Mécs Károly példaértékű művészi életpályáját 2021-ben Kossuth-nagydíjjal ismerték el. A 85. életévét januárban betöltő kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett színművész, rendező a Kossuth Rádióban adott interjújában nemcsak a nagydíj jelentőségéről beszélt, de elárult egy olyan titkot is, amelyet hatvan évig őrzött. "Elég öreg vagyok már, de még mindig szeretem az életet" – mondta Mécs Károly a Kossuth Rádió Nagyok című zenés portréműsorában Farkas Adrienne-nel beszélgetve. Saját bevallása szerint "olvasós famíliába" született, már a bölcsője mellett is könyvek voltak. Korán, mindössze 5-6 évesen megtanult olvasni, és ettől kezdve falta a könyveket. Boldog volt, amikor Várkonyi Zoltán kiválasztotta A kőszívű ember fiai filmváltozatában Baradlay Richárd szerepére. "A rendező olyan társaságot hozott össze, amelynek tagjai nemcsak játszották, de élték is a szerepet. A film nagy műgonddal készült és olyan költségvetésből, amely kiugró volt az akkori filmgyártásban" - mesélte a nemzet művésze a közmédia műsorában.
85 évesen is stramm, derűs, kollégái igazodási pontnak tartják. A kőszívű ember fiai Baradlay Richárdjaként lopta be magát a mozinézők szívébe. A friss Kossuth-nagydíjas Mécs Károly, a Nemzet Művésze a Szabad Földnek válaszolt. Borzák Tibor interjúja a Szabad Földben olvasható. Mécs Károly elárulta, a Kossuth-nagydíj kapcsán szeretetözönben volt része: "Rengeteg barátom, ismerősöm keresett meg telefonon vagy írásban. Még olyanok is akadtak köztük, főleg a külföldön élők, akikről évtizedek óta nem hallottam. (…) Úgy érzem, ezt az elismerést nemcsak én kaptam, hanem a generációm is. Azok a jelentős színházalkotók, akik közül sokan eltávoztak. Számos olyan barátomat, kollégámat említhetném, akikkel végigdolgoztuk a mögöttünk álló évtizedeket. Szeretném a kitüntetéssel járó érzést rájuk is kiterjeszteni. " "Megannyi olyan szerep megtalált, amit szerettem; vagy menet közben derült ki, hogy sikerre vihető. Sok múlik a szerencsén és az időszerűségen. Csodálatos mesterség a miénk, rengeteg kínlódással és gyönyörűséggel jár, nem szívesen mondunk le róla.
1963-tól a Kazimir Károly vezette Thália Színház társulatának tagja volt. A színház megszűnte után játszott az Arizona Színházban és a Művész Színházban, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt. Két évadot játszott Szolnokon, a Budaörsi Játékszín (2013-tól Budaörsi Latinovits Színház) társulatához is szoros kapcsolat fűzi. Darvas Iván, Mécs Károly és Pándy Lajos színművészek / Fotó: Fortepan Itt megvalósíthatta régi álmát: több darabot nemcsak színészként, hanem rendezőként is jegyez. Budaörsön kívül meghívott szereplőként fellépett a Karinthy Színpadon és a Nemzeti Színházban is. Bár több alkalommal is kapott felkérést, sosem akart színházat vezetni, színész akart maradni. "A szakma alapvető feltétele a tehetség, amely Istentől való, nem lehet befolyásolni. Amit ez a szakma ezen felül feltétlenül elvár, az a szorgalom, a pontosság, a fegyelmezettség és az alázat, amellyel a darabhoz, a színpadhoz közelít a színész" – fogalmazott a Nemzet Művésze. Pályafutása során klasszikus és modern darabok, tragédiák és színművek egész sorának hős-, illetve szerelmes szerepeit játszotta el, érdekességként említi, hogy A pápa és a császár című darabban 50 évesen kellett a 70 éves pápát megformálnia.
Leszálltam és visszaváltottam a jegyet. Soha többé nem jutott eszembe, hogy itt hagyjam a hazámat. Pedig lett volna rá lehetőségem – a feleségemnek meg különösen -, hogy Nyugaton éljünk és teremtsünk magunknak egzisztenciát. Magyar vagyok, minden ide köt. Utazni viszont szeretek. A feleségemmel együtt sokfelé kalandoztunk a földkerekségen. Élményeket csak helyben lehet szerezni: Árva vára alatt hallani a folyó zúgását, Erdélyben a málnásban szemezni a medvével, Brassóban szomorkodni a lepusztult műemlékek láttán, Norvégiában kátrányszagú fatemplomokban bujkálni – mind-mind hozzátesz az emberhez. Szinte a fél világot bejárva mégis kiderül, hogy milyen jó magyarnak, európainak lenni! " Borzák Tibor interjúja a Szabad Földben olvasható.
Emberek és madarak, Alfred Hitchcock nyomában