Egyre gyakoribb az egynapos ellátás Nemcsak a szemészeten, hanem a kórház több osztályán is egyre nagyobb teret kap az egynapos sebészeti ellátás – jelentette ki Tamás László János, a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Hozzátette: olyan beavatkozások jöhetnek ebben az esetben szóba, melyek nem nagy kockázatúak, így egy jól körülhatárolt betegség – és ellátáscsoport alkalmas egynapos ellátásra. Jelenleg a kórházban az ilyen jellegű beavatkozás az összes beavatkozás 15-17 százalékát teszi ki. Több helyen van, ahol a 8-10 százalékot sem éri el – fűzte hozzá. Micsoda az ambuláns és egynapos sebészet?. Nőhet a járóbeteg forgalom Az Egyesült Államokban, és más nyugat-európai országokban a fejlett technológiával rendelkező kórházakban az egynapos sebészeti beavatkozások száma eléri a 35-40 százalékot is. Magyarországon azonban Tamás László János szerint azért terjed lassan az egynapos ellátás intézménye, mert nincsen megfelelő erőforrás erre. Másik probléma, hogy a betegnek a műtét után lehetnek gondjai, vissza kell térnie a kórházba például varratszedésre, kontrollra, ez pedig megnöveli a a járóbeteg forgalmat, amely egyébként is túl van terhelve – mondta a főorvos.
Ezt korai rehabilitációnak nevezzük. Műtét után egy két órával a beteg már iszik, könnyű ételt is fogyaszthat, sétálhat, majd 3-4 óra elteltével hozzátartozója kíséretében haza is mehet, ha a hazabocsátási feltételeknek megfelel. Az egynapos sebészet társadalmi haszna, hogy a betegek sokkal hamarabb lesznek ismét munkaképesek. Terjedését több tényező tette lehetővé. A sebészetben bekövetkezett technikai és technológiai fejlődés mellett az altatási módszerekben bekövetkezett fejlődés is szerepet játszik (új altatási módszerek a szervezetből gyorsan kiürülő altatószerekkel, gyorsan ható és tártósabb hatású fájdalom- és hányingercsillapítók). A hármadik tényező maguknak a betegeknek az igénye, hiszen a mai rohanó világban senki nem ér rá napokig kórházban feküdni. Egészséges embereknek így minimális időt kell kórházi körülmények között tölteniük, ráadásul a beteg saját környeztében, hozzátartozói között hamarabb gyógyul, nincs kitéve a kórházi fertőzéseknek, és a lehető leghamarább visszamehet dolgozni.
A programok eredményességét ebből a szempontból értékelő teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának három alapvető feltétele van: az ellenőrzött programok céljai kapcsolódnak az adott SDG részcélhoz, a program során alkalmazott indikátorok megfeleltethetőek az ENSZ által az SDG részcélhoz rendelt egy vagy több indikátornak; az indikátor értékeinek kiszámításához megbízható adatok állnak rendelkezésre. Az elemzések kiinduló pontja az, hogy az ENSZ által megfogalmazott célok megvalósítása nem jogi kötelezettség a tagállamok számára. Politikai elköteleződésük a számukra releváns célok elérésére vonatkozik. Fenntartható fejlődés | European Economic and Social Committee. Ezek meghatározása során azonban figyelembe kell venniük, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit - például a tiszta ivóvíz elérhetőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését - globális szinten is meg kell teremteni. Nemzeti szintű ellenőrzésnek olyan SDG részcélok esetében van értelme, amelyeket az adott állam fontosnak tart. Magyarország esetében ennek eldöntése nem az ÁSZ feladata, hanem az ÁSZ országgyűlési és kormányzati megnyilatkozások, stratégiai dokumentumok tanulmányozása alapján tudja megállapítani, hogy egy adott SDG-hez hasonló tartalmú nemzeti célok megfogalmazódtak-e. Ezért elsőként ezt a kérdést járják körül a Számvevőszéknek az egyes fenntartható fejlődési célok megvalósulása ellenőrizhetőségét feltáró elemzései.
Fejes, Judit Zsuzsanna (2010) Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével: A Magyar Telekom Nyrt. példája. Thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék. Abstract A szakdolgozat a Magyar Telekom Nyrt. példája alapján azt igyekszik feltárni, hogy milyen az ott dolgozók egyéni társadalmi felelősségvállalása, illetve mit tudnak magáról a vállalat fenntarthatósági stratégiájáról. Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége. A szakdolgozat első fele egy elméleti, szakirodalmi összefoglalóval indul, mely általánosságban foglalkozik a társadalmi felelősségvállalás fogalmával, annak különböző értelmezéseivel, elnevezéseivel. Többek között itt bemutatom a CSR európai és amerikai jelentéstartalmának különbözőségét, Carroll CSR piramisát és Freeman stakeholder-menedzsment szemléletét, mely szorosan köthető szakdolgozatom későbbi, empirikus részéhez. Mivel egy kiválasztott érintett-csoport, az alkalmazottak példáján keresztül igyekszem megvilágítani a társadalmi felelősségvállalás kérdését, ezért meghatározó szerepet tölt be az elméleti részben a humán erőforrás menedzsment szerepe a vállalat CSR tevékenységének kialakításában.
A fenntartható fejlődés a jövő generációk iránt viselt felelősség: úgy kell ma élnünk, hogy a jövő elől ne vegyük el ennek a lehetőségét. Ennek érdekében elsősorban a természeti erőforrásainkat kell a megújulásuk mértékén használni, a környezeti problémákat pedig úgy kezelni, hogy azok okait szüntetjük meg. Ma azonban pont fordítva ülünk a lovon. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Mi a probléma? Manapság előbb létrehozzuk a problémákat, mint például az éghajlatváltozás, levegő-, talaj-, vízszennyezés, természetes élőhelyek eltűnése, fajok kihalása, veszélyes hulladékok, erőforrások kimerülése, talajpusztulás, mert elsődleges cél a gazdasági növekedés. Aztán utólag, újabb jelentős erőforrásfelhasználással, környezeti teherrel próbáljuk ezeket megoldani. Ráadásul azt sem vesszük figyelembe, ha egy területen előrehaladást érünk el, az más területen esetleg milyen negatív hatásokkal jár. Például az ENSZ által gondozott előző globális program, a Millenniumi Fejlesztési Célok szerint elértük a szegénység csökkentésére kitűzött globális célt, de ennek környezeti hatásai beláthatatlanok.
Az összhangot vagy annak hiányát az 1. táblázat kitöltésével lehet megállapítani. A táblázat első sorában az adott SDG részcéljai kerülnek feltüntetésre. Az elemző munka első feladata annak feltárása, hogy vannak-e ezeknek megfeleltethető nemzeti célok, illetve az SDG célterületén közpénzekből - ideértve az EU támogatást is - megvalósuló programok részére megállapított (programszintű) célok. A három szinten a célok megfogalmazása általában különböző, ezért az elemzés során a tartalmi azonosságot vagy hasonlóságot kell vizsgálni. A táblázatban fekete szín jelöli, ha az adott SDG részcélnak megfelelő nemzeti vagy programszintű célt nem sikerült azonosítani. Egy SDG részcélt nem relevánsnak tekintünk, ha neki megfeleltethető nemzeti cél nincsen. Ilyen esetben célszerűtlen ellenőrzést végezni. Az elemzés következő lépése annak megállapítása, hogy a három szinten egymásnak megfeleltethető indikátorokkal mérik-e az előrehaladást a célok elérésében. Itt is az jelent kihívást, hogy a három szint indikátorai gyakran nem azonosak.
A KEH igazgatója szerint Magyarországon célirányos szerepvállalásra van szükség, és javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt. (MTI) Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás