A katonai célok elemzők szerint nagyjából kirajzolódtak az elmúlt egy hétben: Kijev körülkerítése a város ostroma előtt, valamint a Krímet szárazföldön összekötni az ország délkeleti részén fekvő szakadár államokkal. Mindeközben Kijev bombázása is megkezdődött, ezt szintén térképen ábrázoltuk. Többek között a televíziótornyot, az elnöki hivatalt, valamint két repülőteret is rakétatámadás ért. Krím-félsziget térképe. Emellett lőtték az oroszok a hitelesített beszámolók szerint Kijev külső kerületeit és agglomerációját is, beleértve Visgorodot és Irpint. Ahogy megírtuk korábban, Kijevet ugyan körülzárták az oroszok, de úgy tűnik, a jelen lévő haderő sem létszámban, sem fegyverzetben nem elég a főváros elleni ostrom megindításához. Ráadásul az utánpótlás is akadozik, nehezen és lassan érkezik az ellátmány. Ráadásul a helyiek is felkészültek Kijev védelmére: mintegy húszezer gépfegyvert osztottak ki, valamint több ezer Molotov-koktélt készítettek. Alábbi galériánkban bemutattuk, hogyan bombázták az oroszok Kijev külvárosi részét, és ott milyen állapotok uralkodtak.
Valerij Gergijev a világ egyik leghíresebb karmestere, 1988 óta a szentpétervári Mariinszkij Színház művészeti igazgatója és főigazgatója, 2007 és 2015 között a Londoni Szimfonikus Zenekart vezette. Vlagyimir Putyinhoz fűződő baráti viszonya közismert volt már akkor is, amikor a 2015/2016-os évad elején – vagyis jóval az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása után – átvette a Müncheni Filharmonikusok vezetését, de kinevezésében a művészi szempontok fontosabbak voltak a politikaiaknál. Az Ukrajna elleni orosz háború azonban akár a karrierjének végét is jelentheti – emelte ki keddi összeállításában a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság, hozzátéve, hogy Hamburg világhírű koncertpalotája, az Elbphilharmonie is bejelentette, hogy megszakítják az együttműködést az orosz művésszel, így törlik a programból a Mariinszkij Színház zenekarával és a sztárkarmesterrel húsvétra tervezett két hangversenyt. Ukrajna térképek. Szakított a 65 éves karmesterrel a többi között a baden-badeni Festspielhaus is.
Az ország északi fele, Padánia Északi Liga néven alakítana új, független államot. Padánia fogalmát a kilencvenes évek elején az észak-olasz területek elszakadását hirdető Északi Liga támasztotta fel, a terület magában foglalja Olaszország legiparosodottabb, leggazdagabb tartományait – és Dél-Tirolt is. A függetlenségi törekvések komolyságát jelzi, hogy az Északi Liga létrehozta a padániai parlamentet, és nem hivatalos választásokat is szervezett. Krím félsziget térkép. A függetlenség támogatottsága azonban kérdéses. A padániaiak többsége mindenképpen Olaszország decentralizált átalakítását akarja, a konkrét függetlenség támogatottsága csupán húsz százalék körüli, az elszakadást viszont háromnegyedük tartaná előnyösnek. Az Északi Liga a május végi Európai Parlamenti választásokon jelentős sikert ért el.
Ettől függetlenül hazánkban is érezhetőek a háború hatásai. Ezek egyfelől gazdasági hatások, de talán ennél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy menekültek százezrei érkeztek hazánkba. Eddig több mint 400 ezren menekültek a háború elől Ukrajnából Magyarországra. A menekültek megsegítésére szinte egy emberként fogott össze az egész ország.
Az álláskeresési járadékról általánosságban Az álláskeresési járadékra való jogosultság megállapításához három feltétel együttes fennállása szükséges: az illető álláskereső, az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskereső, illetve a megfelelő munkahely fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt. ) tisztázza. A járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az eme időszakkal érintett jogviszonyokban elért járulékalap havi átlagos összegének alapul vételével kell meghatározni. Azt, hogy mi minősül járulékalapnak, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27.
A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni. (9)168 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka. " 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2016. febr. 12. 15:21 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 71% Nem biztos, hogy jól tudom, de úgy emlékszem rá, hogy ha kifizetik, akkor a továbbiakban nem jogosult újabb munkanélküliség esetén álláskeresési járadékra, viszont ha nincs kihasználva a 3 hónap, akkor a későbbiekben, ha esetleg újra munkanélküli lesz, akkor a hátralévő részt még kaphatja.
Ez az álláskeresési járadék van most is érvényben, a koronavírus által okozott válsághelyzetben. Kinek jár az álláskeresési járadék? Sok ember gondolja azt, hogy ezen juttatásban bárki részesülhet, aki elvesztette az állását, pedig valójában igen szigorú feltételekhez kötött. Csak azok részesülhetnek álláskeresési járadékban, akik a járási hivatalban regisztrálták magukat álláskeresőként annak céljából, hogy munkát találjanak, és az illetékes járási hivatallal együttműködnek. Csak azok a személyek részesülhetnek az ellátásban, akik álláskeresők, munkát akarnak találni, azonban az önálló álláskeresése eredménytelen volt, emellett az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud alkalmas munkát felajánlani. Nagyon fontos, hogy csak és kizárólag akkor kaphatunk álláskeresési járadékot, ha a járadékot megigénylő naptól számítva visszamenőleg az elmúlt három évben legalább 360 naptári napot ledolgoztunk bejelentett munkaviszonyban. Az álláskeresési járadék elnyeréséhez az egyik alapvető feltétel, hogy rendelkezzünk a munkaviszony létesítéséhez minden szükséges feltétellel.
Pl. valaki 1 hónapig kapja, talál munkát, nem veszi igénybe az egy összeget, s 1 hónap múlva munkanáélküli lesz, akkor a hátralévő 2 hónapig még kaphat álláskeresésit. Ha nem jól tudom, akkor valaki javítson ki. Csak azért írtam, mert esetleg érdemes lehet elgondolkodni, melyik a célszerűbb? Nehogy megint felmondjanak neki próbaidő alatt, s akkor ott álltok egy fillér nélkül... 2016. 16:26 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: Köszi, én is a jogszabályt néztem, jogász vagyok, bár nagyon más területen, így nekem azért nem volt minden 100%-osan egyértelmű. Szerencsére nagyon keresett szakmája van (főleg mostanában), remélem nem fordul ilyen elő többet. De nem hiszem, hogy arra a pénzre feltétlenül szükségünk van, inkább maradjon meg talonban, sajnos bármi alakulhat. Azért az elég kecsegtető, hogy kevesebb, mint két hét alatt 3 ajánlatot kapott, ráadásul kettőből tényleg nagyon nehéz volt a választás. Milliószor átbeszéltük, hogy, hogy is kéne dönteni. Remélem a jó döntést hoztuk meg.
A kifizetésre tehát a kérelem benyújtásától számított két hónapot követően kerül sor, kivéve, ha a kérelmező nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít munkaviszonyt. Ez utóbbi esetben a kifizetés a munkaviszony (keresőtevékenység) bejelentését követő legközelebbi számfejtés időpontjában történik. A hatóság határozata ellen természetesen lehetőség van jogorvoslatra (fellebbezésre), melyet a határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani és a fővárosi vagy az illetékes megyei kormányhivatal bírálja el a megtámadott döntés közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezés illetékmentes, tehát ingyenes. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. Nem merült feledésbe a dízelbotrány Az Európai Bizottság két új laboratóriumot adott át, hogy növelje az uniós piacon forgalmazott gépjárművek károsanyag-kibocsátása vizsgálatának kapacitását – közölte a brüsszeli testület pénteken. 2022. március 31. Artisjus: soha nem részesültek még jogdíjból olyan sokan, mint tavaly A pandémia okozta drasztikus visszaesés 2021-ben éreztette igazán a hatását az Artisjus által kifizetett jogdíjakban.