Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: használt, de jó állapotú 2 Zöld köntös Állapot: használt Termék helye: Budapest Hirdetés vége: 2022/04/21 13:46:09 Az eladó telefonon hívható Eladó női köntös Bács-Kiskun megye Hirdetés vége: 2022/04/10 15:15:38 3 Lila bársony köntös Jász-Nagykun-Szolnok megye Hirdetés vége: 2022/04/08 18:55:16 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Add hozzá kedvenceid a ikonnal a kívánságlistádhoz A kívánságlistádhoz A kosarad még üres! Termékek hozzáadása a kosárhoz. Még nem találtál semmit?
Dér és Társa 95 Kft. | 3200 Gyöngyös, Zöldfa u. 17. | NYITVATARTÁS: H-P: 8. 00-17. 00 Szo: 8. 30-12.
Monda: Mátyás király meg az öregember, Az ország angyala, Botond, Emese álma, Rege a csodaszarvasról, Szent László csodái, Mátyás király meg a pásztor, Mese: A kis kakas gyémánt félkrajcárja, A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök, A brémai muzsikusok, Borsószem hercegkisasszony, A farkas és a bárány, A rest leány, A szegény ember meg a nyúl, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Kürosz perzsa királynak – Ktésziász görög történetíró szerint – anyja... DA: 81 PA: 1 MOZ Rank: 30 Emese álma - Magyar Vagyok Emese álma az egyik legrégebben keletkezett magyar monda, mely Álmos vezérünk fogantatásáról és születéséről szól. Keletkezése mindenképpen 820 és 997 közé tehető, erről írásos feljegyzések is maradtak fent a Képes Krónikákban: "Eleud (Előd), Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leányától egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy... DA: 49 PA: 81 MOZ Rank: 24 Legendák, mesék, mondák: Emese álma Emese álma (Kurinszky Kata) A jóslatot követő éjszakán Ügek felesége, a jóságos és kegyes nagyasszonynak, Emesének megjelent álmában Isten szent madara, a Turulmadár. Emese mélyen meghajolt, fejét lassan... DA: 3 PA: 85 MOZ Rank: 30 Emese álma - OSZK Emese álma TURUL-MONDA Az Árpád nemzetség totemisztikus eredetmondája. Emese álma monde.fr. A nemzetség ősanyja álmában egy madár megjövendölte, hogy dicső uralkodók származnak majd tőle. Az álom-jelenet miatt a születendő gyermeknek Álmos lett a neve, aki népének vezetőjévé válik.
Igaz, az égi fény újjászületésének napján a főtáltos már megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen egy dicső kor hajnalodik, amikor minden magyar emelt fővel nézhet a jövőbe. Emese álma (Kurinszky Kata) A jóslatot követő éjszakán Ügek felesége, a jóságos és kegyes nagyasszonynak, Emesének megjelent álmában Isten szent madara, a Turulmadár. Alakja mintha Emese bársonyos, acélkékes hajából szövődött volna, s mellén egy emberi arc vonásai rajzolódtak ki. Emese mélyen meghajolt, fejét lassan fölemelte, és szelíd szemét az ég küldöttére vetette. Valami különös, fenséges érzés és nyugalom hatotta át egész lényét. A Turul alakja ekkor mennyei fénnyé változott, és így szólt Emeséhez Isten követe: - Néped a megpróbáltatások éveit méltóságosan viselte. Istenét soha nem hagyta el. Ezért az Úr kegyelméből fiad születik, ő és utódai dicső uralkodói lesznek népednek. Ez Isten akarata. A Turulmadár ekkor nagy sebességgel elszállt, és beolvadt a csillagok sziporkázó fényébe. Emese álma - Híres álmok 2. ⋆ Álmok jelentése. Emese felébredt. - Felébresztem Ügeket, - gondolta.
Emese álma az egyik legrégebben keletkezett magyar monda, mely Álmos vezérünk fogantatásáról és születéséről szól. Keletkezése mindenképpen 820 és 997 közé tehető, erről írásos feljegyzések is maradtak fent a Képes Krónikákban: "Eleud (Előd), Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leányától egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele... fia. " és Anonymus feljegyzései között is: "Álmos az első vezér. Emese álma monde arabe. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek... nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát.
Emesét elfogja nagy-titkos sejtelem, s örvendező szívvel esd a koronás nap felé nyújtva kezét: – Áldassék te napod világbiró Hadúr; te küldöttél reám éjjeli látomást, te végezzed jóra! Azután elmondja Ögyeknek a látást, ki perczig se késik, maga siet hívni a legvénebb táltost. Emese álma monde.com. Zoárd, a főtáltos hallgatja, mi történt, és a mint hallgatja, arczának egéről az agg-kor felhői hirtelen oszolnak, kezét kebelére teszi mindakettőt, a mint szokta tenni oltárnéző tisztben, ha könyörgő avagy hálátadó szóval Magyarok Istenét nemzete nevében segítségül hívja. Evvel végzi a szót tisztes Ögyek: – Táltos, ha van módod benne, magyarázd ez álmot! Zoárd, az öreg jós, szóval felel szóra: – Te szived örvendjen, nemes Ögyek; Hadúr kegyes pillantását vetette reátok, de nemcsak reátok, hanem a magyarra, valamennyien vagyunk. Hallgasd meg miképpen magyarázom álmát a te hitvesednek, nyájas Emesének. Hétszer fogy el a hold, hétszer telik újra, s azután még kétszer – így lesz, a mint mondom – Emesének Hadúr anya-örömet szánt, de nagyobbat, mint volt eddigelé néki, mert fia születik.
Élt vala akkortájt, tiz emberöltővel Etele országa megbomlása után, élt egy tisztes magyar, kinek neve vala Ögyek. Tágas rónán négyszáz sátor lengett, tölgyerdő szegé be köröskörül, ez volt Ögyek nemzetének szállása. Úr volt ő, apja a nemzetnek, mely szavát gyermekül fogadta, s bölcs itéletében megnyugvék mindenha. Emese álma. Többi nemzetek is őt nagyra becsülték, s bár korra legvénebb ő közöttük nem volt, indultak tanácsán, ha pörlekedének: szándékát tisztának s igaznak ismerték. Ögyek feleségét, Emesét, az Isten parázs-szemű lánnyal sűrűn megáldotta. Magyar daliáknak szive hamar mozdult, el is vevék őket, hitesfeleségül vették az apátul magyar szokás szerint, s így üres lőn sátra a tisztes Ögyeknek, üres volt szive is, mert mire úgy vágyott: fiat nem szült néki jövő reménységül Emese, csak leányt. Búra hajlott szive nyájas Emesének, látta ura arczán a gondnak redőit, s el nem simíthatta, mert ha édes szóval el is űzte perczre, újfent visszatére. Hadúr megsajnálta és Hadúr tett róla. Álmot lát egy éjjel Ögyek felesége, olyan álmot, melynek csodajelentése táltos tudásának nagy gondot okoz majd.
Ujja már majdnem a férje vállát érintette, mikor keze megállt, visszahúzta. – Talán csak álom, álom volt az egész!? A képzelet pajkos szüleménye!? – semmi más. – gondolta Emese. Emese óvatosan felkelt. Vigyázott, hogy ne ébressze fel Ügeket. Magára öltötte fehér bársony köntösét és csendben kiment. Leült az udvar közepén álló, lombtalan nagy fa alá. Tekintetét bizonytalanul, elmerengve a hideg és ezernyi csillagfénytől ragyogó égre emelte. Testét melegség sugározta át, és a szíve alatt fogamzott élet elindult a sorstól meghatározott útjára. – Álmos!? Álmos legyen a neve, – gondolta Emese. Arcát önfeledt mosoly ülte meg, és szeme sarkában az örömkönny gyöngyszeme csillogott.