Rátérve Szántai Lajosra... Az interneten csak egyetlen ilyen nevű jelentős személyre találtam: Szántai Lajos (1930-2005). Vegyészmérnök volt. Jelentős magyar vonatkozású térképgyűjteménye volt. Róla ebben a nekrológban, a 10 oldalas dokumentum 6. oldalán olvashatsz részletesen. A nekrológot egy kartográfus írta, de ha Szántainak lett volna professzori rangja, azt biztosan nem hagyta volna említetlenül. A professzori titulus bizonyára Szántai tisztelőitől származik... vitorla vita 2011. március 14., 12:17 (CET) [ válasz] Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-04-14 – Wikipédia. Azt szeretném megtudni, hogy -- 91. 82. 31. 21 ( vita) 2011. március 14., 09:40 (CET) [ válasz] ban
[UK-kiejtés: bæn], [US-kiejtés: ˈbæn]: ( főnév ként) átok, kiátkozás, kitiltás, megtiltás, rosszallás, tilalom stb. ( ige ként) betilt, eltilt, hivatalosan eltilt, indexre tesz, kiközösít, kitilt, megtilt stb.
Bizonyára erre a helyre vonatkozik a kérdés. Érdemes a linkekre is rákattintani... vitorla vita 2013. április 14., 12:08 (CEST) [ válasz] "Azt szeretném megtudni, hogy Szántai Lajosnak van-e professzori végzettsége --80. 99. 43. 234 (vita) 2011. március 14., 08:19 (CET)" A válasz érdekes módon pont azt igazolta, amit Szántai Lajos "magyarság kutató" szemléltet előadásain.... Nekem amúgy régóta meggyőződésem, hogy aki az igazság nyomába akar eredni annak utána kell járnia magának. Múltat nem a hit, hitetés könyveiben találjuk meg, hanem a forrásokból. Történelmet történelmi könyvekből, csak szubjektíven kaphatunk, nem létezik az emberi világban objektív történelmi bemutatás sehol sem. Az mindig csakis egy objektívnek beállított tudományos HITET jelenthet, és a tudomány nem korrekt, mert sok esetben tévedhetetlenséget sugall. Szántai is természetesen szubjektív, de sok forrást felkutatott, és ez vitathatatlan érdeme. Egyet kettőt én is ellenőriztem, és azok stimmeltek, szemben a történelem könyveinkben lévő bizonyítható mai napig sokszorosított tévedésekkel.
Előjegyzem
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Mikszáth Kálmán A bágyi csoda Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé vált ezüstszalag széles homokrámát kapott, és a csillogó homoknak is, melyet a népregék tündéreinek pici lábai taposnak, sehol véget nem érő füzesek a kerete. A bágyi malomban nem tudnak őrölni. Tele van zsákkal az udvar, s türelmetlen férfiak, asszonyok, Gózonból, Csoltóról, ülik a Bágy partját a malom környékén, és a vizet várják. Ha nem jön, tesznek róla. Kocsipál Gyuri, a molnárlegény már Szent Mihály lovát is ellopta a majornoki temetőből, lévén annak az elégetése csalhatatlan módja a záporeső kierőszakolásának az égi hatalmasságoktól. Legyen is foganatja, mert a zsilipek le vannak ugyan eresztve, s minden éjszakára gyűjt is annyi vizet a gát, hogy a kereket megmozgassa, egy-két óráig - de mi az ennyi életnek? Kieszi a penész az utolsó zsákot, mire sor kerül rá. Mindenki bosszankodik, csak a molnárné, a gyönyörű Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlők között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság.
Kinek a szemszögéből nézve tarthatjuk ezt a szerelmet nevetségesnek? Mikszáth előadásmódja tömör, balladaszerű. Nézzünk egy -két példát erre. Klára bemenekül János elől a szobába, de az ablakról " letörli az őszi könnyezést". A benti melegre, Klára kettős érzéseire egyaránt utal ez a metafora. Miért metafora? A házra is csak apró jelek utalnak, a molnárné beszalad, ablakhoz áll, bezárja az ajtót, kialszik a gyertyafény, csikordul a kulcs. Jellemezhetők-e a palócok babonasággal ebben a novellában? Mivel bizonyítod? Befejezésben fogalmazd meg, miért szép és nevetséges egyszerre ez a szerelem. Miért gúny és fenséges egyszerre, hogy a bágyi patak vize visszafelé folyik. A történet egyszerű eseménysorán emel-e, hogy megtörténik a "csoda".
A hold most kukkan ki s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet – s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket s gúnyosan suttogják: Fölfelé folyik a bágyi patak! …
a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni). Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget. A szokatlan, nyitott befejezés is hozzájárul ehhez: az olvasóra bízza a befejezést, csakúgy, mint az ítéletalkotást. Az elbeszélés bevezetõjében elõtérbe kerül a Bágy patak, a patak leírásával kezdõdik és zárul a mû, a természeti kép keretbe foglalja a történetet. A hirtelen felhõszakadás a hõsök sorsának a változását sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a fehér vászon lebegése a szélben- szintén utalnak a végkifejletre. A visszafelé folydogáló patak pedig az asszony hûtlenségének néma tanújele. Az alaptörténetben megjelennek kisebb történetek: a halottaskocsi elégetése, a pletyka, a fogadalom, Gélyi és a molnárlegény alkuja. Népi életképpel kezdõdik a mû: a malomudvaron õrlésre várakozó emberek beszélgetnek, pletykálkodnak egymás között. Ez a mozzanat a korabeli falusi élet megszokott jelenete. Az író realisztikusan ábrázolja ezt a környezetet, ironikus megjegyzéseket rejt a sorok közé, cinkosan összekacsint az olvasóval, sejtet, utal, megszakít egy történetet, hogy az elejtett fonalat késõbb felvegye és folytassa.
A szereplők archetípusok: Vér Klára a hűtlen feleség csábító boszorkány, akinek a veres hajához agonoszság tárult a középkorban. Kocsipál Gyuri is démoni hős: kapcsolatot tart ember és az egek ura közö a csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez. A novella legszembetűnőbb metonimikus vonása a realisztikus helyszín, de a szereplők bemutatásában isérezhető, az életképszerű ábrázolásban is. Romantikus a szerelmi szál, a titok, a csoda, a vágy, a váratlanfordulat, a szereplők cselekedeteinek érzelmi indítéka.
Lackfi János Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk művének az átirata? Kutass Heltai Jenő Vallomás c. versének Lackfi változata után is. Keresgélj a neten! Radnóti Miklós Április Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret.