Lackfi János A titkok titka Iványi Bernadettnek Az "ofiszban" odafenn, Bumsztaratta pukk! Hatodik emeleten, Négy nyakkendő, vasalt ing, Néha elröppen egy... hang, Ilyenkor a férfi már Zavarában mit csinál? Humort vegyít a kínba - Légelszívó elszívja, Osztályozzák zaj szerint, Szagát leltárba szedik, Hogy mit ettek, sorolják, Ez ám férfi-mulatság, Ám van "ofisz" odalenn, Negyedik emeleten, Zümmög két szép képernyő, Kiskosztümben két kis nő, Azon jár a férfiagy, Vajon hogyha ők... fognak, Eljátsszák, hogy nincs semmi? Ők is szoktak viccelni? Nőkkel ilyen nem esik? Tán fenekük nincs nekik? Vagy csak rajta nincs már lyuk? Női vécét bezárjuk? Hiába is kérdezem, Józanul vagy részegen, Rejtélyes mosolyt kapok, Titok marad a titok, Ballada Az utcán egy kan áll, Kezében egy kanál. A másikban tányér, Elindult egy lányér'. De hol lehet a kése? Kicsit el van késve. És hol lehet a villa? Az a lány már hulla. Hurutos kabaré Pirinyó diriné, dilinyó Pirinél. Karakán botütés, Batu kán karatés. Bakelit marabu, mirelit bakabú.
A formálódásban bizonyítja magát. Egyszerre feltételez mozgást és változatlanságot. Ráadásul a vibráló, áradó, soha meg nem vetemedő élet nem egyedül alakzataiban, mint inkább titkaiban töretlen. Az ember nem érheti be azzal, hogy minden ésszerű legyen. A kíváncsiság azonban realizmusra ösztökél, ennek igazi válfaja viszont álmokat, képzelőerőt és erkölcsöt igényel. Mozgás és változatlanság. Ha a szellemet, jobban mondva a szellem varázsát meg akarjuk menteni, mozgás és változatlanság nem olcsó műszavak, Lackfi János térfelén például egy világ tartozékai, a hűség szemérmes szinonimái. Nélkülük az Élő hal szerzőjének világa nem tudna lenni. De meddig áll versre készen a változatlan létező; hol kezdődik a mozgás? E kérdés fényénél világosodnak meg a Lackfi János-féle líra legtermékenyebb színváltásai. Nem mellesleg alighanem e helyt nyer értelmet az a kivételes versösztön, visszaszoríthatatlan formavágy, amilyet líránk közelmúltjában utoljára Weöres Sándor statuált. Ahogy Weöres sem, Lackfi sem kizárólag az írásvágynak, a merészségnek és a poétikának hódol.
A Nietzschére cáfolatul előhúzott tromf kísérletezik az európai alkonyatban, hogy csak azért is egymás felé hajlítsa a kétarcú valóság eredendően összetartó vonalait? Ez a kísérlet rendezi, védi, s jelenti ki hovatovább mámorosan, hogy irányzatokon élesített irányzatok csörtéje és ezredeleji bizonytalankodás ide vagy oda, mégiscsak minden a költészet szerelméhez kötődik. "úgy, ahogy úszik a vércsepp / lenn az erek kötelékén". ( Kortárs remix) Van egy ismeretelméleti alapvetés, amelyet egy zaklatott asszony-költő, Plath fektetett le ( elménkből nincs kiút). Könnyebb volna a figyelni-nem-tudás? Hogy súlyként zúg-e, netán piheként szálldos-e ma Plath igaza: ki mondhatja meg? Ha lényegbevágás is az övé, úgy tűnik, mintha e probléma nemigen aggasztaná Lackfi Jánost. Amint naponta megszületik benne a világ, ő talán nem is kiútra, mint inkább arra a tárgyi sugallatra vágyik, amelyből a huszadik századi modernek lélekállapotokat és szemléleteket vezettek le. A kifogyhatatlan gazdagságú Lackfi János ezt is megcsinálja.
Szóról szóra, mondatról mondatra így áll össze a zuhatag. A múltból jőve, vagy száraz mai prózából, tanult szabásrajzból, reminiszcenciákból, hétköznapok véletleneiből és életbevágó tapasztalatokból - nincs forrás, amelyet Lackfi János kikerülne. Az ember önkéntelen is arra gondol, hogy az írásnak e kataraktája, a belevitt iróniával, öngúnnyal, imitt-amott egy kis cinizmussal, talán valami mítoszt takar. "ezerszer ismétlődve összeáll, / s már hullik is szét... " Odafurakodni az élet intim tényeihez, örömeihez és rettenetességeihez; rátapintani lelki méltóságra és lelki kicsinyességekre, a kérlelhetetlen logikához és az elengedett fantáziához folyamodva, merőben új kombinációk szerint, vagy századokból visszaköltött poétaősök maszkjában. Én, a költő elkiáltom magam, belebékélve környezetembe s lázadva ellene - az enyém valami ilyesféle szolgálat az Úr előtt. Elkiáltom magam, tudva, hogy az ember élő jajszó, ugyanakkor a boldogság szülöttje is: csupa gyötrő, csupa örömteli ellentmondás. Mi ez, ha nem a kettős valóság, az érzékekkel befogható és a képzelet többleterején nyugvó valóság misztikuma?
De hát végre játék-e kitudnia a művésznek, merre jut el - a kristályos nyelv üdeségén, nehéz allegóriákon, önismereti versteszteken, a lírához csatolt epikum szélességén át? - leghamarább képessége plafonjaiig? Aki, mint Lackfi János is, csodálkozással kezdte, ki is fog tartani a csodálkozásnál. Szó se róla, nem veszélytelen affinitás. Ismerjük a Shakespeare-, Balzac-, Ady-féléket: mindent akarnak. Ilyen értelemben (ha más lépcsőn is) Lackfi egyáltalán nem idegen mellettük. "Istennel hál, ördöggel él, / A költő több a többinél! " ( Költők borkóstolón) Ekként fest Lackfi Jánosnál a valóságban való elhelyezkedés. Ami természetesen tobzódásainak elhelyezkedését is jelenti: azt, hogy ő a valóság minden porcikájában, minden monumentumában, kicsiben és nagyban egyformán távlatot keres. Akár rend, akár esetlegességek összevisszasága az élet, a költészet révén közeli, s főképp jelentőségteljes valósággá tehető. Hát még ha egybeeshet könnyedség és távlat! A technika simán szövetkezik a meditációval.
Ön is rak a tüzre rossz fát Bácsikám. Ablakunkhoz estenként mért Sompolyog? Vettem észre, hányadán van A dolog. Más szemében ő a szálkát Megleli, S az övében a gerendát Feledi. A deákné vászonánál Ő se jobb: Engem dönget a lopásért S szinte lop: Lopni jár ő, csókot lopni Nénihez, Míg anyánk a bibliában Levelez. Tegye lábát ablakunkhoz Ezután: Fogadom, nem nézek által A szitán. Megugratni vagy anyánkat Hívom át, Vagy leöntöm dézsa vízzel A nyakát! Puszta-Palota, 1843. (április 15 körül) * Lackfi János Kölcsön kenyér Ad notam "Szeget szeggel" Jaj, a mecsboksz, jaj, a mecsboksz, Diri néni elkobozta Csúfosan! Átkozott igazgatói Iroda! Mért evett a fene engem Be oda? Nem magamtól! Diri néne Rám rivallt, Akkor én már sejdítettem Ám a bajt! Köz tulajdonát rongálom, Így visít! Mert a falon gurigázom A kocsit. Még hogy a köz tulajdonát, Közröhej! A falat tán a köz festi Pemzlivel? És a puha mecsboksz-kerék Kinek árt? A hölgy ingyen ajándékoz Unokát? Jó, én is ingyen szereztem, De talált Tárgyak között ez az autó Engem várt!
Isten-keresgélő Hol van az Isten? Mért van az Isten? Kellene már, hogy kézre kerítsem… Nézem a földben, nézem a fában, itt a vakondok, ott meg a szú van. Nézem az égen, nézem a tóban, saslibegésben, kajla kopóban. Kis katicában? Hajnali fényben? Kerge cicában? Hold kerekében? Nap-zuhogásban? Mindig az egyben? Mindig a másban? Hogyha keresnéd benn a zsebedben, épp kikukucskál fenn az eszedben. Szél fuvoláján küldi a hangot, küldi az epret, küldi a mangót. Küldi a márványt, küldi a rozsdát, méhek az Istent mind beporozzák. Itt is, amott is, ott se, meg itt se, isteni bukfenc, épp ez a kincse. Kergetem egyre én is az Istent, csörtet utánam, bújik a nincsben. Bújik a vanban, fűsuhogásban, engedi néha, hogy kipecázzam. Hogyha a markom összeszorítom, csobban a vízben, elviszi titkom. Ám ha lehunyom két szemem, itt van, csak maradásra kell kitanítsam… Hasbeszéd Beszélek otthon, iskolában, a buszon, a villamoson, már mindenki a fejét fogja, észrevétlen odébb oson. Lyukat beszélek a fülekbe, a puskacsőbe is lyukat, lyukat beszélek a sajtokba, és minden zokni kilyukad.
Liszt Ferenc nyomdokán – Beszélgetés Mészáros Zsolt Máté orgonaművésszel Mészáros Zsolt Máté Junior Príma díjas orgonaművész, Liszt-kutató [... ] Szeptembertől a budapesti Belvárosi plébániatemplom zeneigazgatója, kórusának karvezetője, így mindennap ugyanazon a csigalépcsőn megy fel a karzatra, amelyen annak idején Liszt Ferenc. Online ősbemutató az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus tiszteletére 2021. 14. Új orgonaművet komponált Virágh András Gábor zeneszerző az Eukarisztikus Világkongresszus himnuszának dallamára, amelyet Mészáros Zsolt Máté orgonaművésznek ajánlott. Ősbemutatójára online került sor, a művész YouTube-csatornáján. Mészáros Zsolt Máté lett Budapest egyik első számú templomának zeneigazgatója Mészáros Zsolt Máté Junior Prima díjas orgonaművészt és Liszt-kutatót nevezték ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom zeneigazgatói pozíciójára. A tehetség és a szenvedély határán: a Liszt Ferenc emlékév legizgalmasabb programjai Képzőművészeti, filmes és színpadra állított alkotások, kompozíciók egyaránt nagyságáról tanúskodnak, míg a nevét viselő zeneakadémia a szellemiségét őrzi.
Tehetség, őszinteség, merészség. Ezek a tulajdonságok juthatnak eszébe azoknak, akik már hallották Mészáros Zsolt Mátét orgonálni. A Zeneakadémián idén végző, de máris igen sikeres orgonista a klasszikusoktól a kortárs popzenéig kalauzolja közönségét. Mészáros Zsolt Máté 1992-ben, Miskolcon született. Orgonatanulmányait a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte meg, tanára Andrássyné Mátyus Gabriella volt. 2012-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs irányításával folytat tanulmányokat. Részt vett többek közt Arvid Gast, Christoph Bossert, Hans-Ola Ericsson, Michel Bouvard, Ton Koopman és Szathmáry Zsigmond mesterkurzusain. 2013 decembere óta a kőbányai Szent László-templom orgonaművésze és a Szent László Kórus korrepetitora. Magyarországon kívül Franciaországban, Németországban, Szerbiában és Szlovákiában adott hangversenyeket. A Dél-Dunántúli Filharmónia 2012-es közönségversenyén első helyezést ért el.
komolyzene, opera, színház 2018. január 16. kedd 19:30 — 21:00 Egy szünettel Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Müpa koprodukció Tehetség, őszinteség, merészség. Ezek a tulajdonságok juthatnak eszébe azoknak, akik már hallották Mészáros Zsolt Mátét orgonálni. A Zeneakadémián idén végző, de máris igen sikeres orgonista a klasszikusoktól a kortárs popzenéig kalauzolja közönségét. Mészáros Zsolt Máté 1992-ben, Miskolcon született. Orgonatanulmányait a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte meg, tanára Andrássyné Mátyus Gabriella volt. 2012-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs irányításával folytat tanulmányokat. Részt vett többek közt Arvid Gast, Christoph Bossert, Hans-Ola Ericsson, Michel Bouvard, Ton Koopman és Szathmáry Zsigmond mesterkurzusain. 2013 decembere... óta a kőbányai Szent László-templom orgonaművésze és a Szent László Kórus korrepetitora. Magyarországon kívül Franciaországban, Németországban, Szerbiában és Szlovákiában adott hangversenyeket.
Bemutatkozó 1992-ben születtem, Miskolcon. 2018-ban szereztem meg kitüntetéses orgonaművész diplomámat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2020-ban felvételtelt nyertem az egyetem Doktori Iskolájába. 20 éves korom óta rendszeresen lépek fel szólistaként, orgonakísérőként és continuo-játékosként, emellett harmóniumművészként is aktívan tevékenykedem. Zenekari művészként rendszeresen működöm közre az ország legrangosabb együtteseinek hangversenyein. Európa számos országában adtam hangversenyeket, 2020-ban pedig a tengerentúlon is bemutatkozom majd. 2012-ben a Filharmónia pécsi közönségversenyén első helyezést értem el. 2018-ban bejutottam a Miami International Organ Competition középdöntőjébe. Előadó-művészeti tevékenységem elismeréseként három alkalommal nyertem el a Fischer Annie ösztöndíjat. 2020-ban elnyertem a Magyar Művészeti Akadémia három éves ösztöndíját. 2014-től a Kőbányai Szent László templom orgonaművésze, emellett 2018-tól a Budapest-Herminamezői Szentlélek Plébánia orgonaművésze, a templom megújuló orgonájának szakértője vagyok.