Hiszen ez már nem a Mikroszkóp Színpad, nincs rendes technika, a törzsgárda egy része is elhagyta a Sas-kabarét. Sas József szerint ennek az lehetett az oka, hogy nem akarták vállalni az egzisztenciális kockázatot, amit a szereplés jelent. "Jelzésszerűen én is kaptam igen finom figyelmeztetéseket. Nem csak barátoktól. Nem ijesztgettek, csak…" – mondta nemrég sokat sejtetően a Blikknek. De akik itt vannak ma este, vállalják a veszélyt – és megélnek a piacról, mindenféle állami támogatás nélkül. Lenyomják a műsort évente 30-40 alkalommal, 180 fős teltházak előtt. A színpadon már nincsenek sztárvendégek, a közönségben már nem lehet látni se celebeket, se politikusokat. Egyszerű emberek ülnek itt, mint te meg én, szinte kizárólag idősek, kiöltözve, boldogan, akik ma este nem vacsorát vettek, hanem eljöttek a Fészekbe, kifizették a 2900/3800 forintos jegyet, és úgy érezhették, hogy ezzel hozzájárultak a mindent legyőző kabaré fennmaradáshoz. A társulat a szokásos dallal búcsúzott: Az élet innen kabaré, De onnan nézve dráma, Ha fentről nézed, olcsó, Ha lentről nézed, drága.
Sas József temetése: Elindult a gyászmenet a sír felé - YouTube
Mindenegyben Blog - 2019. július 05. (péntek), 23:34 2019 júl 05 Budapest — Lassan, de folyamatosan javul a sztrókon átesett Sas József (80) állapota. A kabarékirály március óta kórházi ápolásra szorul, barátai, kollégái is látogatják, felesége, Zsuzsa asszony pedig mindennap mellette van. El is kél a támogatás, mert Sas nagyon legyengült, az elmúlt hónapokban 83-ról 69 kilogrammra fogyott. [ Orosz-ukrán háború - Legfrissebb] – Szegény Jóska majdnem 15 kilót adott le a kórházban. Néhány hete új helyen ápolják, ahol csak kóser ételeket kapnak a betegek, ami neki furcsa, nincs hozzászokva az ízvilághoz, ezért keveset eszik – mesélte a Blikknek Sas József felesége. – Eddig inkább gyümölcsöt, nassolnivalót vittem neki, vagy ha megkívánta a kedvencét, akkor megfőztem, most viszont inkább három étkezésre valót is viszek időnként. Annyi szatyorral mászkálok néha, mint egy piaci árus – próbált nevetni Zsuzsa asszony, akinek a férje ruhatárát is az új helyzethez kell alakítania. – Sok új ruhát kellett vennem Jóska fogyása miatt, pizsamát, pólót, trikót, alsóneműt.
Sas József a Spirit FM Drive Holló Mártával című műsorában adott hosszú interjút, betegsége óta először, írja a Blikk. A színész január végén kétoldali agyvérzét kapott, amit hosszú rehabilitáció követett, jelenleg otthonában lábadozik és könyvet írt édesapjáról. Mellettem feküdt egy férfi, aki elmesélte a háborús emlékeit, majd egy dalt is énekelt, amit a háborúból hazatérő apjától hallott. Akkor jöttem rá mindenre… – mesélt kórházi emlékeiről Sas, aki 4 éves korában veszítette el édesapját a holokausztban. A férfi kérése állítólag az volt, hogy fia kövesse őt a pályán. Velem bármikor bármi történt, akkor is színész akartam lenni. Ez volt a szemem előtt, apám akaratát kell teljesítenem, a színpadon kell állnom. Ez adott igazán erőt, ezért kell meggyógyulnom. Egy négyéves gyermek nem tudja elereszteni az apját, de nem is akarja. Ugyanazt a pályát futottam be, ugyanolyan kritikák is születtek rólunk, csak én megélhettem azt a sikert, amit apu már nem… – mondta Sas. Kiemelt kép: Bielik István /
Sas édesapja színész volt. Ennek a mesterségnek sajátja, hogy csak az emlékezet őrzi a színész tehetségét. Ma már persze más a helyzet, a tévé, a film, az okostelefonok konzerválják némiképp az alakításokat, de a múlt század harmincas, negyvenes éveiben csak nagyon kevés lehetőség volt a dokumentálásra. Volt természetesen film, maradtak is fenn magyar filmek szép számmal, de ez kevés ahhoz, hogy egy színész igazi tehetségét megmutassa. A színész az elröppenő időben tud igazán hatni, alakítása a színpadon értékelődik fel, nincs módja maradandó formába önteni a tehetségét. Marad tehát az emlékezés, de csak az előadáson részt vevők számára. A többi már csak szóbeszéd, jobb esetben pár fénykép és újságcikk. Sas lényébe kódolva volt, valószínűleg, hogy ő is a színészi pályát válassza, követve azt az utat, amit édesapja elkezdett, de végigjárni nem tudott. Azt a fényes glóriát Auschwitzban leverték a fejéről, többé nem ragyogott. Sas nyolcvan évvel ezelőtt, 1939. január 3-án született, akkor sírt bele a romlásnak induló világba.
A kuruc hadsereg - hátrányban van a császári (labanc) hadsereghez képest - "portyázó hadviselés" - vereség a nagy, döntő csatákban (pl. Nagyszombat, Zsibó) - tehetséges hadvezérek: Bottyán János (Vak Bottyán: a Dunántúl elfoglalása), Béri Balogh Ádám (kölesdi diadal) - 1708-tól sorozatos vereségek à folyamatosan zsugorodik a kurucok kezén levő terület IV. A szatmári béke - problémák: (1) folyamatos katonai kudarcok (2) kimerült az ország (3) nincs külső segítség, kedvezőtlen diplomáciai helyzet (4) kiéleződtek a jobbágyság és a nemesség ellentétei - 1711: Károlyi Sándor (Rákóczi megbízottja) megkötötte a szatmári békét (fegyverletétel: majtényi sík) - az udvar biztosította a rendi jogokat - megmaradt Magyarország különállása - Rákóczi a száműzetést választotta (1717-től a török Rodostóban à Mikes Kelemen levelei) Archívum Naptár << Április / 2022 >> Statisztika Online: 4 Összes: 1075924 Hónap: 8743 Nap: 317
Voltak jószándékúak, legtöbbjük kizálólag Habsburg érdeküek de voltak gonosz szellemûek is. Igen gonosz, Magyarország s a magyar nép legártalmassabb királya I. Ferdinánd és I. Lipót volt. I. FERDINÁND (1526-1564): A Mohácsi vész után "király-puccsal" lett megválasztva. A török helyett Erdélyt és a magyarokat támadja meg. Fõleg felelõs a kettõs-királyságért, az ország 3-ra szakadásáért, majd a vallási harcokért. Népe pusztult és elszegényedett. I. LIPÓT császár (1657-1705): Buda felszabadulása után Magyarország nem szabadúl fel; az ország gyarmat, a király uralma zsarnokság. Már elõzõleg felfüggesztette az Alkotmányt, most az utolsó pontot töröltette és így is uralkodott. Roszabb volt mint a török! A szegénység és szenvedés eredményei: összeesküvés, a Thököly felkelés, paraszt lázadás és a Rákóczy szabadságharc. A 2 gonosz király nagyfokú ártalma, egyben "sikere" igen hosszú (38 és 48 évi! ) zsarnoki uralmuk eredménye: minden ellenfelüket túlélték. Kollonics mondását 'Magyarországot elõszõr rabbá majd koldussá végre katolikussá teszi' megvalósítják.
SZAKTÁRS Osiris kiadó R. Várkonyi Ágnes - Kis Domokos Dániel (szerk. ): A Rákóczi-szabadságharc (Nemzet és emlékezet, 2004) IV. A Rákóczi-szabadságharc historiográfiája és bibliográfiája - R. Várkonyi Ágnes: Befejezetlen történelem guláris magyar hadsereg megszervezésére. II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér című könyve átfogó képet nyújt a szabadságharc katonai hiányosságairól, eredményeiről és Rákóczi különleges bátorságáról (1934). A szabadságharc állami képződménye most kerül a vizsgálatok fókuszába. Polner Ödön a Manifesztum államjogi vizsgálatából vonja le azt a következtetés, hogy a fegyveres harc okait felsoroló pontoknak csak egy kisebb része foglalkozik az abszolút uralkodó és a rendek minden országban meglévő ellentétével. A többség arról szól, hogy egy idegen hatalom támadta meg az országot, és ez ellen kell az egész ország minden lakója érdekében védekezniük, megmenteni az országot és az alkotmányt. S elméleti szinten vázolja, mit jelent, ha a támadó és a megtámadott ország uralkodója közös (1935).