A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nemzeti ünnepünk, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alkalmából látogat el három történelmi városba, hogy közönségük előtt felidézzék a 19. és a 20. századi magyar zene néhány gyöngyszemét. Első hangversenyük március 15-én Kolozsváron lesz, a Kolozsvári Állami Magyar Operában, március 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában lépnek fel, végül, március 17-én Nagyváradon, a Szigligeti Színházban zárják turnéjukat. Erkel és Liszt, Bartók és Kodály művei méltó kifejezői a magyar nemzet hagyományainak és gondolkodásmódjának: délceg vagy éppen melankolikus dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban ott a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége – és szavak nélkül is ott a történelem, a közösség minden nekibuzdulása, reménye, harca, kudarca és a talpra állás ereje. Az Ünnepi nyitány, a Hunyadi László, a Magyar képek, a II. magyar rapszódia, a Székely fonó és a Fölszállott a páva sokféleképpen mesél arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen vágyakat hordoztak szívükben elődeink.
Ferencsik vezetésével az együttes nemcsak Magyarország vezető szimfonikus zenekarává vált, de külföldön is gyakran és szívesen látott együttes volt. A zenekar kvalitását jelzi, hogy az 1960-as évektől ismét neves vendégkarmesterek dirigálták őket ( Ernest Ansermet, Doráti Antal, Zubin Mehta, Lorin Maazel, Sir John Barbirolli, Leopold Stokowski, Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi stb. ). A koncertjeiken neves szólisták is közreműködtek, például Szvjatoszlav Richter, Yehudi Menuhin, Anja Silja, Starker János, Ruggiero Ricci. Ferencsik János 1984-ben bekövetkező halálát követően 1987-től Kobajasi Kenicsirót választották az együttes vezető karmesterévé. Kobajasi 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét, és ezután néhány évig Ferencsik tanítványa volt, a zenekar segédkarmestereként. A japán dirigens 1992-ig állt a zenekar élén, majd megkapta a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya címét. 1997-től a főzeneigazgatói teendőket Kocsis Zoltán látja el, egyúttal a zenekar neve Nemzeti Filharmonikus Zenekar ra változott.
A hangverseny szólistája Szabadi Vilmos hegedűművész, dirigense Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója.
A valóságban Salieri nemcsak remek zeneszerző volt jelentős sikerekkel, de nagylelkű ember is, a gyermek Schubert felfedezője és segítője, az ifjú Beethoven tanára. Salierit, aki kiskamasz korában árván maradt, a jó nevű zeneszerző, Florian Leopold Gassmann vitte magával Bécsbe, s ott személyesen állta taníttatásának költségeit. Később Salieri erre emlékezve maga is minden növendékét ingyen tanította. Ezen a koncerten Salieri és Mozart zenéje békén megfér egymással. A második rész első műsorszáma, Salieri D-dúr sinfoniája nem véletlenül kapta a Veneziana melléknevet, hiszen a Velencei Köztársaságban született Salieri gyakran biggyesztette aláírásához: Veneziano. Mozarttól a hangversenyen hallunk hegedűversenyt és két szimfóniát a jelentős, érett művek közül ("Haffner", "Linzi"). Az est különlegessége, hogy a nagyszerű litván hegedűvirtuóz, Julian Rachlin nemcsak az estet bevezető G-dúr versenyművet játssza, de vezényli is a teljes programot. Rendező: Nemzeti Filharmonikusok Jegyár: 3 500, 4 000, 4 500, 5 500 Ft
Kép forrása:
Lukács bérlet 3. Linkek:
Szintén a zenekar nevéhez fűződik Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának, A tékozló fiú című kantátájának és Szent Sebestyén vértanúsága című misztériumának előadása, Arnold Schoenberg nagyszabású kantátájának, a Gurre-daloknak, valamint torzóban maradt operájának, a Mózes és Áronnak magyarországi bemutatója, mely utóbbi nemzetközi szenzációt keltett Kocsis Zoltán befejezésével. Az együttes koncertjein Sergey Rachmaninov és Maurice Ravel koncertműsorokon ritkán játszott művei is gyakran hallhatók, de a zenekar fontos feladatai közé tartozik a 20–21. századi és kortárs magyar zene ügyének ápolása is; e küldetés jegyében szólaltak meg például Kurtág György, Jeney Zoltán, Szokolay Sándor és Durkó Zsolt alkotásai, számos alkalommal a testvéregyüttessel, a Nemzeti Énekkarral együttműködésében. A zenekar munkáját évadokon átívelő, hosszútávú tervezés fémjelzi. Lévén Kocsis Zoltán világviszonylatban is az egyik legjelentősebb Bartók-előadó volt, az együttes repertoárján hangsúlyosan szerepelt a Bartók-életmű.
Ezen az oldalon esetenként olyan írások jelennek meg, amelyek a hagyományos iskolafelfogástól eltérő mintákat népszerűsítenek. Ennek következtében előfordulhat, hogy az idetévedő kiskorú felhasználók látóköre gyorsabban szélesedik, mint azt a szülők esetleg szeretnék.
Nagyot lépj, különben elesel! Most ugord át a párnát! Feküdj le, bújj át a kötél alatt! … stb. Amikor a játékos végigért a pályán, levehetik róla a kendőt! Egy perc és nyersz játékok: Közös tánc -Tánctanuló videó gyerekeknek: Gumi macis: Majmos: Csajos:
Azokat a lányokat, akiknek nem akadt kérőjük, bizony tréfásan kicsúfolták! Tóth Anna: Farsang Mi a farsang? Karnevál! Februári maszkabál! Dobozokban kő csörög, bő szoknyában lány pörög! Muzsikaszó szárnyalhat! Jelmezes ló vágtathat! Kergeti a kisherceg, Futkosástól lihegnek… Hú de vidám dáridó! Fánk illata csábító! Porcukor már ősz szakáll, Késő estig tart a bál! Vajon miért bújnak álarc mögé, miért öltöznek különféle jelmezekbe a farsangolók? Mert a farsang arról is szól, hogy átváltozunk, egy kicsit mások lehetünk, mint egyébként. Beszélgessetek arról: kinek a bőrébe bújnátok szívesen? Milyen állattá, meseszereplővé, szuperhőssé változnátok leginkább? Ne csak a gyerekeket kérdezd meg, te is mondd el, mi a vágyad 🙂! Amikor az emberek jelmezbe bújnak, álarcot húznak, sokszor olyan dolgokat is megtesznek, amiket máskor nem mernek. Népi játékok iskolákba | Kenderkóc Népi Játszóház. Hangosabban, felszabadultabban táncolnak, énekelnek, mulatoznak. Ilyenkor mindenki szeretne elfeledkezni a szomorú dolgokról, vidáman, örömmel akar farsangolni.
Persze a farsang már vízkereszt óta itt van, de igazán a február a farsangi bálok időszaka. Hamarosan jelmezbe bújnak kicsik-nagyok és kezdődik a vidám farsangolás! Ezekben a hetekben megpróbálunk a gyerekekkel vicces játékokat játszani, nevetni, mókázni, énekelni, mulatozni. Élénk színekkel, vidám dekorációval díszítjük az ovit és gyakran perdülünk táncra! Hangolódjatok ti is a farsangra vidám farsangi mondókák játékötletek és dalok segítségével! Mi az a farsang? A nagyobbaknak erről biztosan a farsangi bál jut eszükbe először. Elevenítsétek fel a régebbi jelmezes mulatságokat! Játéktippek gyerekeknek farsangra. Akár a ti gyerekkorotokról is mesélhettek: milyen jelmezekbe öltöztek be akkoriban a gyerekek? Vegyétek elő a fotókat, videofelvételeket és nézegessétek meg, melyik gyerkőc milyen jelmezbe bújt! Így talán jó ötleteket is kaptok az idei jelmezbálra is! Elmesélhetitek, hogy régebben ilyentájt tartották a lakodalmakat is. Hogy miért? Mert ilyenkor télen nem volt annyi munka, ráértek az emberek és a betakarított termésből, meg a disznótoros finomságokból meg tudták vendégelni a násznépet.