Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne csatlakozhatnának hozzánk más szervezetek, vállalkozások is – sőt, szeretnénk, ha minél szélesebb lenne a kezdeményezéshez csatlakozók köre. A Tan í tsunk Magyarorsz á g é rt c é lcsoportj á t a kistelep ü l é sen é l ő á ltal á nos iskol á s tanul ó k k é pezik. A melléjük szegődő mentorok feladata, hogy megmutassák nekik a településen túli világ izgalmait és lehetőségeit – az állatkertet, a múzeumot, a középiskolákat, a vállalkozásokat, hogy lássák, hányféle foglalkozásból, hányféle jövőből választhatnak. Egy mondatban összefoglalva, segítsék őket abban, hogy k é pesek legyenek kihozni magukb ó l a maximumot – legyen az szakmaszerzés, érettségi, továbbtanulás, sport, művészetek és a végén elhelyezkedés a munkaerőpiacon. Ezek alapján 4 f ő pill é ren nyugszik a Tanítsunk Magyarországért program: egyetemi mentorprogram, k ö z é piskol á s mentor-program, H Ö OK mentorprogram és v á llalati mentorprogram. Bár ezek a mentorprogramok jelentik a Tanítsunk Magyarországért központi elemeit, a program további pilléreket is tartalmaz, amelyek bejelentését a közeljövőben tervezzük.
Élményfizika órát tartottak hátrányos helyzetű családokból származó diákoknak a Neumann János Egyetem GAMF Karán a Tanítsunk Magyarországért Program keretén belül. Két osztály érkezett Kecskemétre kistelepülési általános iskolákból. A fiatalok éppen most ismerkedtek a fizika tantárggyal.
A Tan í tsunk Magyarorsz á g é rt program eddig bejelentett n é gy pill é re Az egyetemi mentorprogramban résztvevő egyetemisták a közreműködő általános iskolák egyikében meghatározott számú 7. osztályos kisdiákkal kezdik meg a közös munkát, a közös élményszerzést, amelyért havi 30 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek, amit eredményesség alapján további juttatások egészíthetnek ki. Egy hallgató maximum négy-öt kisdiákot vesz a szárnyai alá, és segít nekik abban, hogy sikerrel fejezzék be az általános iskolát, valamint tovább folytassák tanulmányaikat a középfokú oktatásban. A mentorok emellett megismertetik a kisdiákokkal a településen túli világ izgalmait (pl. állatkert, mozi, múzeumok), amely motiválhatja őket a fejlődésben. A programban közreműködő egyetemeken – melyek a kezdeti évben, 2019-ben a P é csi Tudom á nyegyetem, a Miskolci, a Ny í regyh á zi és a Debreceni Egyetem – már a tavaszi félévben elindult a csatlakozás előfeltételének számító egyetemi kurzus, amelynek keretében a hallgatók elsajátították a mentori tevékenységhez kapcsolódó legszükségesebb ismereteket és kompetenciákat.
A négy egó persze négy regényvilág, négy izgalmas narratíva. Kiss Tibor Noé remekül szerkeszt, és galádul izgalmasan adagol. Nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is. A szépség és a költői hang több szólamban át is veszi a dominanciát, a lírai folyamok, szabad asszociációk szinte versnyelvi megformáltságúak. Kis tibor noé na. Kissnek rendkívül fontos a vizualitás, a szövegben folyton visszatérnek a mindenféle kép-utalások, fotók vagy mozgóképek, álmok. De az is lehet, hogy az apróságok foglya, hiszen részletes, pontos leírásaiban a hangok is hasonló dominanciával bírnak. Kiss egy szörnyű és mindennapi puzzle-t rakat ki velünk, és miközben folyton a hiányokat érzékeljük, mindvégig nagyon közel vagyunk, mindent szinte centikről nézünk. Kiváló regény, fontos munka, 2021 nagy irodalmi történése. A laudációt írta: Grecsó Krisztián Fotó: Komjáthy Zsuzsanna
Díjazott mű: Beláthatatlan táj Kiadó: Magvető Díj: Artisjus Irodalmi Díj – PRÓZA kategória A táj gyakran beláthatatlan, akkor is, ha valamennyit azért látunk belőle. Van egy rosszindulatú, de nem teljesen igazságtalan bonmot, miszerint egy könyvet mindenki tud írni. Mert egy nagy története a legtöbbünknek van. Kiss Tibor Noénak mostantól, a Beláthatatlan táj megjelenése óta nem kell ettől félnie, de nyilván nem véletlenül nyilatkozta azt kedves alanyi témái (első két könyve) megírása után, hogy nem akar se "transz-megmondóember" ( Inkognitó, 2010), sem a "szegénység prókátora" lenni (Aludnod kellene, 2014). Novellák, tárcák, versek | Kiss Tibor Noé. Új regényében, az immáron Artisjus-prózadíjas Beláthatatlan táj ban a családi, emberi kiszolgáltatottság van a fókuszban. Vagyis bizonyos értelemben tovább íródik az Aludnod kéne világa, csak egyszerre beszűkül, és ahogy Károlyi Csaba írja az ÉS-ben, általánosabbá válik. A mozaikos szerkezet, az én-elbeszélők elhallgatásai, hazugságai, vagy finomabban: részrehajlásai a család működését imitálják, egy világét, ahol mindenki főszereplő, mégis mindenki epizodistának érzi magát.
Kiss Tibor Noé Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten, író, Pécsen él. könyv Beláthatatlan táj Magvető Könyvkiadó, 2021 Éjszakai fények az autópályán, csillagok az égbolton, villódzó tévékészülék, egy bárpult tükröződései – nyugtalanító, mozaikszerű képek a... Raktáron 12 pont 1 - 2 munkanap Inkognitó Magvető Könyvkiadó, 2018 Az Inkognitó a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb bemutatkozása volt néhány éve. Sikerének titka kettős tétje. A könyv egyszerre megin... 9 pont Aludnod kellene Magvető Könyvkiadó, 2015 Egykorvolt, leépült majorsági telep valahol a közelmúlt Magyarországán. Kiss Tibor Noé | Artisjus-díj 2021 - YouTube. A romok között néhány ember. Személyiségük lassan felszívódik, mi... Most múlik 30 év, 30 szerző. A Magyar Hospice Alapítvány 30 éve segíti komplex ellátással a már nem gyógyítható daganatos betegeket és családjaikat.... 13 pont e-Könyv Egy esős éjszakán a huszonéves Dorka balesetet szenved, és öntudatlan állapotban kerül kórházba. Dorka apja, miközben megpróbálja felderí... 10 pont 1 órán belül Mi van akkor, amikor az ember legszívesebben kibújna a saját neméből?
Nem is kell beszélni Elle, 2020/december Te folyton leengedve tartottad a redőnyt, mert nem szeretted, ha bárki benéz a szobába, és meglátja, hogyan élsz. Az orvosok szerint oda nem mehetsz vissza, mert többé nem tudod ellátni magadat, azt viszont senki sem tudja, mi lesz veled. Mindig azt hajtogattad, hogy eszünkbe ne jusson berakni téged egy otthonba, idegenek közé. De már ninc mit megbeszélni, mert a szavaid csak hangok, egymásba rohannak, összeütköznek, csikorognak, semmi értelmük. (részlet) Amerika-külső, cseszkó-préri, karantén-zenék, 2020. Kis tibor noé ke. november 22. Egy teljes kontinens után egy isten háta mögötti település, utazás helyett egyhelyben maradás: a Pusztaság ( Pustína) című cseh tv-filmsorozat főcíme közben állóképeket látunk, csupa olyan mozgással, vagy inkább remegéssel, amelyek ráerősítenek arra, hogy ez a világ valójában mozdulatlan és mozdíthatatlan, látjuk a bányagép egyenletesen forgó marófejét, ipari tájképet füstölgő kéménycsővel, pókhálóval benőtt sarlókat a fészer falába fúrva, sarat, port, hamut.
Kezükben folyamatosan ott van a telefon; görcsösen nézik, hogy épp ki milyen képet osztott meg, vagy hogy az aktuális képükre hány lájk érkezett, miközben remegve várják a Messenger pittyegését. De nemcsak a nettől nem tudnak szabadulni. Egyiküket a drog, másikukat a pánikbetegség és a feldolgozatlan gyász tartja fogva, és közben érzik, hogy az életüket kitöltő tevékenységek csak pótlékai valaminek, amit ők maguk sem tudnak megfogni. A testvérpár lány tagja, Zsófi az, akiben leginkább benne van a küzdeni akarás, aki megpróbál kitörni a posványból. Nagyon érzékiek azok a részek, amelyekben az ő belső harcai válnak láthatóvá. Kiss Tibor Noé szerzői oldala. E talajvesztett, érték nélküli létezést kiegyensúlyozhatná a történelemtanár példája, aki afféle vezérfonalat biztosíthatna a fiatalabb generáció számára. Ám elég hamar világossá válik, hogy az ő élete is éppolyan kiüresedett és labilis, mint a húszas éveiben járó kamaszoké. Válás után levő, a szakmájában kihívást nem találó, az életének felét már leélt férfi éppúgy nem találja a kapaszkodókat, mint azok, akik most érték el a felnőttélet küszöbét.
Ez a történet ráébreszt arra, hogy mennyire könnyű belecsúszni a nihilbe, ami a Beláthatatlan táj szereplőinek életét jellemzi. A nyitókép a Libertine könyvesboltban készült. Fotó: Kultú / Hartyányi Norbert #olvasósarok