Nagy Z. Róbert- Kertbarátok Országos Szövetsége Van néhány praktika a szabadföldi veteményezéssel kapcsolatban, melyek az üzemi méretű termesztés miatt napjainkra háttérbe szorultak. Akik saját fogyasztásra termelnek kertjükben zöldségeket érdemes kipróbálniuk ezek némelyikét, hiszen többségükkel területet- és munkaidőt is spórolhatunk. Vetési naptár A vetés időpontjáról eligazíthat a vetési naptár. Ez önmagában azonban csak tájékoztató jellegű. Ismerni kell hozzá a helyi viszonyokat. Nem árt, ha tudjuk az utolsó 3-5 év helyi adatait. Ezért ajánlott, hogy magunknak, segítségképpen felírjuk minden évben a vetési, kelési adatokat, mintegy naplószerűen. Leggyakoribb hiba, ha elsietik a vetést. Hat fok alatti talajhőmérséklet gyakorlatilag alkalmatlan a csírázáshoz. A legtöbb mag 10-12 fokon csírázik. Magvak előkészítése Hüvelyeseknél gyakran előduzzasztjuk a magvakat. Kerti kalandok- vetési naptár a jó terméshez | Agrotrend.hu. Ennek egyik módja, hogy tálcában vízbe állítjuk. A vetés időpontját azonban ilyenkor nem halogathatjuk, mert a magvak befulladhatnak.
-márc.
Személyiségemből fakadóan, én azért nem utasítok el semmit, amíg meg nem tapasztalom. Kipróbáltam a levendulát a konyhában! :-)))))... és bejött! :-)))) Most már én is gourmet-nek számítok. :-)))))) A viccet félretéve, valóban tetszik a művem! Konyhakert vetési naptár 2022. Első nekifutásra kandírozott levendulát készítettem, amit később desszertek dekorálására fogok használni. Kandírozott levendula Hozzávalók: tojásfehérje finomabb kristálycukor friss levendulavirágok Elkészítése: Leöblítem és megszárítom a levendulavirágokat. A szárításhoz egy nagyobb tepsit vagy tálcát kibélelek vastagabb csomagoló papírral (papírtörölköző nem jó, mert könnyen ráragad). A tojásfehérjét egy kevés vízzel felverem, ne ne legyen túl habos! A levendulavirágokat belemártom a tojásfehérjébe, lecsöpögtetem, majd megforgatom a cukorban. Kibélelt tálcára helyezem és napon szárítom. Az első nap után, óvatosan felpattintom a papírról (kicsit összeroppantom a cukor burkot), újra megforgatom cukorban és tiszta papírral bélelt tálcára helyezem.
Utóbbi gondolat felveti a kérdést: ha már egyszer a Krím annektálásával és a Donbaszi szakadár köztársaságok támogatásával Oroszország elérte, hogy Ukrajna ne lehessen egyhamar a nyugati katonai szövetség tagja, akkor mi szükség volt az ország nyílt lerohanására? Itt jön a képbe a belpolitika. Az orosz vezetés szemét nemcsak azért csípik a Színes Forradalmak, mert potenciálisan Oroszország küszöbére helyezhetnek nyugatbarát erőket, hanem mert egy sikeres forradalom utat mutathat az orosz lakosságnak is: nyugati mintára is fel lehet állítani az intézményrendszereket és a szervilis, korrupt rezsimen túl is van élet. Világtragédia vagy egérút Putyinnak? – ez itt a kérdés A Nyugatnak nem szabad végképp elengednie Putyin kezét. Ez azt jelenti, hogy egérutat kell számára biztosíta ni, mert a helyzet odáig fajult, ha a végét érzi ez az ember, akkor tömegpusztító fegyverekhez nyúl. Miért buknak el nemzetek? - James Robinson - könyváruház. Inkább hagyni kell, hogy ismételgethesse a hazugságait, mintsem totális győzelmet aratni felette. Interjú. Térjünk hát vissza a bevezetőben szereplő kérdéshez: miért buknak el a nemzetek?
Nyugaton a munkások felszabadultak a feudális terhek, adók és szabályozások alól, és egyre fontosabb részeivé váltak a virágzó piacgazdaságnak. Az iparban az állami vállalatok is nagyobb szabadságot kaptak (bár a piros telefon még a mai napig ott van minden vállalatvezető asztalán), tizennégy várost pedig "megnyitottak" a külföldi beruházók előtt, a kilencvenes évek közepétől pedig a privatizáció is beindult. Ezt a hátrányt pedig úgy dolgozza le, hogy rengeteg a beruházás, ám a pénz jellemzően meglévő technológiák importálásába áramlik. Ám a hosszú távú fenntartható növekedés alapja éppen az újításokban rejlik. Kínában a tulajdonjogok nem biztosítottak, a vállalkozásokat pedig a mai napig szigorúan ellenőrzik, valódi nagy üzleteket csak akkor lehet kötni, ha valaki szorosan együtt működik az állammal. DARON ACEMOGLU - JAMES A. ROBINSON Daron Acemoglu és James A. Robinson nagyon egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek: Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik?
» - NÖVEKEDÉS KIZSÁKMÁNYOLÓ INTÉZMÉNYRENDSZERBEN 125 Mi az, ami közös Sztálinban, Shyaam királyban, a neolitikus forradalomban és a maja városállamokban, és mindez hogyan magyarázza, hogy Kína jelenlegi gazdasági növekedése nem tarthat a végtelenségig? 6. ELTÁVOLODÁS 151 Hogyan alakulnak át idővel az intézmények, amelyek gyakran lassan, de biztosan eltávolodnak egymástól? 7. FORDULÓPONT 179 Hogyan változtatta meg Anglia intézményrendszerét az 1688-as politikai forradalom, és hogyan vezetett el az ipari forradalomhoz? 8. CSAK NE NÁLUNK! -A FEJLŐDÉS KORLÁTAI 207 Miért voltak a politikai hatalmasságok — számos országban — ellenségei az ipari forradalomnak? 9. VISSZAFORDÍTOTT FEJLŐDÉS 237 Hogyan szegényedtek el hatalmas területek az európai gyarmatosítás következtében? IO. TERJEDŐ JÓLÉT 264 Mivel magyarázható, hogy a Föld egyes részein nem a brit utat járva teremtettek jólétet? II. KEDVEZŐ KÖRFORGÁS 290 A jólétet ösztönző intézmények olyan, pozitív visszacsatolási láncokat hoznak létre, amelyek megakadályozzák, hogy az elit aláássa azokat.