Gyenesdiás kiváló kiindulópont egy Balatoni kerékpártúrához a Kis-Balatonhoz, a Balatoni kerékpárúton, a Keszthelyi-hegységbe vagy akár Keszthelyre és Hévízre. A Gyenesdiási Tourinform Irodában kerékpárt is lehet kölcsönözni. A... Balatoni nyaralás, családi-, városnéző- vagy aktív nyaralás Gyenesdiáson A Gyenesdiási Turisztikai Iroda az elmúlt időszakban több tematikus programcsomagot állított össze, hogy tippekkel segítse Balatonnál nyaralást tervező vendégeket. A 3 illetve 7 napos programajánlók – melyeket a különböző célcsoportok érdeklődését szem előtt tartva állított össze az iroda – pörgős,... Skeet, vagy másnéven agyaggalamb-lövészet Gyenesdiáson 2022. - 10. 31. Skeet, vagy más néven agyaggalamb-lövészet csodálatos természeti környezetben a Balatonnál. Gyenesdiás SZÉP kártya elfogadóhelyek. Telitalálat! Azoknak mindenképp, akik egy izgalmas, nem mindennapi programot keresnek. A csodálatos természeti környezetben található modern Sportlőtér centrumban szakszerű irányítás mellett az érdeklődők is... Korongozás, ismerkedés az agyagedényekkel Gyenesdiáson a Kerámiaházban 2022.
A szép Gyenesdiás történelmét illetően, az első feljegyzések az újkőkorból valóak, de az első századból is vannak római, majd avar maradványok, leletek, valamint egész Európa szerte itt találták meg az első avar kori sírt. A jelenlegi Gyenesdiás északnyugati határában régen egy Faludnak nevezett kisebb település helyezkedett el, amely a 11. században jött létre, és valószínűleg az itt épült első templom pedig 1333-ból való volt, ekkor említik meg először írásosan is a települést. Az akkori települést sokáig Keszthelyhez kötötték, és valóban sok birtokos család tulajdonában állt az évek során. 1696-ben Falud térségében, a szőlőshöz közel, egy új, kisebb település jött létre, Gyenes, így a két kis falu egészen a 18. század végéig családi birtokok voltak. Később, az 1820-as évektől kezdődően már úgynevezett hegyközség lett a falukból, majd nem sokkal később ismét feltűnt egy új település, Diás is, amely 1840-ben egyesült, így létrejött Gyenesdiás, amelynek lakosai máig is a mezőgazdaságból tartották fenn magukat.
A Gyenesdiási Turisztikai Egyesület legújabb kalandjátékát, a GyenEScape-et a népszerű szabadulószobák ihlették, az egyesület kreatív munkatársai azonban ötvözték benne a természetjárást, a kalandjátékot és az aktív kikapcsolódást.... Találatok száma: 7 Darnay Pince, Rendezvénypajta és Piknikkert Gyenesdiás A gyenesdiási Darnay pince érdekessége, hogy a mestergerendáján az 1644-es évszám szerepel, tehát még a török korból maradt fenn. Sokak szerint ez a Kárpát-medence legöregebb boronapincéje. Felfedezője és megmentője (dr. Darnay-Dornyai Béla tudós) állítólag úgy emlegette annak idején, hogy "még látta... Festetics Imre Állatpark Őshonos magyar állatfajokkal, illetve vadfajokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Festetics Állatparkban. A Természet Háza Látogatóközpont közelében található 4, 2 hektáros Festetics Imre Állatparkban manapság már ritkaságszámba menő magyar állatfajokat, valamint különféle vadfajokat tekinthetnek meg a... Festetics-kilátó Gyenesdiás Gyenesdiás egyik legkedveltebb kirándulópontja hamarosan megerősödve és megszépülve várja látogatóit, de átmenetileg sajnos nem látogatható.
Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, Ez egy rossz út, rossz állomása, amely nem csak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné. teszi". Cserhalmi György beszélt a Nemzetiről, a régiről és a mairól. A régiről, neves szeretett pályatársairól is, és mint mindennel kapcsolatban tett kritikus megjegyzéseket is. Aztán sok minden mellett szó volt az örök lázadásról, amely még most is jellemzi a hetvenhárom éves alkotót. A beszédet visszafogott taps fogadta. Nagy Viktor az MMA tagozatvezetője meg is jegyezte, hogy több ponton tudna vitatkozni a székfoglalóval és bizonyos kérdésekben nem ért vele egyet. Az MMA titkárságától kértük a beszéd teljes szövegét, de Cserhalmi Györgyre hivatkozva, aki korábban szóban hozzájárult a szöveg átküldéséhez, végül nem kaptuk meg.
Attól, hogy lelőnek. Aztán azt mondtam magamban, hogy atyamáriám, erre azt mondani, hogy kérek szépen gondolkodási időt? És akkor mondtam, hogy rendben van, elvállalom. Ezzel párhuzamban megemlíti, hogy a művészeti akadémián elmondott székfoglalója előtt is némileg hasonló érzések kavarogtak benne, és nem feltétlen számított arra, hogy ilyen hangos ellenérzéseket vált ki. A beszéde apropóján Veiszer Alinda rákérdezett, hogy provokatőr-e, amiből egy debreceni gimnáziumi történet kerekedik ki, konfliktusa az iskola igazgatójával, aminek része volt egy fojtogatáshoz közelítő nyakkendőhúzás is. A múltidézésben előkerül még, hogy Cserhalmi anyai nagypapájának a testvére volt Dálnoki Miklós Béla vezérkari főnök, aki a Debrecenben megválasztott ideiglenes kormány miniszterelnöke is lett, illetve jogász végzettségű édesapja is horthysta tisztként szolgált. – Nem volt nekünk apukánk... A háború elvette az apukánkat. A Cserhalmi Gyula, az nem vitt minket kirándulni, engem nem tanított sakkozni, biciklizni... Nagyapám nevelt igazából.
A Radnóti Színház legújabb darabját, Szophoklész Antigonéját Porogi Dorka rendezésében – a sorozatos megbetegedések miatt – új időpontban mutatják be. A darabban Teiresziasz szerepére Cserhalmi Györgyöt kérték fel, aki egészségügyi okok miatt végül nem tudta vállalni a feladatot. A színház a darabban nem helyettesíti mással. A Radnóti új időpontban, március 12-én mutatja be legújabb darabját, az Antigonét, amit már nagy izgalommal vár a közönség. Az új időzítés oka a sorozatos Covid-megbetegedés, ami nagyon megnehezíti, olykor ellehetetleníti a próbafolyamatot. A produkciónak most azzal is számolnia kell, hogy Cserhalmi György, aki, mit arról az Index is beszámolt, hosszú idő után Theiresziász szerepében tért volna vissza a színpadra egészségügyi okokból végül nem tudta vállalni a feladatot. Cserhalmiról nekem a szabadság indulatai jutnak eszembe: azt a fajta " öntörvényt ", lázadást és bátorságot képviseli, amely nem vaktában, hanem okosan, keserűen cselekszik; és az " és mégis " váratlan mosolyát.
(... ) És ott állt a nevelő, és ha neki nem tetszett a pofon nagysága, akkor ő adta. Jó, hát így olyan álla nőtt az embernek, hogy aztán üthették, később lepattant róla. Cserhalmi ezután azt mondja, neki az az alapelve, hogy minden fontos és mindenki fontos a világon, csak ő nem. Azt mondják Árpa Attilára, hogy színész. Akkor mi vagyok én, kérdezem, hogy mi vagyok én. Ha ő azt mondja nekem, hogy ő fontos, akkor mi vagyok én? Akkor nem vagyok fontos, hát nyilvánvaló. Szóba került azt is, hogy az Új Színházból annak idején azért kellett eljönnie, mert "beleszólt a politika". A beszélgetésben kitérnek Vidnyánszky Attilára is, akivel Cserhalmi dolgozott együtt, jó munkafolyamatnak tartja azt a mai napig is, annak ellenére, hogy az SZFE ügyéven vitába keveredtek. – Attila elkövette azt a hibát, hogy belerúgott a mestereimbe. Azt én nem engedem. ) Velük töltöttem az életemet. És azt kérdőjelezték meg, hogy egyáltalán csináltunk-e valamit, vagy csak komcsiskodtunk, marxistáskodtunk. Ezt nem veszem jó néven.