A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" gombra kattint, akkor elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Privát cégelemzés Lakossági használatra optimalizált cégelemző riport. Ideális jelenlegi, vagy leendő munkahely ellenőrzésére, vagy szállítók (szolgáltatók, eladók) átvilágítására. Dr csirmaz ilona. Különösen fontos lehet a cégek ellenőrzése, ha előre fizetést, vagy előleget kérnek munkájuk, szolgáltatásuk vagy árujuk leszállítása előtt. Privát cégelemzés minta Cégkivonat A cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos adata kiegészítve az IM által rendelkezésünkre bocsátott, de a Cégközlönyben közzé nem tett adatokkal, valamint gyakran fontos információkat hordozó, és a cégjegyzékből nem hozzáférhető céghirdetményekkel, közleményekkel, a legfrissebb létszám adatokkal és az utolsó 5 év pénzügyi beszámolóinak 16 legfontosabb sorával. Cégkivonat minta Cégtörténet (cégmásolat) A cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos és törölt adata kiegészítve az IM által rendelkezésünkre bocsátott, de a Cégközlönyben közzé nem tett adatokkal, valamint gyakran fontos információkat hordozó, és a cégjegyzékből nem hozzáférhető céghirdetményekkel, közleményekkel, a legfrissebb létszám adatokkal és az utolsó 5 év pénzügyi beszámolóinak 16 legfontosabb sorával.
Oláh Lajos Háziorvos, Budapest, Deák Ferenc u. 2.
Széchenyiörökség Okmányával tüntették ki Mécs Károlyt, aki nemrégiben a Kossuth-díjat is megkapta. A színművész hatvan éve van a pályán, és utolsó szerepét játssza, ami után nem áll többé színpadra. "Soha nem kíméltem magam, mindenbe belefogtam és mindent is csináltam, amit kellett. De épp annyiszor voltam beteg, mint bárki más" – fogalmazott a Blikknek Mécs Károly, aki ma már csak egyetlen darabban játszik, és határozottan állítja, többet nem is vállal már. Megszületett Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész - Agytörő. "Még egy darabban játszom, és visszavonulok. Ez Tamási Áron Vitéz lélek című darabja. (…) Többet már nem vállalok, szeretném békésen leélni ezt a pár évet, ami még hátravan" – mondja. "Hiányzik folyamatosan a színház és fog is. Rengeteg mindent csináltam és tudnék is talán még csinálni, de már nem akarok. (…) Nemrég Kossuth-díjat kaptam, most a Széchenyi család elismerését, közben egy életműdíjat is a filmgyártásban, hamarosan pedig átvehetem a gyémántdiplomámat, mert hatvan éve vagyok a pályán. Az az igazság, hogy nagyon sokáig szinte semmilyen díjat nem kaptam, aztán egyszer csak elkezdtek jönni az elismerések, de úgy érzem, gyakorlatilag az a helyzet, hogy ez nem csak nekem szól.
Január 10-én ünnepli 86. születésnapját Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Művésze. Mécs Károly Budapesten született 1936-ban. Eredetileg orvos vagy könyvtár szakos akart lenni, de nem vették fel az egyetemre. A színész szakmát Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte, ahol, mint fogalmazott, nagyon érdekes tapasztalatokkal gazdagodott. Ezzel felvértezve próbált bejutni a Színház és Filmművészeti Főiskolára. A második évben, amikor elutasították a felvételin, kitört az 1956-os forradalom és szabadságharc. "Akkor a IX. kerületben dolgoztam. Ez egy olyan kísérleti műhely volt, ahol a régi – használható, de eldugni kívánt – mérnököket összegyűjtötték. Sok ember elvesztette a tartását, mert engedett a körülményeknek. Tulajdonképpen az egész gyártmányfejlesztés ennek a kis csoportnak a kezében volt, akik fantasztikus tudói voltak a laboratóriumi felszerelések szakmájának. Ide kerültem be. Ennek volt egy nyomda részlege, meg egy reprodukciós részlege, volt egy újság, amit én rajzoltam és szerkesztettem" – mondta egy interjúban. Amikor 1956-ban kiürült az üzem és mindenki külföldre ment dolgozni, Mécs Károly is kapott egy állásajánlatot, ami Salzburgba hívta, fel ia szállt a vonatra: "Hátranéztem, megláttam a János hegyet, alatta tudtam, hogy hol lakunk.
Mécs Károly (Budapest, 1936. január 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész. Évekig volt a Budaörsi Játékszín társulatának tagja, ahol rendezőként is kipróbálhatta magát több alkalommal, emellett a Karinthy Színházban, a Nemzeti Színházban, valamint a szolnoki Szigligeti Színházban is többször meghívott előadó. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik.
Még az is eszembe jutott, mivel nagyon szerettem az ábrázoló geometriát és rajzolni – a mai napig szeretek –, hogy tervezőmérnök leszek, s házak épülnek majd az elképzelésem szerint. De ezek a házak nem épültek fel, mert a tervekből kimaradt a matézis. Ugyanakkor 1956-ig különféle tanfolyamokon öt szakmát is kitanult, amelyek mindegyike kapcsolódott a nyomdászathoz. Leginkább műszaki retussal és alkalmazott grafikával foglalkoztam. S közben állásba került. A Laboratóriumi Felszerelések Gyárának nyolcadik kerületi, Tömő utcai kísérleti üzemében dolgoztam. A műhely egyben gyűjtőhelye volt a nagy tudású, de nem a rendszer ideológiáját képviselő mérnököknek. Ennek a csoportnak volt a kezében az egész gyártmányfejlesztés. Korfestő helyzet. Minden bizonnyal. Sok minden készült ott, az optikai pirométertől az autoklávokig. Én készítettem a látszatrajzokat, illetve összeállítottam a gyártmányismertetőket. Továbbá volt üzemi lapunk, egy versenyhíradó, azt is én illusztráltam. Hetente kétszer jelent meg egy A4-es lap két oldalán.
Leszálltam és visszaváltottam a jegyet. Soha többé nem jutott eszembe, hogy itt hagyjam a hazámat. Pedig lett volna rá lehetőségem – a feleségemnek meg különösen -, hogy Nyugaton éljünk és teremtsünk magunknak egzisztenciát. Magyar vagyok, minden ide köt. Utazni viszont szeretek. A feleségemmel együtt sokfelé kalandoztunk a földkerekségen. Élményeket csak helyben lehet szerezni: Árva vára alatt hallani a folyó zúgását, Erdélyben a málnásban szemezni a medvével, Brassóban szomorkodni a lepusztult műemlékek láttán, Norvégiában kátrányszagú fatemplomokban bujkálni – mind-mind hozzátesz az emberhez. Szinte a fél világot bejárva mégis kiderül, hogy milyen jó magyarnak, európainak lenni! " Borzák Tibor interjúja a Szabad Földben olvasható.