Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró – az első fokon eljárt bíróság útján – indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre. A kérelemnek tartalmaznia kell: - az érintett személyes adatait, - a bíróság (ügyészség) megnevezését, a bírósági határozat (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik, - a kegyelmi kérelem célját, mint például a büntetőeljárás megszüntetése; az ítélet jogerőre emelkedését követően a konkrétan megjelölt büntetés, mellékbüntetés, illetve intézkedés elengedése vagy mérséklése (próbaidőre történő felfüggesztése), a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés, - a kérelem indokait, - az indokokat alátámasztó dokumentumokat (pl. orvosi iratok, jövedelemigazolás). Tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök a kegyelmi ügyekben nem járhat el közvetlenül, a Köztársasági Elnöki Hivatalba megküldött kérelmeket, amennyiben azok a szükséges adatokat tartalmazzák, a Hivatal továbbítja annak az ügyészségnek, illetve bíróságnak, ahol a kérelmeket a törvényi szabályozásnak megfelelően elő kellett volna terjeszteni.
Értesítés a döntésről A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot vagy a kegyelmi eljárás befejeződéséről szóló tájékoztatást a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyik. 100. § (3) bekezdés, 102. § (2) bekezdés], vagy utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt. " A bírósági utólagos mentesítést a bíróság a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt határozott tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személlyel szemben gyakorolhat, amennyiben az illető kitöltötte az ehhez szükséges várakozás időt. A várakozási idő bírósági mentesítés esetén a törvényi mentesítéshez szükséges idő fele, azaz a szabadságvesztés kiállásától, illetve végrehajthatósága megszűnésétől számított másfél, két és fél, négy, illetve tíz év a három, öt, nyolc vagy tíz év helyett. A bírósági mentesítés feltétele, hogy az elítélt érdemes legyen a mentesítésre.
A büntetőjog ismeri a kegyelem jogintézményét, ennek gyakorlása a köztársasági elnök kizárólagos hatásköre. Többféle ügyben, ügyszakaszban van lehetőség kegyelmi kérelem benyújtására, mai bejegyzésünk most ebben kíván segítséget nyújtani nektek. Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás. Az ítélet jogerőre emelkedését követően kegyelmi eljárás – a mentesítésre vonatkozó eljárás kivételével ¬ kizárólag a még végre nem hajtott büntetésekre, továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat A kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) nem terjed ki.
A fentiekben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be. A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Az elnöki határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyi miniszter előterjesztést tegyen a köztársasági elnöknek. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem köteles indokolást fűzni. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha ez nem történik meg, a kegyelmi eljárás befejeződik. A köztársasági elnök kegyelmi jogköre, és ezen belül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjed ki – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII.
Bírósági mentesítés iránti kérelem Bírósági mentesítés iránti kérelem minha vida Bírósági mentesítés iránti kérelem minha prima Bírósági mentesítés iránti kérelem mint debian Az életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélt törvényi és bírósági mentesítésben sem részesülhet, kizárólag kegyelmi mentesítés folytán szabadulhat meg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. (Btk. 100. §) A bírósági mentesítés az elítéltet kérelmére akkor részesítheti mentesítésben, ha erre érdemes és a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számítva, a szabadságvesztés tartamához igazodó törvényi mentesítésre megállapított várakozási idő fele már eltelt. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, illetőleg törvényes képviselője az alapügyben eljárt bíróságnál kérheti. Amennyiben a kérelmet az elítélt nyújtja be az illetékmentes, más kérelmező esetén a kérelem illetéke 5 0000 Ft. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyész nyilatkozatát.
Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja. Mentesülés a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól: A mentesítés azt jelenti, hogy a terhelt az elítéléshez kapcsolódó következmények alól mentesül, azaz az elítélésből eredő korlátozások megszűnnek. Ha valamit jogerősen elítélnek, az nem jelenti, hogy erkölcsi bizonyítványt már többé nem kaphat. A mentesített személy olyan tartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványt kap, hogy "a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel". A mentesítés hatálya azonban nem az elítélésre visszamenőleg jön létre, hanem a jövőre nézve érvényesül, azért ennek folytán az elítélt a korábbi munkaviszonyát, tisztségét, vagy tagságát, az elítélés következményeként elveszített jogosítványát nem nyerheti vissza. A Büntető Törvénykönyv a mentesítés három módjáról rendelkezik: törvényi mentesítés, bírósági mentesítés, kegyelmi mentesítés szabályairól. A törvényi mentesítés esetén az elítélt erre irányuló kérelme nélkül, a törvény erejénél fogva mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Ez a galéria Európa országainak és európai tagállamokkal rendelkező nemzetközi szervezetek zászlóit mutatja be. Tartalomjegyzék 1 Nemzetközi 2 Az Európai Unió tagállamai 2. 1 Európai Unió egyéb területei 3 A FÁK európai tagállamai 4 Más európai országok 5 Egyéb európai területek 6 Vitatott státuszú vagy el nem ismert államok Nemzetközi [ szerkesztés] Zászló Dátum Használat Leírás Az Északi Tanács zászlaja 1955 – Európai Unió zászlaja. Eredetileg 1955-ben alkotta meg az Európa Tanács az európai egység jelképeként. Szlovákia zászlaja Történet és jelentés / Általános kultúra | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. Az Európai Unió zászlajaként 1992-ben vezették be. Kör alakban 12 felfelé irányuló 5 ágú sárga csillag található a kék háttér közepén.
A hét elején a 27 tagállam uniós nagykövetei felkérték az Európai Bizottságot, hogy értékelje Georgia, Moldova és Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét. Végre valóban megnyílhat a hosszú-hosszú út Brüsszelbe a trió számára. Hogy pontosan mikor érik el végső célt, lehetetlen megjósolni, hiszen az egész kontinens mozgásban van, és a háború az európai politika új korszakát nyithatja meg. Az azonban biztos, hogy a közvélemény szimpátiájának és politikai támogatásának nagysága ellenére jelenleg – különösen Ukrajna esetében – a hármak a sor végén találják magukat, szinte a parkolóban várva a blokkhoz való csatlakozást. Szlovákia zászlaja: Történelem és jelentés - Tudomány - 2022. A bizottság értékelése valószínűleg mindhárom esetben hónapokig fog tartani. Az eddigi leggyorsabb csatlakozás hat hónap alatt történt, amikor Izland egy évtizeddel ezelőtt, a bankválság idején kérte a tagságot. A három fővárosnak kérdőívet küldenek – különböző politikai kérdésekkel, amelyek megválaszolása időbe telik –, majd a dokumentumokat valószínűleg még sokszor oda-vissza küldik.
Az európai zászló az Európai Uniót, tágabb értelemben pedig az európai egységet és identitást szimbolizálja. Az európai zászló tizenkét aranyszínű csillagot ábrázol, amelyek kék alapon egy kört alkotnak. A csillagok az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia eszményét jelképezik. A kör az egységet jelképezi, a csillagok száma és a tagállamok száma között azonban nincs összefüggés. Az európai zászló története A zászló története 1955-re nyúlik vissza. Eredetileg az emberi jogokat védelmező és az európai kultúrát támogató Európa Tanács választotta jelképéül. A következő években az Európa Tanács az akkor létrejött új európai intézményeket is arra buzdította, hogy fogadják el a lobogót saját jelképüknek. Az Európai Parlament 1983-ban határozatot hozott, miszerint az Európai Közösségek is ezt a zászlót használják. Az EU vezetői 1985-ben a zászlót az Európai Közösségek (később: az Európai Unió) hivatalos jelképévé választották. Valamennyi európai uniós intézmény emellett saját emblémát is használ.
Jelenleg mindkét zászló ugyanazzal a három színnel rendelkezik: fehér, kék és piros, amely megfelel a pánszlávizmusnak. Ez a kifejezés a tizenkilencedik századi kulturális mozgalomra utal, amely elvileg a közös nemzeti szokásokból született. Fő célja a szláv régió országai közötti együttműködés megteremtése volt. Célja a hatalmas országok, például az oszmán, az osztrák és a magyar birodalmak elleni védelem volt. Ezért sok ország használja ezeket a színeket. Ezek közül néhány Oroszország, Szerbia, Szlovénia és Horvátország. Kapcsolat az Európai Unió zászlójával 2004-ben a Szlovák Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz (EU). Ebben a testületben a tagállamok úgy döntöttek, hogy zászlót használnak az Európához való hűségük jelképeként. Ezt a zászlót azonban sokkal korábban, 1955-ben tervezték. Ezt az Európai Parlament 1983-ban fogadta el, így 1985-ben az államfők, az EU kormánya és az egész közösség használja fel.. A zászló teljes egészében a paneslavizmus színe: kék. Ezen kívül a középpontban 12 sárga csillag található, amelyek egy kört alkotnak.