Ezenfelül algoritmusok bármilyen karaktert képesek hihetően életre kelteni, a dühös kisnyugdíjastól kezdve a panaszkodó vállalkozóig. Ezek a robotok élethű kommenteknek látszó álhírekkel áraszthatják el a politikai riválisok Facebook-oldalait. A kiberbiztonsággal foglalkozó Imperva cég felmérése szerint már 2019-ben az internetes forgalom 24, 1%-át tették ki az ilyen kamuprofilok mögé bújtatott gyalázkodó vagy álhíreket terjesztő gépek. Most épp egy veszprémi fiatallal veszekszik Márki-Zay (videó) | Mandiner. Donald Trumpot is egy ilyen cég segíthette győzelemre Ugyanerre a módszerre építette célzott üzeneteit az amerikai elnökválasztás során a Cambridge Analitica (CA) nevű brit adatelemző PR-cég is, amely 87 millió Facebook-felhasználó adatait szerezhette meg. Az egész világsajtót körbejárta akkor, hogy részben a CA volt felelős azért, hogy az előzetes közvélemény-kutatások ellenére Donald Trump került ki győztesen a választási hajrából. A rozsdaövezet államaiban aratott váratlan győzelmeket is sokan ennek tudták be. Számos elemző ugyancsak a CA-nak tulajdonította a brexit-népszavazás ugyancsak nem várt végeredményét is.
Az álprofilok egy része a hírek és kormányellenes mémek megosztására koncentrálva lett csatasorba állítva. Naponta akár ötven politikai tartalmú bejegyzést is megosztanak ezeken a profilokon keresztül, különösen az olyan egyértelműen baloldali kiadványok bejegyzéseit, mint a 2019-ben alapított Nyugati Fény vagy az Ez a lényeg, amelyeknek a DatadAttal való kapcsolata már korábban sajtótéma volt, és amelyeket 2019-ben, az önkormányzati választásokra készülve hoztak létre. A Mediaworks Hírcentrum összegzése szerint a Bajnai Gordonhoz kötődő DatAdat csoportról az elmúlt időszakban már kiderült, hogy körülbelül tucatnyi országban, köztük Bulgáriában és Észak-Macedóniában is befolyásolták a politikai folyamatokat. Úgy tudni, éppen az adathalász cég dönthette el ősszel a baloldali előválasztást Márki-Zay Péter javára.
2022. ápr 4. 14:22 Márki-Zay Péter a vereség után / Fotó: Fuszek Gábor Márki-Zay Péter listavezetőként mandátumot szerzett az országgyűlési választásokon, a képviselői poszt azonban összeférhetetlen a jelenlegi polgármesteri feladataival, így a politikus komoly döntés előtt áll. Márki-Zay Péter a választás estélyén az ATV kérdésére azt válaszolta, hogy egyelőre még nem döntötte el, hogy beül-e a Parlamentbe. Hétfőn ennél konkrétabb választ adott azonban a Telexnek, amely azt sejteti, aligha láthatják őt országgyűlési képviselőként a szavazók a közeljövőben: Hódmezővásárhelyre fogok fókuszálni – mondta Márki-Zay Pézer a sorsáról, kifejtve: "a vásárhelyiekért fogok dolgozni a következőkben, ennek fényében döntök a parlamenti mandátumról". ( A legfrissebb hírek itt) Az ellenzék vezető politikusa azonban nemcsak országosan, 53-35-re szenvedett vereséget, hanem saját választókerületében, a Csongrád megyei 4-esben is, ahol erős fölénnyel, 52-39-re kikapott a fideszes Lázár Jánostól. Hódmezővásárhely polgármestere a helyi és az országos eredményeket egyelőre nem kommentálta, viszont úgy véli, nem működött az ellenzéki összefogás.
A pusztítás mérhetetlenül nagy volt, főként a keleti országrészeken, ahol egy évig garázdálkodtak a tatárok. Bár pontos adatok nincsenek, de feltételezik, hogy a lakosságnak mintegy fele elpusztult. IV. Béla király nagyszabású vár építtetésbe kezdett. A királyi székhely átkerült Budára, ahol várat építettek. Ezt a részt hívják ma is budai Várhegynek. Okulva előző politikájából, ha mértékkel is, de folytatta apja II. András nyomán a királyi birtokok adományozását, azzal a feltétellel, hogy várat kell azon építeni. Soha nem látott számban épültek így a várak (ennek köszönhetően a király halálakor már közel 100 kővár állott szerte az országban), azonkívül újjáépültek városok és falvak. 1241 április 11 low. Mesterembereket hozatott és az elnéptelenedett területekre idegenből hívott (német, szlovák, román) telepeseket. Visszahívta a kunokat is, akik az Alföldön kaptak legelőket, és akik évszázadok múltán nyelvüket is elfeledve, magyar szántóvető emberekké váltak. Fiára, Istvánra egy 28 év alatt újjáépített, virágzó, megerősödött királyságot hagyott hátra, így joggal tiszteljük második honalapítóként.
[1] szeptember 23. – Benedek budai prépost veszi át a kalocsai egyházmegyét, mint választott érsek. [3] október 6. – napfogyatkozás Magyarországon. december – a magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón. A muszlimok újra megszállják Jeruzsálemet. Születések [ szerkesztés] szeptember 3. – III. Sándor skót király († 1286) II. Leszek lengyel fejedelem († 1288) Kasztíliai Eleonóra, I. Eduárd angol király felesége. († 1290) Halálozások [ szerkesztés] április 9. – II. Henrik lengyel fejedelem (* 1196) április 11. – Csák Ugrin kalocsai érsek, királyi kancellár Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek Gergely győri püspök Jakab nyitrai püspök [4] Rajnáld erdélyi püspök [5] Miklós szebeni prépost, királyi alkancellár [4] május – Kálmán herceg, IV. Béla király öccse (* 1208) június 24. (körül) – II. Iván Aszen bolgár cár (* 1195 k. ) augusztus 22. A muhi csata, 1241. április 11.. – IX. Gergely pápa (* 1167 k. ) szeptember 23. – Snorri Sturluson izlandi törtéteníró, költő és államférfi (* 1178) november 10.
március 31. – a Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt. [1] április 5. – az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra. [2] április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg. [1] április 15. M I É R T ? / 1241. április 11.: A muhi csata. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is. [1] A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.
1241. március 17. után A pesti csőcselék legyilkolja Kötöny kun fejedelmet és családját. A hírre a pesti tábor felé tartó kunok pusztítva kivonulnak az országból. március 31. Az Erdély be betörő egyik mongol seregrész a Barcaságban megsemmisíti az erdélyi vajda hadát. 1241. április 11-én a mongol fősereg a Sajó melletti Muhi falu közelében megsemmisítette a IV. Béla vezette magyar hadakat. április végén a muhi csatá ból kimentett, s Ausztriában menedéket kereső IV. Bélától II. Frigyes osztrák és stájer herceg három magyar ispán ság átadását kényszeríttette ki. [1]... 1241 nyarára a Dunától északra és keletre lévő országrész a mongolok kezére került, csak néhány megerősített vár és erődítmény állt ellen. A muhi csata után pár nappal a tatárok elfoglalták Pestet, hatalmas mészárlást rendezve. ~. április 10-ről 11-re virradó éjjelen orosz fogoly értesítette a magyar király t a várható támadásról. A folyón átkelt tatár sereget Ugrin kalocsai érsek és Kálmán herceg - IV. 1241 április 11 mars. Béla öccse - csapatai visszaszorították illetve beterelték a folyóba.
Szerző: Tarján Tamás 1241. április 11-én vívták a tragikus Muhi melletti ütközetet, melyben a IV. Béla király (ur. 1235-1270) vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Batu kán mongoljaitól, akiket helytelenül tatárokként szoktunk a magyar nyelvben azonosítani (pl. a tatárjárás kifejezésben; a tatárok valóban segédnépekként szolgáltak a mongolok alatt, de nem ők vezették a hordát). A mongol törzsek Belső-Ázsia hatalmas pusztaságain egyesültek még 1206 táján Dzsingisz kán vezetésével, majd pár évtized alatt meghódították az ázsiai sztyeppét, betörtek Kínába, elfoglalták Szamarkandot, Perzsiát, megsemmisítették az orosz fejedelemségeket, és az 1240-es esztendő környékén megközelítették a Kárpátok hegykoszorúját. 1241. április 11. | IV. Béla Muhinál vereséget szenved a mongoloktól - altmarius. Magyarországon Julianus barát úti beszámolóiból és a IV. Bélához menekülő nomád kunok elbeszélései alapján rengeteg információról rendelkeztek a mongolok harcmodoráról és támadási szándékáról, Ögödej nagykán 1237 során levelet is küldött Bélának, hogy behódolásra bírja őt.