Benedek Miklós soha nem gondolta volna, hogy elveszíti a fiát, Benedek Tibort. A halálát nem tudja feldolgozni, de kénytelen együtt élni a tudattal. Benedek Tibor 2020. június 18-án, 47 éves korában hunyt el súlyos betegsége után. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó halálát a mai napig nem tudta feldolgozni édesapja, Benedek Miklós. Sosem gondoltam volna, hogy ez megtörténik. Soha. De hát megtörtént, és ezzel tovább kell élni – mondta a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, aki elárulta a Klubrádiónak adott interjújában, hogy jó egészségnek örvend, de a lelke soha nem lesz jobban a tragédia után, amely hatalmas űrt és tehetetlenséget hagyott az életében. Benedek Miklós arról is beszélt, hogy az unokája viszont nagyon hasonlít Benedek Tiborra – nemcsak külsőre, hanem a vízilabdát is nagyon szereti. A művészt 2009-ben bocsátották el a Nemzeti Színházból – hat társával együtt –, amiről azt mondta, hogy Alföldi Róbert fülébe juthattak olyan információk, amiket korábban mondott, és vélhetően ezért kellett távoznia.
21 11:18 Bulvár Benedek Miklós lelkét nagyon megviselte szeretett fiának halála. Benedek Miklós megrázó vallomása a fia haláláról: "Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik" Propeller - 22. 20 18:50 Bulvár Nemrég Benedek Miklós volt a Klubrádió Szavakon túl című műsorának a vendége, amelyben a Nemzeti Színházból való távozásáról és fia elvesztéséről is vallott. A színész elmondta, hogy a lelke soha nem lesz jobban fia elvesztése után. Benedek Tibor ugyanis súlyos betegsége után 2020 nyarán hunyt el. "Soha nem gondoltam volna, hogy ez… "Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik" – Benedek Tibor haláláról beszélt az édesapja, Benedek Miklós BudaPestkörnyéke - 22. 20 18:05 [N/A] Közel két éve már annak, hogy a legendás sportoló, Benedek Tibor elhunyt. A tragédiát követően az édesapja, a színész, Benedek Miklós jellemzően nem nyilatkozott a fia haláláról, azonban 2021 év végén kivételt tett, s akkor Csernus Imrének beszélt a fájdalmáról, most pedig Klubrádióban szólalt meg. A Nemzetiből való távozásáról is beszélt A… "Sosem gondoltam volna, hogy ez megtörténik" Nem tudja feldolgozni fia halálát a magyar színész Blikk Rúzs - 22.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jún 19. 9:31 Benedek Miklós színművész / Fotó: Pozsonyi Zita Benedek Tibor halála óriási veszteség az országnak és az egész családnak. Édesapja, a most 73 éves Benedek Miklós színművész hosszú és gazdag életpályája mellett számos tragédiát élt meg. A legfájdalmasabb lehet, mikor az ember saját gyermekét veszíti el. ( A legfrissebb hírek itt) Benedek Miklós édesapja is elismert művész volt, unokája, Benedek Tibor az ő keresztnevét kapta. A nagyapa súlyos betegsége után önkezével vetett véget életének, halála után kilenc évvel született meg Tibor, akiből aztán Magyarország legendás vízilabdázója lett. A Kossuth-díjas Benedek Miklós most fiát is elveszítette, neki és feleségének gyászukban másik fiuk, a szintén színész Albert nyújthat vigaszt. Benedek Miklós, bár a vízilabdához nem értett, mégis volt egy mondata, amellyel meghatározta fia karrierjét: "Tizenhét éves voltam, és három klubba is hívtak: az Újpestbe, a Vasasba és a Spartacusba.
Fia, Benedek Miklós szintén színész lett, unokája a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Benedek Tibor, aki jelenleg a férfi válogatott szövetségi kapitánya.
Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros - közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál. Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, "Bob Dinnyésként" emlegették annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. Dinnyés józsef meghalt. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát.
Szerző: MTI | Közzétéve: 2021. 03. 16. 20:56 | Frissítve: 2021. 20:56 Budapest - Aktív szerepet játszott a hagyományőrzésben: a Tanítók Emlékfája mozgalom szervezőjeként dolgozott azon, hogy a múltat ne felejtsük el. Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros - közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál. Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Meghalt Dinnyés József - alon.hu. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, "Bob Dinnyésként" emlegették annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet.
Március 15-én délután hetvenkét éves korában elhunyt Dinnyés József a Szegeden született népszerű magyar zeneszerző, A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kiérdemlő előadóművész, énekes, gitáros. A hírt testvére jelentette be közösségi oldalán – írja a Szegeder. Dinnyés József 1963-tól gyakorolta művészetét, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt a szegedi Angyalok zenekarnak. Tragédia: Meghalt Dinnyés József legendás magyar zeneszerző. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel második helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Stílusa és előadás mondja miatt gyakran az amerikai rocklegendához Bob Dylanhez hasonlították, sokan csak "Bob Dinnyésként" emlegették. Annak ellenére, hogy nagyon népszerű volt és rengeteg helyen fellépett a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, s akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, harmincöt dalos albuma költők verseire.
1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. Index - Kultúr - Meghalt Dinnyés József. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte a ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek.
Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte a ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek. Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit.