Nihil novi sub sole. Íme a Krisztus utáni első század egy a római zsidó diaszpórában élő vaksi satnya szemével láttatva – van ebben valami nem is annyira bújtatott irónia. Tehát első század, Róma, Júdea, Alexandria, megint Róma, latinok, zsidók, görögök; ez az aktuális díszlet. Mondom, pillanatnyi díszlet csak, mert a főszereplő, az ember konstans, nem változik. Pontosabban az emberi gyarlóság az, ami változatlan: pénzéhes, korrupt, öntelt, gyűlölködő az ókori brancs is, hátba szúr, elárul, meghurcol és meggyilkol bűnöst és ártatlant, barátot és ellenséget ugyanúgy, nemtől, fajtól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül. Spiró remek érzékkel tudja bemutatni, hogyan ismétli meg magát a történelem, ezt írja meg egyfelől végül is a Tavaszi Tárlatban is. Itt is súlyos a következtetés: hiába ismétlődik meg, ha egyszer nem tudunk belőle tanulni. Spiró György: Fogság | bookline. Az első század pedig a hálás díszletek közé tartozik: a történelmi regény írója számos történelmileg és kulturálisan jelentős eseményt mutathat meg. Lehet itt foglalkozni a Római Birodalom bel- és külügyeivel, a (poszt)hellenisztikus világ társadalmi feszültségeivel, a kereszténység ébredésének bemutatásával pedig teológiai kérdések is feszegethetők.
Nem baj, akkor is! ), vagy fegyvert ragadnának ők is a népért (Mi, hogy azt sem lehet nekik? Hát harcolják ki a jogot maguknak! ), csak rajtunk élősködnek, uzsorakamatra adják a hitelt, az ő kezükben van a világkereskedelem, a piac, iskolákba járnak, nyelvet tanulnak, és villásvégű nyelvükkel a császári fülekbe sugdosnak! Bah! Még szerencse, hogy a halott zsidó már nem költözik vissza a házába, anyagi javainak hasznát már nem veheti, a kölcsönt sem kéri vissza, kereskedelmi kapcsolatait pedig nem tudja ápolni (valakinek meg hát csak kell). Megjegyzem, képviselteti magát egy olyan álláspont is – teljességgel összhangban az esetlegesség egyéb ábrázolásaival , miszerint a zsidóságra csupán a véletlen folytán osztatik folyton az üldözött szerepe. Spiró György / Fogság (Bevezető) - ketezer.hu | Irodalmi és társadalmi havi lap– ketezer.hu. Az is lenyűgöző, mint intézi úgy Spiró, hogy az alexandriai Vész idejére Urival együtt már olyannyira hozzászokunk a mészárláshoz, hogy szinte meg se ráz minket a több ezer áldozatot követelő zsidóüldözés. Ez talán a regény egyik legnagyobb esztétikai fogása: kezdetben még rajtaütésszerűen ér minket az irtózatos, embertelen erőszak, szépen lassan azonban eljutunk oda, hogy zsibbadt érzéketlenséggel figyeljük a vérontásokat.
Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezte Spiró György új regényét. Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény. Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a zsidó háborúig terjedő időszakot, az... bővebben Szállítás: e-könyv: perceken belül A termék megvásárlásával kapható: 299 pont 5% 3 299 Ft 3 134 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 313 pont 2 499 Ft 2 374 Ft Törzsvásárlóként: 237 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Tija elnémult, öt nem szokták faggatni. Uri nagyürian legyintett, jó, hát akkor szíveskedjék valamit felmondani Livius latin Odüsszeia—fordításából. Tija nyugtalan lett és g örögül kezdett szavalni egy részt, de Uri szemtelenül leintette: latinul, ha leh etne, kérlek. Tija megpróbálta az általa görögül idézett részt latin hexameterre áttenni, de nem sikerült hibátlanra, nem volt meg a cezüra a sorban, amire Uri nem mulasztotta el felhívni a figyelmét. Philó, aki a dolognak fültanúja volt, k ajánul lecsapott az unokaöccsére: Ú Na látod, nem tudsz te se mindent! Tija dühösen füjtatott, alighanem még soha nem merték megalázni. Nem volt ez kom oly megalázás, incselkedés inkább, de Tija arca sötétvörösre vált. Ú Neki könnyű Ú fakadt ki H, 6 Rómában él, neki a latin az anyanyelve! Uri tiltakozott: görög az anyanyelve neki is, a latint önszorgalomból tanulta me g, mert Rómában a lakosságnak legalább a harmada, ha ugyan nem a fele, egyetlen szót sem tud latinul, csak a falfirkákat érti. A zsidok nem tudnak latinul, semm i szükségük rá.
Kérdezte Uri, vajon törlesztette—e a római államkincstárral szemben fennálló tel jes tartozását Agrippa azóta. Philö habozni látszott, aztán vonakodva azt mondta, hogy igen: Agrippa Dikaiarkhiában egy szamáriai rabszolgától kapott egymillió drachma kamatmentes kölcsönt, amit a tartozásai rendezésére fordíthat; igy vált lehetövé, hogy Agrippa Caprira utazhasson a császárhoz Uri nem kérdezett többet. Honnét van egy szamáriai rabszolgának ilyen irdatlan vagyona? Nincs neki, mert h a lenne, már rég nem volna rabszolga. Az a rabszolga valakit fedez, és Philo nem fogja megmondani, hogy kicsodát. Talán éppen az alabarkhoszt. Vagy magát a csás zárt, akinek Agrippa fontos. Vagy a szenátusban valakiket. Végül is mindegy. Tija tehát vizsgáztatni kezdte, csapongva intézett hozzá kérdéseket hol csillagá szatból, hol görög irodalomból, hol filozófiából, hol történelemből, de Uri vála szát csak a második—harmadik mondatig hallgatta meg, addigra kiderült Uri jártas sága, és Tija más témára tért. Egyetlen területról nem tett föl kérdést, a latin irodalom tárgyköréből, és Uri volt annyira szemfüles, hogy egy kérdésszünetben ő kérdezze meg, ugyan melyik Vergilius—sor is lenne Tija kedvence.
Rómába visszatérve betekintést nyer a legfelsőbb rétegek életébe, majd Caligula császár meggyilkolásának is szemtanúja lesz. Ám Uri mindenhol kívülállóként van jelen, ezért kortársainál nagyobb rálátással szemléli az eseményeket. Lényeglátása leginkább vaksisága hozománya: Mások jól látnak. Énnekem ahhoz, hogy észleljek valamit a világból, még gondolkoznom is kell. Ezért szerettem meg az olvasást. A mások szemére támaszkodom. Sok szemmel többet látok. Útja során szerzett tapasztalatai birtokában Uri – a regény egyik legemlékezetesebb momentumaként – átértékeli apjához fűződő viszonyát, majd vele együtt kell rádöbbennünk, hogy a jeruzsálemi börtön fogságából megmenekült ugyan, ám a test, a társadalom, a vallás, az állam, mi több a létezés fogságából nincs menekvés. Spiró György lenyűgöző alapossággal rajzolja meg a különböző társadalmi rétegek mindennapjait, ugyanakkor átfogó képet ad egy időben távoli korról, mely társadalmi viszonyaiban és az emberi természet változatlanságában kiábrándítóan emlékeztet jelenünkre.
Ezt az emléket, amely az utódok ellátására szolgál, a szarvasiak állították 1791 -ben. Palov József töltötte be a múzeum igazgatói pozícióját elsőként 1952 – 1994 között. A múzeum gyűjteménye a helyi iskolákból vett régészeti leleteken, valamint a helyi és néprajzi gyűjteményeken alapult. Az első állandó kiállítás Tessedik emlékére 1954 -ben nyílt meg. Az épület felújítását követően 1979 -ben megalakult a Tessedik városa akkor és most kiállítás, amely a Szarvas környékén élők történetét mutatta be a kőkortól napjainkig. Domán Imre néprajzi gyűjteményét bemutató kiállítás 1981 -ben nyílt meg. 2019 -től kezdődtek az újabb komoly felújítások, majd 2020 -ban teljesen újjászületett, korszerű kiállításokkal nyitott újra a Tessedik Sámuel Múzeum. [3] Kiállítások Termékenység idol – Körös-kultúra Könyvesbolt kiállítás – Árpád-kor Mozi kiállítás – török kor Domán kiállítás – újkor Ékszerbolt kiállítás – Árpád-kor Élettér – újkor Vásártér – Tessedik Sámuel Háromszögfejű idol… – alföldi vonaldíszes kerámia Boszorkányturizmus – újkor Társintézmények Szárazmalom (5540 Szarvas, Ady Endre utca 1/1. )
Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját. 1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét. Művei Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733. Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745. Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. 1746. Források Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmi rész. 101. p. Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 65-71. p. Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. rész. 11. sz. 5. p., 2. 12. p. {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
20 napja Megérintettem a "Tessedik Sámuel" alkotást! 20. 10. 01. 16:15 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 20. 07. 16. 17:01 Megérintettem a "Tessedik Sámuel" alkotást! 19. 09. 26. 19:11 Megérintettem a "Tessedik Sámuel" alkotást! 19. 02. 25. 16:45 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 19. 16:44 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 18. 12. 30. 13:24 Megérintettem a "Tessedik Sámuel" alkotást! 17. 08. 03. 13:07 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 15. 05. 09:42 A "Tessedik Sámuel" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 15. 04. 23:53 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 14. 06. 10:59 A "Tessedik Sámuel" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 12:19 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 10. 13. 15:11 1 új fotót töltöttem a "Tessedik Sámuel" műlaphoz! 09. 06:41 Gyurkóné Edit publikálta "Tessedik Sámuel" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét.
Ezután dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy Tessedik Sámuel volt talán az első biogazda. Nagyon sokoldalú ember lévén hatása volt az egészségre, a környezetre, a jövedelemre, a megélhetésre. Kiemelte: "Édesapám evangélikus lelkészként került Albertibe Szarvasról, akkor éppen egy hónapos voltam. Abban a házban töltöttük az egész gyermekkorunkat, ahol Tessedik Sámuel született és kisgyermekkorát töltötte. Érdekes inspirációk vannak: az öcsém, Roszík Gábor evangélikus lelkész lett, én mezőgazdász. Lehet, hogy furcsának tűnik, de én mindig éreztem a ház különleges kisugárzását. Édesapánk is nagyon érzékenyen reagált az emberek sorsára, a másik pedig az, hogy ez a kisugárzás a szakmák választásában is megmutatkozik. Ismertük a szobát, amelyben Tessedik Sámuel született és azt megpróbáltuk érintetlenül hagyni. " Dr. Roszík Péter Tessedik Sámuel szobra előtt Roszík Gábor evangélikus lelkész Tessedikről, a lelkészről beszélt: "Budapesten születtem és a testvéreim is.
Tegnap volt 200 éve, hogy utoljára dobbant egy kiemelkedő ember szíve Szarvason. Tessedik Sámuel halálával nemcsak a Békés vármegyei települést érte hatalmas veszteség, hanem túlzás nélkül az egész országot. Szarvas evangélikus lelkésze volt, ám valójában ennél jóval több. Életpályája szinte teljes egészében Szarvashoz kötődött, s ugyan édesapja is lelkész volt Békéscsabán, Sámuel a Pest vármegyei Albertiben látta meg a napvilágot 1742. április 20-án. Apja ugyanis ezt követően két évvel került Békéscsabára. Békés a 18. század elején az Alföld egyik legelnéptelenedettebb vármegyéje volt, amely a II. Rákóczi Ferenc féle mozgalom idején a török uralom után Gyulán maradt rácok (szerbek) dúlását is megszenvedte. Az újjászervezett vármegye legnagyobb része a Rákóczi-szabadságharcot követően egyetlen birtokos, Harruckern János György (később a vármegye főispánja) kezére került. Harruckern, felmérve, hogy a gyér népesség ereje nem képes kiaknázni a terjedelmes uradalom kedvező adottságait, telepítési akcióba kezdett, kedvezményeket (földet, néhány éves adómentességet, felekezeti szabadságot) ígért a birtokán letelepedőknek.
"Születésem óta kapcsolatban vagyok a tessediki talajjavítási tevékenységgel. Apai nagyapám, aki jómódú sváb gazda volt, jó földet kapott Gyomán, a házat viszont egy Körös-menti mély fekvésű területen építették fel. Ismerve a tessediki tevékenységet, a telekosztáskor a területet megterítette meszes altalajjal, sárga földdel, ezért a mi udvarunkon sosem volt vízállás az esős évszakban, csak a szomszédokén. Ők nem tudták, hogy alkalmazni kellene Tessedik talajjavító módszerét. Anyai nagyapáméknak még a család örökségéből volt 11 hold Körös-menti szikes területe, azt is tessediki módszerekkel javították, kézi erővel termelték ki a bányából a márgát és billentős, szekrényes-kordélyos fogattal szállították. Hat évesen láttam mindezt. A szarvasi középiskolában Tessedik szelleme orientált. Egész életemben hű maradtam a mezőgazdasághoz, mindig Tessedik volt a példaképem. Ő alkalmazta először a melioráció kifejezést: ebben benne volt a belvízrendezés, a talajjavítás, az öntözés, a területek fásítása, a gyümölcstermesztés, azt én is végigvittem.