2020. július 15. Egy magyar filmdrámát láthatunk a Dunán, Napló apámnak, anyámnak címmel július 16-án, 23: 45-től 1956-ról. A forgatókönyvet Mészáros Márta és Pataki Éva írta, a filmet pedig Mészáros Márta rendezte. A főbb szerepekben Czinkóczi Zsuzsát, Jan Nowickit, Anna Polony-t, Törőcsik Marit és Bánsági Ildikót láthatjuk. 1956. október 23-án vagyunk. A forradalom lázában égő tömeg Budapesten ledönti a Sztálin szobrot, a zsarnokság gyűlölt szimbólumát. A tüntetők sorában ott látjuk Jánost és feleségét, Ildit. A népharagtól való félelmükben a bukott hatalom emberei pánikszerűen menekülnek. Magda is megpróbál felkapaszkodni egy Csehszlovákiába tartó teherautóra, de elvtársai durván visszalökik. Juli csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Napló apámnak, anyámnak | MédiaKlikk. Juli látja, hogy ami történt, az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival és Andrással Ausztriába menekülnek, de később Juli és János mégis hazatér.
dallamát dudorászva remekül belenőtt az új világba. Lázadozott, persze, mint minden jóérzésű, gondolkodó, nyiladozó értelmű fiatal, ám valahogyan mégiscsak a napos oldalon szaporázta lépteit. Nem volt sem hős, sem áruló, csupán a kor gyermeke, aki élni akart, tanulni, boldogulni. Egy végzetes történelmi korszaké, amelyben így lehetett boldogulni, tanulni, élni. Sajnálhatjuk, szégyellhetjük magunkat – olvasható a Napló I–II -ből – mártírpózban várhatjuk a rehabilitációt, de a régi jól exponált fényképek árulkodnak. Ha valakinek van elég bátorsága előkotorni őket a fiókok mélyéről. A jótékonyan feledtető idő csak megfakítja, de nem retusálhatja át fiatalkori arcvonásainkat, mozdulatainkat. A Napló apámnak, anyámnak idejére, úgy látszik, Mészáros Mártának elfogytak a személyes fotói. Archívumokból kölcsönzött dokumentumokat ragaszt a vászonra. Napló apámnak, anyámnak – Wikipédia. A felvételek ismerősek: a Sztálin-szobor ledöntése, szétlőtt budapesti utca, a menni vagy maradni dilemmája, letartóztatások, ötvennyolcas kivégzések, arcra fektetett hullák a koporsóban.
A rendező, legalább egy maszkabálos éjszaka idejére, kényszerű megbékélésre szólítja fel őket, erőgyűjtésre a következő tragédiákig, hiszen ezután is együtt kell majd élniük, ahogyan eddig. Börtönbe zárni és kiszabadítani egymást, szeretni és gyűlölni, halálra ítélni és meggyászolni... Kínos ez az ötvenhatos pesti Felliniáda, jelmezeivel, bohócaival. Napló apámnak, anyámnak - Filmek. Nem a szabadságának végnapjaiban tobzódó Jánost sajnáljuk, nem a hitében, egzisztenciájában, elvtársaiban megcsalatkozott ávós Magdát szánjuk, és nem is a várandós Ildit, aki már jól sejti, János nélkül, egyedül fogja felnevelni gyermekét – a filmes forgatás zűrzavarában Juli tekintetét keressük hasztalan. Vajon hová tűnt az a személyesség, amely a háború utáni történelmünk közhellyé laposodott igazságait új fényben villantotta fel az első két Napló ban? Annak a tiszta emlékezetű filmrendezőnek az emlékképeire volnánk most is kíváncsiak, aki eleddig szemérmetlenül őszintén tárta elénk a múltját. Anyátlan, apátián, hazátlan kislánykorát, melyből dacosan ugyan, de a Sződd a selymet elvtárs!
1956. október 23-án vagyunk. A forradalom lázában égő tömeg Budapesten ledönti a Sztálin szobrot, a zsarnokság gyűlölt szimbólumát. A tüntetők sorában ott látjuk Jánost és feleségét, Ildit. A népharagtól való félelmükben a bukott hatalom emberei pánikszerűen menekülnek. Magda is megpróbál felkapaszkodni egy Csehszlovákiába tartó teherautóra, de elvtársai durván visszalökik. Juli csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Juli látja, hogy ami történt, az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival és Andrással Ausztriába menekülnek, de később Juli és János mégis hazatér. Napló apámnak anyámnak teljes film. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások… Magyar filmdráma, 1990 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Pataki Éva Zene: Döme Zsolt Operatőr: Mertz Loránd, Jancsó Nyika Rendezte: Mészáros Márta Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa (Juli) Jan Nowicki (János) Anna Polony (Ildi) Törőcsik Mari (Vera) Bánsági Ildikó
A gazos 301-es parcella. És a képeket nem színezi át a rendezői indulat. A Napló gyermekeimnek pasztelljeit, a Napló szerelmeimnek harsány szocreál tónusait színtelen képek követik. A filmes album utolsó lapjánál tartunk. A forradalmár meghal, gyermeke megszületik, az ávós újra felölti zubbonyát, a józanabbak kibékülnek az új hatalommal, hiszen élni, tovább élni kell. A trilógia befejeződött. Kovács Juli, utolsó éves filmrendező-szakos főiskolás története abbamaradt. Napló apámnak anyámnak film. Sosem tudjuk meg, milyen filmet forgat majd 1956-ról, 1957-ről, 1958-ról, vagy a hatvanas évekről.
A névadó ünnepségen a résztvevők egy emléktáblát is lelepleztek, melyet aztán megkoszorúztak. Dr. Konrád Ferenc a második BVSC-s legenda, akiről uszodát neveztek el. 2012-ben ugyanis a Szőnyi úti fedett létesítménynek a száz évvel korábban született vízilabdaedző, Laky Károly lett a névadója.
Alternatív, helyi címek: Dr. Konrád Ferenc Olimpiai bajnokok, sportszerető emberek az ország különböző területéről érkeztek a XVI. kerületben található rákosszentmihály-i uszoda előterébe. Dombormű avatásra, illetve névadó ünnepségre gyülekeztek.. Konrád Ferenc / 1945 - 2015 / vízilabda olimpiai bajnok, edző, játékvezető, fogorvos Budapesten született. 11 éves korában kezdett el úszni, vízilabdázni a BVSC, majd az OSC-ben, a Külker SC-ben fejezte be a versenyzést, a vízilabdát. Magyar Vízilabda Szövetség. Nyolc alkalommal volt magyar bajnok. Európa bajnokságot Bécsben, míg világbajnokságot 1973-ban Belgrádban szerzett. 1976-ban Montréalban olimpiai bajnok lett. A magyar válogatottnak 178 alkalommal volt a tagja. 1971-ben a SOTE fogorvosi oklevelet szerzett, ezt követően, gyermekfogorvosként, illetve tudományos munkatársként dolgozott az egyetemen. A domborműves emléktáblánál Dr. Bodnár András olimpiai bajnok társa a Magyar Olimpiai Bizottság Mező Ferenc Sportbizottság elnöke emlékezett Konrád Ferencről, az uszoda egyik ismert alakjáról.
Hetvenöt esztendős lenne dr. Konrád Ferenc. A vízilabdázó olimpiai bajnokunk, ezüst- és bronzérmesünk, világ- és Európa-bajnok pólósunk (a fotón középen) már öt éve nincs közöttünk. Rá emlékezünk… A sportberkekben Konrád III. Ferencként ismert sportember 1945. április 17-én született Budapesten. Conrad ferenc uszoda . 1956-tól a Budapesti Lokomotív, majd utódja a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC), 1966-tól az Orvosegyetemi Sport Club (OSC), a Medicor OSC, majd 1980-tól a Külker SC vízilabdázója volt. Mint kortársai közül többen, úszásban és vízilabdázásban is versenyzett, de kiemelkedő eredményeit vízilabdázásban érte el. 1963 és 1976 között 178 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Három olimpián vett részt. 1976-ban, a kanadai Montreálban tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert csapatnak (Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Konrád III. Ferenc dr., Molnár Endre, Sárosi László dr., Sudár Attila, Szívós István dr. ). Hat mérkőzésen játszott és ezeken egy gól lőtt.
Szerencsére ezt már egyre többen felismerik, azonban nem mindig könnyű tartani a rendszerességet, illetve a megfelelő intenzitás megtalálása is A világbajnoki ezüstérmes, Ante Rebic elképesztő nemes gesztust tett a faluért, ahol felnőtt. A Formula-E mezőnyét engedik be Zürichbe 2018 júniusában. A háromszoros, kétszeres és egyszeres olimpiai bajnokok alkotta magyar férfi vízilabdacsapat szerezte meg az első helyet a budapesti masters vizes világbajnokságon a 40 év felettiek kategóriájában.
Beszédében kiemelten emlékezett meg az elért sportsikereiről. Konrád Ferenc nevét kapta a rákosszentmihályi uszoda - Sportime Magazin Hírportál. Az alábbi kívánsággal fejezte be beszédét az uszoda szomszédjában található iskolások felé: "Nagyon szeretném, ha a jövő úszó-vízilabdázó generációja, akik itt tanulnak, ugyanúgy használják majd a nevét, mint a Csaszit például. Mondják majd azt, megyünk a Konrádba. " A nagyméretű domborműves emléktáblát az ismert szobrász, Dorogi Ferenc készítette, melynek leleplezését nagy taps fogadta a megjelentek részéről. Források: Rózsaligeti László: Magyar olimpiai aranyérmesek lexikona Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink?
Ezekben az években még nem sokan tudták, hogy Fekete Gábor, a rendszerváltás utáni önkormányzati rendszer első kertvárosi polgármestere erre a területre már a 90-es évek legelején egy uszodát (és egy sportcsarnokot) álmodott. A terv azonban másfél évtizeden keresztül csak álom maradt. Egyrészt azért, mert sosem volt annyi pénze a kerületnek, hogy abból uszodát tudott volna építeni, másrészt azért, mert, amikor az Európai Unió jóvoltából az uszodaépítésre közel egymilliárd forintot kapott, akkor már a mátyásföldi Erzsébet-liget volt kiszemelve az épülő uszoda helyszínéül. Fekete Gábor tervei sosem valósultak volna meg, ha nem "avatkozik közbe" a politika. Mert, amíg Kovács Balázs vezérletével a jobboldali politikai pártok a mátyásföldi uszoda építését preferálták, a baloldal válaszul Rákosszentmihályt tűzte az uszodaépítési harca zászlajára. Dr. Vidorné Szabó Györgyi országgyűlési képviselő révén a szentmihályi "uszodabarátok" közel 400 millió Ft-os állami támogatáshoz jutottak. 75 éves lenne dr. Konrád Ferenc | sportmonitor.info. Volt időszak (2005-2006), amikor az egymásnak feszülő politikai érdekek miatt az a faramuci helyzet állt elő, hogy, bár megvolt a pénz a beruházásokra, ám a fontossági sorrend eldöntetlensége miatt egyiket sem tudták, akarták elkezdeni.