Nem volt azonban sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt ebben az időben. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-ban érkezett. A nyakigláb állatot Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. Az első évtizedekben az Állatkert tovább fejlődött. 1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. Később már elefánt, majd víziló és orrszarvú is akadt a bemutatott állatok között. Az intézmény fenntartása körül azonban komoly gondok adódtak, mivel a tudós hazafiak által az Állatkert működtetésére alapított társaság kiadásai rendre meghaladták a bevételeket. Történetek a Budapesti Állatkertből - Babilon Kiadó. A részvénytársaságot tehát állat- és növényhonosító társasággá alakították át, hátha így könnyebben juthatnak adományokhoz. Közben az igazgatók személye is többször változott, mígnem 1873-ban Serák Károlyt bízták meg ezzel a feladattal. Serák három évtizeden át irányította az Állatkertet, munkásságát az idő igazolta. Igaz, hogy az ő idejében az Állatkertben nemcsak állatkerti látnivalók, hanem kötéltáncosok, tűznyelők, kardnyelők és céllövő fenomének is bemutatkoztak, viszont e népcsalogató látnivalók bevételeiből magát az Állatkertet is fenn lehetett tartani.
Az orvvadászat miatt a kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú populációja veszélybe került, vadon mindössze 800 példány él a fajból világszerte.
Nem tudom" – emlékezett vissza az újrakezdésre Nadler. A vízilovak a Széchenyi-fürdő meleg vizében kerestek menedéket Fortepan / Kurutz Márton Az házban mind az öt víziló és egy elefánt is életben maradt. A vízilovak annak is köszönhették megmenekülésüket, hogy a Széchenyi-fürdő Városligeti-tóba vezetett termálvizébe szöktek, és a víz alatt vészelték át a harcokat. A gondozók a romok között találtak egy zebrát, egy tevét és egy lámát, a sérült Nagysziklában pedig egy, az éhhalál szélén álló dél-amerikai borzot – tairát – találtak, továbbá négy kisebb madarat is. Kilenc állat: három majom, öt shetlandi póni és egy papagáj utólag, némelyikük csak a 1945 nyarán került vissza az állatkertbe. Az Állatkert története | Állatkert Budapest szívében. 1945: Újrakezdés a nulláról A háború utáni állapotokat jól érzékeltetik Nadler következő sorai: "A napokban írt a schönbrunni állatkert igazgatója. Azt írta: hallotta, hogy nekünk feleslegünk van, és megkérdezte, nem adnánk-e el nekik két tigrist. Megírtam: a tigriseinket agyonlőtték, de ha ingyen ajándékba kínálna fel valaki ragadozót, akkor sem kellene most.
Főoldal Külpol A cseh állatkert Ukrajna fővárosa előtt tiszteleg a veszélyeztetett fajhoz tartozó újszülött nevével. A Kijev nevet kapta egy cseh állatkertben született kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú tiszteletadásul Ukrajna fővárosa előtt, amely ellenáll az orosz háborús agressziónak. A veszélyeztetett fajhoz tartozó orrszarvú március 4-én született a Dvur Kralove állatkertben, amely Csehország második legnagyobb állatparkja. Premysl Rabas, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a névadással az ukrán hősök iránti támogatásukat akarták kifejezni. A kis orrszarvút anyja, Eva kitűnően gondozza, a bébi súlya naponta egy kilogrammal gyarapodik. Jelenleg 50 kilót nyom - közölte az állatkert. Koala is érkezik a budapesti állatkertbe az óriásvidrák után - Librarius.hu. A cseh állatkertben 14 példányt gondoznak. Tavaly ebből a fajból más állatkertekben mindössze három példány született. A Dvur Kralove állatkertbe 1971-ben érkezett az első kelet-afrikai keskenyszájú rinocérosz, azóta 47 példány született az intézményben. Többségük más állatkertekbe került, de kilenc példányt Ruandában és Tanzániában telepítettek vissza a vadonba.
A Vasárnapi Ujság 1862. február 9-i számában megjelent portré. Fotó: Wikipedia Somogy vármegyei Csokonyán látta meg a napvilágot, görög felmenői a 15. században telepedtek le Erdélyben, a család a Székelyföldről költözött át a Dunántúlra. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi család Somogy vármegyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-tól Somogy vármegye főügyésze volt. Fia a gimnázium első évét a győri bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi stúdiumait Pécsett abszolválta, majd 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Az 1848-as forradalom idején nemzetőrnek állt, harcolt a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, a világosi fegyverletétel után büntetésként a császári hadseregbe sorozták, ahonnan az első adandó alkalommal megszökött. 1850-ben Londonba ment, de kilátástalan helyzete másfél év után továbbűzte Amerikába. A "korlátlan lehetőségek hazájában" változatos életet élt, számos megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, kubikos.
Az utcákat kibővítették, új épületeket állítottak fel, amelyek közül a legfontosabb a katedrális volt. És az első rend, amit a művész kapott. Ez az epikus vászonról szól, "A ruhák eltávolítása Krisztusról". Ez El Greco első mesterműve. Festményei végül népszerűvé válnak. Ráadásul a művész megtalálja saját stílusát. A képek nem csak narratívak, hanem dinamikusak is. El Greco élénk és élénk színeket vesz fel. Szerencséje volt, és volt az első komoly ügyfele, majd munkája magára vonta a király figyelmét. Philip által írt mű Mit festett el Greco Philip számára? További kreatív pályájának leírása szerint a művész megkapta a parancsot, hogy hozzon létre egy oltárképet, amelyet "Szent Mártír mártírságnak" neveznek. A kép alján a kék páncélban öltözött Mauritius látható, és a katonákkal egy csata lehetőségéről beszél. De egy másik sors várta. A vászon bal oldalán a néző újra látjaA főszereplő, aki megvizsgálja, hogy mi történik, aztán saját, de meztelenül, imádkozva, és végül lefejezte. Közvetlenül észrevehető volt, milyen erős volt a velencei mesterek hatása az El Greco-ra.
Domenikos Theotokopoulos, azaz El Greco, becenevén "a görög" szomorúan alábecsült festő volt a maga korában. Híressé csak halála után mintegy ötszáz évvel vált. Ma már többek közt a Louvre őrzi féltve hatalmas festményeit. Képei olyanok, akár a látomások, a szürreális színek és megnyúlt, hullámzó alakok különleges, egyedi atmoszférát teremtettek. Ahogy szokásom, hogy minden nagy festőről a legérdekesebb tényeket osztom meg veletek, ez ma sem változik. Íme az 5 legizgalmasabb tény a leghíresebb görögről: 1. Bár gyakran ábrázolta a római katolicizmus alakjait és jeleneteit, El Greco és családja ortodox görögök voltak. El Greco Krétán született, mégis rengeteg bibliai témát ábrázolt. Képein látszik az átszellemült hit és mély vallásosság. Egyetlen festménye csupán, amely mitológiai alakról szól, ez a Trójai pap című kép. A fentiek fényében a festő végakaratában katolikusnak nevezte magát. 2. A krétai iskolában ikonfestőként végzett, már huszonkét éves korában "mester" -nek számított. Ez ugyabár a mai időkben sem kis dolog.
1541-ben Kréta szigetén, valószínűleg egy Kandia közelében fekvő, Fodele nevű falucskában látta meg a napvilágot Domenikosz Theotokopulosz néven. A görög szigetvilág sok más becsvágyó ifjú tehetségéhez hasonlóan kamaszként került Velencébe, hogy a gazdag és megbecsült idősebb pályatársak nyomdokában a Köztársaságban próbáljon szerencsét. A festő korai művészeti tanulmányiról kevés információ áll rendelkezésre. Korai korszaka, és a Theotokopulosz néven szignált okok arra engednek következtetni, hogy El Greco szelleme a bizánci festészeti hagyományok szellemében formálódott. Tintoretto nyomában Először az idős Tiziano műhelyébe ment, innen Pármába, majd Rómába ment, ahol Correggio fény-árnyék technikáját, Raffaello és Michelangelo alkotásait tanulmányozta. Tintoretto kétségkívül El Greco szellemi atyjának tekinthető; egyes vásznaik között olyan nagyfokú a hasonlóság, hogy már-már bármelyikük ecsetjétől származhatna. Közelebbről megvizsgálva azonban nyilvánvalóvá válik a két festő lelkületének alapvető mássága: Tintoretto és El Greco két különböző civilizációt testesít meg.
A párizsi Pompidou Központból érkező kulcsművekből álló válogatást más európai közgyűjteményekből érkező darabok egészítik ki. A több mint 100 művet felvonultató kiállítás 8 kronologikus-tematikus szekcióban mutatja be Matisse életművét a korai alkotásoktól egészen az ötvenes években készített papírkivágásokig, az oeuvre olyan központi jelentőségű kérdéseit érintve, mint a vonal és a szín viszonya vagy az enteriőr és az alak összefüggései. A kiállítás egyúttal a matisse-i életmű műfaji sokszínűségét is megvilágítja, ugyanis a festményeken túl egyedi és sokszorosított grafikai alkotások (különös tekintettel a művészkönyvekre és borítótervekre), és szobrok is helyet kapnak a tárlaton. Külön szekcióban mutatjuk be a művész késői fő művéhez, a vence-i dominikánus kápolnához készített monumentális üvegablakterveit. A kiállítás katalógusában külföldi és hazai szerzők tanulmányai mellett Matisse saját írásaiból is közlünk válogatást, melyek meghatározó része első alkalommal jelenik meg magyar fordításban.