. Osztályvezető: dr. Szelényi Zoltán Ráckevei Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály Cím 2300 Ráckeve, Szent István tér 5. E-mail [[[JMPnbU50jDZZcmFja2V2ZS1lbGVsbWlzemVyQHBlc3QuZ292Lmh1]]] Telefon (24) 517-390 Fax Mobil (20) 556-5930 illetékesség Ráckevei járás, Szigetszentmiklósi járás Félfogadás Hétfő: 9. 00-12. Szelényi Zoltán: célunk a mindenki számára elérhető államilag finanszírozott egészségügy | OrosCafé. 00 Szerda: 9. 00 Péntek: 9. 00 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály letölthető nyomtatványai 57-es FVM Külön engedély 148-as 2 melléklet Jóváhagyási Kérelem 2150 Tenyészet Bejelentő lap 2152 Tartási hely és tartás bejelentő 2166 Partnerbejelentő lap Kistermelői kérelem Rendezvény bejelentő
Szelényi Zoltán ( Budapest, 1970. május 12. ) magyar orvos, sebész, politikus, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Szelényi Zoltán, dr. Született Budapest Gyermekei két gyermek: 2 gyermek Foglalkozása orvos, politikus Iskolái Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Politikai pályafutása Párt Magyar Szocialista Párt / független Választókerület Békés megye 4. sz. oevk (2022-es ellenzéki előválasztás)) weboldal Facebook országgyűlési képviselőjelöltje a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás on a Momentum Mozgalom és saját mozgalma, a Gyógyítsuk meg Dél-Békést! támogatásával, független, pártonkívüli jelöltként. Választókörzetében nem nyert, végül az MSZP listájának 6. Dr szelényi zoltán. helyén szerepel. Magánélete és tanulmányai [ szerkesztés] Budapesten született és ott is nőtt fel. Érettségit a Budapesti Piarista Gimnáziumban szerzett, majd 1 évig a SOTE I. számú gyermekklinikáján dolgozott műtőssegédként. Ezt követően vették fel a SOTE általános orvosi karára, ahol 1996-ban orvosi diplomát szerzett.
A magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel együtt.
Ennek a hiányosságnak a pótlásában szeretnénk segíteni a turul legendájának bemutatásával. Visszatérve tehát a titokzatos mitológiai magyar madárhoz – a Turul-dinasztia születésének körülményeit homály fedi. A legendák, ősi krónikák és a szájhagyományok szerint a dinasztia Nimródtól származik, aki áradat utáni idők első királya volt. Álmos és utódai büszkén vallották, hogy Attila és a Turul-dinasztia leszármazottai. Eredetük mítoszát a krónikák az eljövendő korok számára is megőrizték. Emese álma, vagyis a turul-mítosz az egyik legősibb magyar mítosz, keletkezését pedig 860-870-re becsülik. A Turul-dinasztia (Árpád-ház) történetét néhány évszázaddal később feltétel nélkül hitelesnek tartották, így később a Képes krónikába is bekerült. Az első írott szöveg keletkezésének időpontja nem tisztázott, de annyi biztos, hogy az Anonymus által megírt szöveg és a Képes krónikában olvasható iromány egy régebbi forráson alapulnak. Érdekes módon valószínűleg minden magyar hallott már valamelyik verzióról, azonban a turul szó egyik történetben sem jelenik meg.
Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.