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok? A lecsengő karnevál és a közeledő tavasz. Most van az az időszak, amikor a régi cserediákok hazamennek, és újak jönnek. Mindig van kivel megismerkedni. Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod? Nem olvasok újságokat. Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek? Segíts te is felderíteni a budapesti invazív csigafajokat! | Gardenista. Már úgy-ahogy jó idő van, így a túrázás egyre inkább előtérbe kerül. Gyakran járunk a helyi sportcentrumba, már csak pingpongozni meg ücsörögni is.
Elterjedését senki nem kutatta, egészen 2018-ig alig 10 tudományosan is megerősített esetben bukkant fel cirádás éticsiga Magyarországon. Ekkor a szakember Facebook-oldalt indított, ahol azt kérte a budapestiektől, hogy küldjenek fotókat a cirádás, és egy másik hasonlóan idegenhonos faj, a fehérsávos éticsiga (Helix lucorum) észleléseiről. Mára a cirádás 100, a fehérsávos 40 megjelenésére van adatunk csak a főváros területén. Ezen a képen látszik, hogy előbbi inkább Pesten, míg utóbbi Budán gyakoribb: Forrás: Páll-Gergely Barna Nekik lejt a pálya Mindkét faj jelen van és terjed, ez pedig legalább két okból is rendkívül szomorú. Egyrészt hatalmas étvágyukkal nagyon komolyan károsítják a virágos- és konyhakerteket, Ausztráliban és Új-Zélandon – ahova szintén emberi közvetítéssel kerültek – jelenleg a puhatestűek közül az egyik legjelentősebb gazdasági kártevőnek számítanak. Meztelencsiga-gyűjtéssel segíthettek magyar tudósoknak | Középsuli.hu. Másrészt óriás éticsiga vetélytársai, és félő, hogy kiszoríthatják élőhelyéről az őshonos fajt. Sőt, tudományosan ugyan még nem jelenthetjük ki, de a szakember megfigyelései alapján ahol ezek megjelennek, ott az óriás éticsigák populációi visszaszorulnak.
Ha egy invazív faj megveti a lábát az új környezetben, onnantól kezdve jó ideig neki lejt a pálya: általában nincsenek meg hagyományos ragadozói, parazitái, kórokozói, ellenben ők maguk az őshonos fajok számára ismeretlen, végzetes betegségeket terjeszthetnek – magyarázza a -nak a puhatestűek szakértője. Szerencsére egyelőre úgy fest, hogy a jövevények emberi településeken kívülre nem nagyon merészkednek, de ez a jövőben nyilvánvalóan változhat. Mi vagyunk a felelősek Megállítani esélytelen őket éppúgy, mint a poloskákat, vagy a számos már behurcolt és elterjedt fajt. Kevés, ha az ember a kertben összeszedi megöli őket, de ez talán nem is javasolt, a meztelen csigák kapcsán írtunk már arról, hogy sokszor a legjobb szándék is rosszul sülhet el. Százötven csigafajt fedezett fel a magyar kutató – Pesti Hírlap. Páll-Gergely Barna megjegyzi azt is, amit korábban már más felütéssel írtunk: az emberek alapvetően szeretik a házas csigákat, nem szívesen pusztítják el. Ha pedig a felelőst keressük, nézzünk tükörbe. Mind a cirádás, mind a fehérsávos éticsiga – utóbbi egyébként a Földközi-tenger keleti medencéjében őshonos – főként növények földlabdáiban terjed a nemzetközi kereskedelem révén.
Ha ez ebben az esetben is igaz, akkor a 0, 6 milliméternél alig nagyobb csigának is álcáznia kell magát, hogy elkerülje valamilyen ragadozó támadását. Mivel a sárgolyók valószínűleg a csigák ürülékéből készülnek, a faj az Angustopila coprologos nevet kapta, amely görögül ürülékgyűjtőt jelent. A most felfedezett csigafajoknál a tudomány ugyan ismer valamivel kisebb, tengeri fajokat, a szárazföldön jelenleg ezek a legapróbbak. A tudósok szerint a csigaméret alsó határát valószínűleg két tényező szabja meg. Az egyik az, hogy az újszülött csigának – amely körülbelül 0, 2 milliméteres átmérőjű – megfelelő számú idegsejttel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az életfolyamatai működjenek, a másik pedig az, hogy a kifejlett csigának elég nagynak kell lennie legalább egy tojás "előállításához". Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az eddig ismert legkisebb szárazföldi puhatestű egy 2015-ben leírt borneói csigafaj volt, azonban azt egy észak-vietnámi barlangból most előkerült Angustopila psammion faj (jelentése ógörögül: homokszem) maga mögé utasította – áll az Agrártudományi Kutatóközpont közleményében. A felfedezést bemutató tanulmány a Contributions to Zoology nevű szaklapban jelent meg. A világ legkisebbjének kijáró trófeát birtokló új faj héjának legnagyobb mérete 0, 6 és 0, 68 milliméter között változik, a legkisebb példány kalkulált térfogata pedig 0, 036 köbmilliméter. A Laoszban szintén most felfedezett másik parányi csigafaj, az Angustopila coprologos azért különleges, mert az élő példányok spirális mintázatban sárgolyókat helyeznek el a héjukon. A hasonló viselkedési mintázatok leggyakoribb magyarázata az álcázás.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Páll-Gergely Barna ( Gyergyószentmiklós, Románia, 1986. –) zoológus, malakológus, PhD, több szárazföldi csigafaj felfedezője, a Magyar Malakológiai Társaság tagja. Ő fedezte fel a világ legkisebb szárazföldi csigáját, az Angustopila dominikae -t, amelyet a feleségéről nevezett el. 2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Jermy Tibor-díjban részesült. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Önéletrajz és publikációk angol nyelű önéletrajz [ halott link] a világ legkisebb szárazföldi csigájának felfedezője cikk [ halott link] a világ legkisebb szárazföldi csigája cikk