Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. századi alapokon nyugvó építménye a Dömötör-torony,, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-plébániatemplom egyetlen meghagyott tornya. A templomot első alkalommal 1199-ben említették. Számos alkalommal átépítették, és csak a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora létezett. A nagy tiszai árvíz pusztítása után 46 esztendővel később, 1925-ben bontották le a számos tragédiát megélt templomot, hogy annak helyén megszülessen a város új szimbóluma, a Foerk Ernő által tervezett Fogadalmi templom, az azóta híressé vált Szegedi Dóm. Fogadalmi templom szeged. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja, a falába a vár bontása során előkerült román kori kőtöredékeket, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi "kőbárányt" illesztették. A kápolna belsejét az Aba-Novák Vilmos álal, 1931-ben festett, keresztelési és bibliai történetek, szentírási és történelmi eseményeket ábrázoló freskók díszítik, mellyel I. díjat kapott az 1932-es padovai egyházművészeti kiállításon.
Magyarok Nagyasszonya-székesegyház A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza. Fogadalmi templom 12498. számú műemlék Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Szeged-Csanádi Névadója Magyarok Nagyasszonya Védőszent Szűz Mária Püspök(ök) Kiss-Rigó László Építési adatok Építése 1913–1930 Stílus neoromán Tervezője Schulek Frigyes Foerk Ernő Felszentelés 1930. október 24. Alapadatok Befogadóképesség 5000 fő Hosszúság 80, 8 m Magasság 53, 6 m Szélesség 51 m Torony 2 Magassága 81 m Elérhetőség Település 6720 Szeged Hely Dóm tér 15. Szegedi Fogadalmi Templom – Szegedi hírek | Szeged365. Elhelyezkedése Fogadalmi templom Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″ Koordináták: é.
Dömötör-torony jegy: Óránkénti idegenvezetéssel látogatható, az épület alsó része, a keresztelőkápolna tekinthető meg Aba-Novák Vilmos freskóival. Az idegenvezetés a látogatóközpont előteréből indul. Felnőtt: 900 Ft Diák-Nyugdíjas: 600 Ft Családi: 2600 Ft + A felső rész megtekintése: 400 Ft 10 fő feletti csoport esetében: 10% kedvezmény Kombinált jegyek: Kiállítás+Dömötör-torony: Felnőtt: 1200 Ft Diák-Nyugdíjas: 700 Ft Családi: 3600 Ft Torony+Dömötör-torony: Felnőtt: 1500 Ft Nyugdíjas-Diák: 1000 Ft Családi: 4500 Ft Kiállítás+Torony: Extra Torony+ kiállítás +Dömötör-torony: Felnőtt: 2000 Ft Nyugdíjas-Diák: 1200 Ft Családi: 6 0 00 Ft 10 fő feletti csoport esetében: 10% kedvezmény
3 méter. A mutatók 2. 7 és 2. 3 méteresek.
A harisok általában ragaszkodnak éneklési pontjaikhoz, mely sok esetben valamilyen kiemelkedő tereptárgy, egy bokor, fa, traverz, stb. mellett vannak, ahol több éjszakán keresztül hallatják szerenádjukat, mégpedig oly hévvel, hogy az sem zavarja őket, ha az ember – persze diszkréten – a szükséges adatfelvételhez odaáll melléjük. Ilyenkor, ha netalán megugrasztanák őket, akkor is pár perc elteltével, megköszörülik torkukat és ott folytatják, ahol abbahagyták. Így hát nagy pontossággal meg lehet határozni a revírek központját, melyeken belül a fészkek úgynevezett aggregációban helyezkednek el, azaz hozzávetőlegesen az éneklési ponthoz közel rendeződnek el. Ártéri és hegyi rétek rehabilitációja Uniós forrásból. A védelem folyamatának következő lépcsője a védőzónák kialakítása, mely rendszerint a központi koordináták körül kialakított 100 méter sugarú kör, ami által egy 3, 14 ha területű védőzóna kerül kijelölésre. A védőterület – egy térinformatikai szoftver segítségével – kör alakban kerül kijelölésre, ami ugyan nagyban megkönnyíti a terepen GPS segítségével történő kialakítását, azonban a gazdálkodók a munkálatokra való tekintettel jobban preferálják a "szögletes" kijelölést.
Németországban gyűrűzött immatur tojó. A hamvas rétihéják nagyon kecsesen repülnek, szinte a csérekhez hasonlóan csaponganak. (Fotó: Seres Nándor) A hamvas rétihéja fiókák 29-30 nap alatt kelnek ki, további 4-5 hétig a fészekben maradnak, ahol a tojó eteti őket a hím által fogott zsákmánnyal. (Fotó: Seres Nándor) A hamvas rétihéja Magyarországon fokozottan védett ragadozó madár. Hazai állománya nem túl nagy, évről évre kis mértékben ingadozik. Eredetileg a nedves rétek és nyílt mocsaras területek madara volt, manapság azonban nagyrészt az ezek helyén kialakított mezőgazdasági területeken fészkel. Mivel az idők folyamán a természetes élőhelyeik egyre inkább összeszűkültek, eltűntek, így egyre több pár kísérli meg a költést különböző mezőgazdasági kultúrákban (főként őszi búzában, őszi árpában), ahol a fészekaljak sokszor megsemmisülnek a betakarítási munkák következtében. A kalászos kultúrákban fészkelő madarak számára nagy veszélyt jelent az aratás, mivel a még röpképtelen fiókák sokszor áldozatául esnek a kombájnoknak.
Mozgalmas földtörténeti múlt emlékei, festői sziklák és szűk völgyek között, erdőkben és egykori ligetes legelőerdők vidékén kanyarog a Bátor tanösvény, melyet a Turisztikai Központ új épületével együtt adtak át a 64, 58 millió forintos, vissza nem térítendő, európai uniós támogatás segítségével megvalósult "Turisztikai fejlesztés Bátor Községben" projekt keretében. Bátor látképe Ahol a Bükk nyugaton véget ér, és a Heves–Borsodi-dombvidék erdős hullámai kezdődnek, az erdők ölelésében e két tájegység határán fekszik egy aprócska, alig 390 lelkes palóc falu, Bátor. Már a bronzkorban megjelent itt az ember, és a régészeti leletek alapján eleink már a kora Árpád-korban megtelepedtek a Laskó- és az Aranyos-patakok összefolyásánál. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt az erdőkkel, legelőkkel tarkított hegyvidéki tájat az ember legalább egy évezrede alakítja, felhasználva a természet nyújtotta erőforrásokat, lehetőségeket. Az ember és a táj e hosszas együttélése során alakult ki ez a vidék, melyet most már egy újonnan létesített, 8, 6 kilométer hosszú tanösvény is bemutat.