Lelkész: Raul Tudorel Iacob Az Ortodox egyházközségről ITT olvashat bővebben.
Ezt nevezzük székesfehérvár i törv énylátó napoknak. Ez az első rendszeresnek mondható bírói fórum, amel y ről az Aranybulla is rendelkezik. Az I. cikk ér telmében, ha a királ y ninc s jelen, akkor a törvén ylátó napokon a ná dor köteles ítélkezni. Ebből i s látszik, hogy a 13. sz ázadban folyamatosan működő fórumról van szó, amely a 14. sz ázad második felétől fokoz atosan elmarad, s végül megszűnik. Ennek az oka egyrészt, hog y a 14. sz ázad végétől országos szinten is állandóvá vált a vidéki bíráskodás, másrészt előtérbe került a király t hel y ettesítő méltós ág ok bírói tevékenysége. Fejedelmek: Bethlen Gábor. Már István idejében az uralkodó távollétében n ádorispán ítélkezett az udvar lakói felett. Az Aranybulla 8. cikke értelmében a nádor országos joghatóságot kapott, í gy ezt követően bárki felett ítélkezhetett, kivéve a n emesek fej - és jósz ágve sztéssel kapcsolatos pereit, illetve a privilégium fori esetét. Ez utóbbi értelmében ugyanis eg y h ázi sz emély felett csak e gyházi bíróság ítélkezhetett. A nádor mellett az Arany bulla 9. cikke az udvarbírót is országos joghatósággal ruházta fel, akit ezután országbírónak nevezünk.
Miután az oszmánok az 1543-45. évi várfoglalások során tovább szélesítették a magyarok által hódoltságnak nevezett török területeket, Ferdinánd 1547-ben a status quo alapján békét kötött Szulejmánnal és vállalta, hogy a kezén lévő országrészért évi 30 ezer forintnyi – szemérmesen ajándéknak nevezett – adót fizet. I. Ferenc halála (1547) és a szultán keleti lekötöttsége a perzsiai hadjárat miatt (1548) kedvező alkalmat teremtett a két országrész egyesítésére. Bár az 1549-ben Nyírbátorban kötött egyezményt utóbb Izabella felrúgta, János király egykori hű emberének, az egység első harcosának, Utyeszenics vagy Martinuzzi Fráter Györgynek 1551 nyarán sikerült kikényszerítenie a gyermek II. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. János és Izabella lemondását. A keleti területek átvételére küldött Habsburg csapatok azonban gyöngének bizonyultak az időközben felvonult török seregekkel szemben, s a kísérlet 1552-ben nagyszabású török hadjáratot provokált: ekkor került török kézre Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa és Szolnok. S bár az egri védők Dobó István vezetésével hősiesen helytálltak, az 1552. évi hadjárat ismét az oszmánok erejét bizonyította.
A vajda azonban váratlanul elhalálozott, így az erdélyi csapatok visszavonultak. Bocskai halála után Rákóczi Zsigmonddal szemben Báthory Gábort támogatta a fejedelmi trón megszerzésében. Báthory cserében előbb tanácsossá és Hunyad vármegyei főispánná nevezte ki, majd 1610-ben Csíkszék főkapitányává is. 1611-ben azonban összekülönböztek és Bethlen a temesvári pasa oltalma alá menekült. 1612-ben Drinápolyban személyesen kereste fel I. Ahmed oszmán szultánt, aki török-tatár segédhaddal Erdélybe küldte. Báthory Váradra menekült előle, a Gyulafehérvárra bevonuló Bethlen Gábort pedig 1613. Erdélyi fejedelemség létrejötte. október 23-án az erdélyi rendek fejedelemmé választották. A török támogatásért cserében Bethlen ígéretet tett a hosszú ideje vitatott Lippa és Borosjenő várának átadására. Hosszas halogatás után a fejedelem 1616-ban belement Lippa átadásába, melyet azonban védői nem voltak hajlandóak feladni, így Bethlen kénytelen volt a saját várat ostrommal bevenni. Sikerült azonban elodáznia Jenő várának átadását. Ugyanebben az évben Habsburg támogatással betörtek a hajdúk Erdély területére.
A szerződésbe befoglalták, hogy a fejedelem és leszármazó utódai ő szent császári és királyi felségét az egész kereszténység fejének, Magyarország királyának, maguknál nagyobbnak és főbbnek, magát Erdélyt és a magyarországi Részeket is, melyeket a fejedelem birtokol, a Magyar Királyság tagjának (pro membro Regni Hungariae) tartják és vallják. Hozzátették, hogy ha a fejedelem vagy utódai valami módon elveszítenék Erdélyt – akkor a magyar király Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségekkel kárpótolja őket. Az erdélyi fejedelemség létrejötte. A fejedelemség központi magját természetesen a történeti Erdély alkotta, amelyet a Kárpátok hegyvonulatai ölelnek körbe, nyugati határát pedig az Erdélyi Peremhegyvidék alacsonyabb hegyei jelzik. A Szapolyaiak uralma alatti országrész tovább növekedett, amikor az oszmánok által elfoglalt hódoltság és Erdély közé szorult, a nyugati országrésztől elvágott tiszántúli vármegyék (Arad, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Külső-Szolnok, Temes, Zaránd) 1544-ben csatlakoztak a keleti magyar államhoz.
Balázs Fecó érett férfiként találta meg az igazit, és lett 47 évesen apa, és az idő azt bizonyítja, jól tette, hogy nem kapkodott el semmit, mert feleségével már 23 éve élnek együtt boldogan, 11 éve pedig hivatalosan is házasságban. Imola 21 évvel fiatalabb nála, a 68 éves énekes egyidős az apósával, de a korkülönbség senkit nem zavar a családban. Imola először szerepelt a férjével - A férfiak szerintem félkarú rablók az asszonyok nélkül, és az is igaz, hogy minden sikeres vagy sikertelen férfi mögött ott a nő - mondta a Kossuth-díjas zenész a Story magazinnak. A felesége soha nem szokott nyilatkozni, de a hetilappal ezúttal kivételt tett, és mesélt arról, milyen együtt élni Balázs Fecóval. - Aki ismeri a zenészeket, az életmódjukat, az érzékenységüket, pontosan tudja, nem könnyű, de őszintén mondom, megéri. Általában, amikor én alszom, ő dolgozik, és fordítva, tehát sokat kell sakkozni, hogy találkozzunk, de valahogy mindig megoldottuk - árulta el Imola. Azt mondta, a szeretet mindenért kárpótolja őket.
Wonderful 60's and 70's: Korál - Homok a szélben 1981 from Az énekes maga is átesett a koronavíruson, kórházba is került,. Balázs Fecó Első Felesége: Wonderful 60's and 70's: Korál - Homok a szélben 1981 - A tizenkét évig tartó első házassága válással végződött, majd egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie.. A koronavírusos balázs fecó mélyaltatásban van, a felesége is csak üvegen keresztül láthatta a kórházban balázs fecó. Az énekes maga is átesett a koronavíruson, kórházba is került,.