Az anafilaxia egy életveszélyes állapotot előidéző túlérzékenységi reakció. Azonnali orvosi beavatkozás nélkül- a légzés és a keringés összeomlása miatt- akár halálhoz is vezethet. Szerencsére a tünetek rövid időn belüli helyes megállapítása esetén könnyen kezelhető. Az anafilaxia I-es típusú allergiás reakció, más néven hiperszenzitivitási reakció, amely során az allergén hatására a szervezetben az úgynevezett hízósejtekből és bazofil sejtekből, IgE sejtek közvetítésével, aktív mediátorok szabadulnak fel. Az anafilaktoid reakció hasonló tünetekkel jár, mint az anafilaxia, ám IgE közvetítés nélkül megy végbe a mediátorok felszabadulása a sejtekből. Az anafilaxia tünetei a legkülönfélébbek lehetnek, az enyhe bőrpírtól egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhet. Az anafilaxiás sokk két fajtáját különböztetjük meg: az allergiás és nem allergiás eredetű anafilaxiát. Számos allergiás reakció, mint például az urtikária (csalánkiütés), vagy angioödéma (duzzanat) tünetei közül az allergiás sokk a legveszélyesebb és legkellemetlenebb a páciens számára.
Szerző: Budai Allergiaközpont - Prof. Dr. Nékám Kristóf, allergológus Az anafilaxiás sokk az allergiás reakció legsúlyosabb formája, ami akár életveszélyes is lehet, ha a beteg vagy a környezetében lévők nem ismerik fel idejében a tüneteket. Prof. Nékám Kristóf, allergológus orvos segítségével összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Az allergiákról tudjuk, hogy az immunrendszer túlérzékenysége következtében jönnek létre. A beteg szervezete, a számára egyébként nem ártalmas anyagokkal szemben is támadást indít. Ez az allergiás reakció az anafilaxia esetében akut, potenciálisan az életet fenyegető, változatos megjelenésű és időbeli lefolyású, több szervi tünetegyüttes formájában jelentkezik. Mi okozza az anafilaxiás sokkot? Súlyos allergiás reakciót a legtöbb esetben bizonyos táplálékok okoznak. A leggyakoribb allergének a földimogyoró, diófélék, hal és tenger gyümölcsei; illetve gyermekeknél a tej-és tojásfehérjék és a szója. Gyógyszerek – elsősorban antibiotikumok, nem szteroid gyulladásgátlók, latex-és kontrasztanyag érzékenység szintén előidézheti.
Az anafilaxia tünetei a következők: bőrreakciók, például csalánkiütés, kipirult bőr vagy sápadtság hirtelen túl melegnek érzi magát olyan érzés, mintha egy csomó lenne a torkában vagy nehéz lenne nyelni hányinger, hányás vagy hasmenés hasi fájdalom gyenge és gyors pulzus orrfolyás és tüsszentés duzzadt nyelv vagy ajkak zihálás vagy légzési nehézség olyan érzés, hogy valami nincs rendben a testeddel bizsergő kéz, láb, száj vagy fejbőr Ha úgy gondolja, hogy anafilaxiát tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz. Ha az anafilaxia anafilaxiás sokokká vált, a tünetek a következők: küzdve lélegezni szédülés zavar hirtelen gyengeségérzés eszméletvesztés Melyek az anafilaxia okai és kockázati tényezői? Az anafilaxia oka az immunrendszer túlzott reakciója egy allergénre, vagy valamire, amire a tested allergiás. Viszont az anafilaxia anafilaxiás sokkot eredményezhet. Az anafilaxia gyakori kiváltói a következők: bizonyos gyógyszerek, például penicillin rovarcsípés olyan élelmiszerek, mint: fa dió kagylófélék tej tojás az immunterápiában alkalmazott szerek latex Ritka esetekben az edzés és az aerob tevékenység, például a futás kiválthatja az anafilaxiát.
Az anafilaxia tünetei Az anafilaxiának számos tünetét ismerjük. Ezek lehetnek enyhébbek, mint például a verejtékezés, bőrpír, de a légzőszervek görcse akár fulladást is okozhat. A tünetek kombináltan is felléphetnek, általában az allergén expozicíót követően perceken belül kialakulhatnak. Ugyanakkor ismerünk olyan eseteket is, amikor 30-60 perc eltelte után jelennek meg, vagy akár több, mint egy óra múlva alakul ki anafilaxia. Általánosan elmondható, hogy minél hamarabb alakulnak ki a tünetek, annál súlyosabbak is. Előfordulhat úgynevezett bifázisos anafilaxia, amely során a tünetek az első lezajlása után 8-12 óra elteltével újra jelentkeznek. A második allergiás reakció hasonlóan súlyos, mint az első, ám kezeléséhez általában nagyobb mennyiségű adrenalin adandó. A tünetek hátterében szerepet játszik a kiváltó allergénre adott immunválasz, illetve az allergén komponens mivolta is. Az egyes allergének különböző komponensei különböző súlyosságú allergiás reakciót váltanak ki. Nem mindegy például, hogy a földimogyoróra allergiások esetében ki, melyik komponensre érzékenyebb, hiszen míg az egyik komponens csak enyhe tünetek okoz, a másik akár allergiás sokkal is járhat.
A jég növekedésével és a jég vastagságának növekedésével a jég felszíne fokozatosan emelkedik a tenger vízszintje fölé az izosztatikus egyensúly fenntartása érdekében. Az emelés hidrosztatikus nyomást eredményez a csatlakoztatott pórusrendszerben, amely kiszorítja a sóoldatot. Ezenkívül a téli negatív hőmérsékleti gradiens instabil sűrűségi rétegződést okoz. A jég felszínén a hideg és ezért sűrűbb sóoldat a jég alsó részén melegebb, ezért könnyebb sóoldatra van rétegezve. Quanzhi Fashi - 9.rész - indavideo.hu. Ez konvekciós áramláshoz vezet a sóoldat csatornáin belül, amely a sűrűbb sóoldatot kivezeti a jégből. Ez a folyamat a jég sótalanításához és a vízelvezető rendszer kialakulásához vezet. Ábra: A tengeri jégtáblák sematikus ábrázolása, terminológiája és az éghajlattal kapcsolatos folyamatok (AWI grafika) A sóoldat csatornáinak átmérője elvileg lehet mikrométer (um) és milliméter (mm) között. Egyfajta elágazó vízelvezető rendszert alkotnak, és a tengeri jeget nagyon porózissá teszik. A szezonális sótartalommal és a hőmérséklet ingadozásával együtt a sóoldat relatív részesedése a jég teljes térfogatában változik.
Az eltérő viselkedésnek az az oka, hogy e három vegyületben egy újabb, az előzőeknél sokkal erősebb másodrendű kölcsönhatás is kialakul. Ez a kötéstípus csak olyan molekulák között jöhet létre, amelyekben hidrogénatom is kapcsolódik a nitrogén-, az oxigén- vagy a fluoratomhoz, ezért hidrogénkötésnek nevezzük. A nitrogén, az oxigén és a fluor a periódusos rendszer három legnagyobb elektronegativitású és ugyanakkor kis méretű atomokból álló eleme. Amikor hidrogénatommal létesítenek kapcsolatot, nagy elektronegativitásuk révén erősen poláris kötések alakulnak ki, amelyekben az elektronpár nagyrészt a hidrogén atommagjától távol tartózkodik. Erősen poláros kötés a hidrogén-fluoridban A hidrogénatomról tudjuk, hogy mindössze egy protonból és egy elektronból áll. Kovalens kötés létesítésekor ez az egyetlen elektron vesz részt a kovalens kötés kialakításában. A proton a többi kationhoz képest igen pici, ezért a pozitív töltés sokkal erőteljesebben érvényesül, mint amikor ugyanekkora töltés egy jóval nagyobb méretű kation felületén oszlik szét.
Tanári készlet szerves kémiához 111 atomrész - nyitott és összetett modellek. A készlet segít a tanárnak bemutatni a szerves kémia fontos területeit, beleértve az összes funkcionális csoportot, alkán, alkén, alkin, alkilhalid, alkohol, éter, aldehid, keton, karbonsav, nitril, amin, észter, aromás és heterociklusos vegyületek. Szerkezeti izoméria és sztereoizoméria (pl. optikai és térbeli), és bizonyítás vizsgálat. Példák: izoprén, tejsav, glukóz, PVC, triklorofenol, alanin, koffein, szacharin, aszpirin, mentol, benzin, ionon, humulon, adrenalin, penicillin és aromaterápiás kurzusok. Cikkszám: W19700 Bruttó ár: 25 950 Ft