Regénye kis terjedelmű könyv, de nagy mű. Mint a kitűnő előszó írója, Gyergyai Albert is megállapítja, Martin du Gard a legnagyobb mértékben "kerüli a személyes hangot vagy közbelépést", de könyve mégis egy egészen sajátos, szuggesztív egyéniség bélyegeit viseli. Nem lehet csodálni, hogy André Gide, aki du Gard egyik mesterének számít, valamelyik naplójegyzetében elragadtatással állapítja meg, hogy maga is sokat tanult nagy tanítványától.
Most szörnyű kínzókamrában lakom: tüzes rostélyon sülök meg naponként. Jó, hogy nem láthat senki meg belül, hol ingoványos és fekete táj riaszt, sötét iszap fortyogva hűl, hol minden csupa bürök és nadály. Ott denevérek laknak és manók, fél-állatok s keselyűtestű nők és boszorkányok undok üstje lóg, amelyben békát s kígyót főznek ők. Ott vad tűzvészt vérszínű zápor olt. Így kóstolom meg földön a pokolt. Férfikor [ szerkesztés] Boldog költő voltam hajdanta én. Magától, könnyedén lejtett a sor, csendült végén a rím, s futottak verseim, mint nyájas dombvidéken a patak, mely fényes halakat csillogtat, s hátán a szelíd fodor falevelet sodor. Válogatás epigrammáiból [ szerkesztés] Odakenem a sort, ezt az öntapadó tapétát kellő méretben a vers panelfalára. Hátralépek. Munkámban elgyönyörködöm, s odacsapom egy légycsapó hevületével végül a csattanót! (Alkotás) Nem működik a Toshiba? Ilyet még tuti nem láttál, Axefly újra felszállt: csodáld meg Rudit, a kedvenc fényszarvasunkat a magasból : hirok. Bizony sajnálatos hiba. (Egy levélosztályozó gépre) Idézetek prózai munkáiból [ szerkesztés] Azt is hallottam vagy olvastam valahol, hogy a század elején a lélekbúvároknak sok gondot okozott egy idős, analfabéta parasztasszony, aki negyven fokos lázban, önkívületben Homérosz hexametereit kezdte skandálni görög nyelven.
Az ágak sugarasan állnak, egyenesek, a törzs alsó részéből már felfelé törnek. A kéreg eleinte sima és szürke, később mélyen, szabálytalanul, de többé-kevésbé függélyesen repedezett, szürkésbarna. Fiatal vesszőin a kéreg világos. A hajtások vastagak, világosszürkék, fényesek, világos paraszemölcsökkel, a rügyek illeszkedési helyén ellaposodnak. A rügyek vastagok, átellenesek, hegyesek, a téli rügyek feketék; a fő rügyek mellett mellékrügyek is találhatók, ha a fiatal levelek elfagynának. 7–15 ovális, fogazott szélű, rövid csúcsú levélkéből álló, 20–30 cm hosszú, páratlanul szárnyalt, keresztben átellenes, összetett leveleinek színe kopasz, fonákukon az erek mentén gyapjas, vörösbarna szőrök nőnek. A levelek színe fényes, sötétzöld, fonáka világosabb. Nyugat-Európa munkaerőhiányban szenved-erre hopp-az ukránok után most mi is tömegesen akarjuk elhagyni a hazánkat. Milyen szerencsések… Vagy ez több szerencsénél? : hungary. A levélgerinc felső oldalán mély barázda megy végig. Csak a csúcson ülő levélkének van nyele. A levélkék válla ék alakú; a legalsóké gyakran lekerekített. A levélkék széle az alap környékén többnyire ép; attól távolodva egyenlőtlenül fűrészessé válik.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Hesiodi Ascraei quaecumque exstant, 1701 Hésziodosz (i. e. 8. Itt a toplista: Európa élén a magyar gazdaság : hungary. század első fele) görög epikus költő. Theogónia [ szerkesztés] (részlet) Kezdjük a dalt immár Helikón múzsái nevével! Ők lakják e hegyet, Helikón magas, isteni ormát, forrás kék ibolyát nyíló partján kicsi lábbal járják táncukat és oltára körül Kroniónnak. Gyönge fehér testük Permésszosz habjai mossák, akkor kezdik körtáncuk Helikón magas ormán, édes vágyat kelt ez a tánc, dobbannak a lábak.
Nincs már a forrásnak fodra, s csendes éjszakára készek mind a fészkek. Fájdalommal festi, érzem, vad bűnök szennyezte számat most a bánat. Elmegyek én messzi tájra. Érzem, hogy keblemben itt ég a síri mélység. García Lorca szobra Madridban Andalúz dalok [ szerkesztés] Gitár (részlet) Lassú rívásba kezd a gitár. Széttörnek a reggel kelyhei már. ( Vas István) Memento Ha már halott leszek, a homok alá gitárommal együtt temessetek. Dalok [ szerkesztés] Táj A délután elnyúlt két folyópart között, s almaszín pír remeg a kis tetők fölött. ( András László) Szerenád A folyó partján az éji árnyékok esőben áznak. Lolita kebléhez érve, vágytól halnak meg az ágak. ( Kálnoky László) Cigány románcok [ szerkesztés] Alvajáró románc Lány álmodoz könyöklőben, árnyék borul derekára, zöld a haja, zöld a húsa, hűlt ezüst a szeme-párja. Várt az téged számtalanszor, szűntelenül jöttöd várta. Zöld könyöklőn arca harmat, fekete volt haja sátra! ( Nagy László) A spanyol csendőrök románca Fekete ló, fekete ló. Patkók fekete zenéje.
Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád-Csanád megye második legnagyobb népességű és Magyarország második legnagyobb területű települése, a Hódmezővásárhelyi járás székhelye.
S fejed, mit egykor koszorú gyanánt Öveztek fönn a szomszédcsillagok, Az ingoványnak undok férgei Borították el ronda testeikkel. Oh én hazám, oh én szegény hazám! Minek nevezzem azt az érzeményt, Mely mint egy sötét felhőszakadás Omlik szivembül multad emlékére? De félre, bú, de félre, gyász, el, el! Nincs a mocsárban már a szent szobor, Fertő-ágyábul kiemeltük őt, Kihoztuk őt a tiszta levegőre. Oh jertek, jertek, mossuk tagjait, Legyen, mint volt, olyan szeplőtelen, Jőjön, segítsen mosni mindenik, Az asszony könnyel és a férfi vérrel. Ha régi fényében ragyogni fog, Akkor menjünk, pihenni, társaim... Akkor se még, nem! még azonkivűl Uj kötelesség fáradalma vár ránk. Föl kell emelnünk a szobrot megint A hegyre, melyen egykor tündökölt, Amelyrül olyan méltóságosan Nézett alá a bámuló világra. Föl, nemzetemnek apraja, nagya, Szégyen reá, ki lomhán vesztegel, Dicsőség arra, aki dolgozik... Válasszatok most: szégyen vagy dicsőség!
Megtudhatjuk például, hogy a ma olvasótermekként szolgáló nagyteremben zajlottak a reformkori politikai viták, és olyan személyek mondtak szónoklatot ebben a teremben, mint például Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos vagy épp Széchenyi István. A virtuális séta során az épületek, terek reformkori, illetve mai állapotát is láthatjuk régi képek, képeslapok segítségével. Sok közülük ma már nem létezik, mint például a rabváltó trinitáriusok kolostora sem, ahol az a legendás ülés zajlott, melynek során Széchenyi István felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét a tudós társaság céljaira. Ennek a kolostornak a helyén ma az egykori pozsonyi vármegyeház áll (jelenleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának egyik épülete). Az utolsó rendi országgyűlés helye. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának helyszínével egyébként részletesebben is foglalkoznak a kiflisek. Nagyon sokáig hitték ugyanis azt, hogy a tudós társaság megalapítása a már említett Egyetemi Könyvtár épületében történt, pedig nem így volt. Felkutatták a pozsonyi Híradó 1925. november 3-ai a számában megjelent cikket, melynek címe Hol történt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása?, ennek a régi írásnak szerzője Kumlik Emil, a régi Pozsony egyik vezető értelmiségije.
06/05 2019. június 05. 17:00 Országház, Kossuth terem (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3., félemelet) 2019. 17:00 - Dobszay Tamás A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790-1848) című könyvét mutatják be június 5-én az Országházban. A kötetet méltatja: Erdődy Gábor, Poór János Dobszay Tamás, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, továbbá a Történeti Intézet oktatója. A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848) című kötetben részletező alapossággal mutatja be a kései magyar rendi országgyűlések szerveződésének elveit, összetételét és működési mechanizmusait. A korszak sajátosságait figyelembe véve felhívja a figyelmet az öröklött formákban bekövetkezett változásokra, amelyek már a modern parlamentarizmus irányába módosították a törvényhozó hatalom munkáját. A kötetnek a tartalomhoz szorosan illeszkedő gazdag képanyaga is segít eligazodni a változások iránt fogékony több mint fél évszázad eseményeiben. Regisztráció Borítókép: A. NyugatiJelen.com - Az utolsó rendi országgyűlés és az áprilisi törvények. J. Groitsch rézmetszete saját rajza után
06/05 2019. június 05. 17:00 Országház Kossuth terem (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3., félemelet) 2019. Utolsó rendi országgyűlés helyszíne. 17:00 - Az Országház Könyvkiadó könyvbemutatót tart, amelyen Dobszay Tamás, az ELTE BTK egyetemi docensének új, A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848) című kötetét ismertetik. Dobszay Tamás, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, továbbá a Történeti Intézet oktatója. A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848) című kötet részletező alapossággal mutatja be a kései magyar rendi országgyűlések szerveződésének elveit, összetételét és működési mechanizmusait. A korszak sajátosságait figyelembe véve felhívja a figyelmet az öröklött formákban bekövetkezett változásokra, amelyek már a modern parlamentarizmus irányába módosították a törvényhozó hatalom munkáját. A kötetnek a tartalomhoz szorosan illeszkedő gazdag képanyaga is segít eligazodni a változások iránt fogékony több mint fél évszázad eseményeiben. A könyvet Erdődy Gábor egyetemi tanár (ELTE BTK Történeti Intézet) és Poór János (ELTE BTK Történeti Intézet) méltatja.