Hunyadi Mátyás Kinizsi Pálnak ajándékozza Nagyvázsonyt, ami ekkor már mezőváros volt. A település a török korban elpusztult, majd német és magyar családokkal települt és éledt újjá a birtokos Zichy-családnak köszönhetően. A Zichyek 1945-ig éáltek Vázsonyban, kastélyuk ma szálloda. A község híres református lelkésze volt a költő Édes Gergely. Nagyvázsonyi vár felújítás 2021. Barátja, Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban nála töltött több hónapot, melynek emlékét tábla őrzi. Egyes kutatások alapján Csokonai itt értesült arról, hogy szerelme, Lilla férjhez ment Komáromban. Az elkeseredett poéta a legenda szerint Édes Gergellyel történt borozgatás után a pincében "ott hagy csapot s papot" és Komáromba indult – a szólás is innen ered. Látványos a falu gazdagságáról tanúskodó 1825-ben épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum, ("Schumacher-ház)", amelynek udvarában többek között az utolsó vázsonyi rézműves mester eszközei láthatók. A messze környéken egyedülálló Postamúzem és üzemelő Várcsárda szintén várja az arra járókat. A második világháborút megelőzően élénk iparos és gazdaélet, kereskedelmi tevékenység jellemezte a községet.
1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodronyos páncélingét, sisakját és kétélű pallosát, amelyek később a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek. A Vár előtti téren álló, bronzból készült lovas szobra, Szabó Iván alkotása, a Kinizsi utca és a Vár utca sarkán pedig máig tábla őrzi emlékét. Sírköve a budai Vármúzeumban található, és Somlón is az ő emlékét őrzi az úgynevezett Kinizsi-szikla. Maga a község Veszprém és Tapolca között, a Vázsonyi-séd mentén fekszik. Neve a Váson család nevéből ered, első ismert tagja a XIII. Nagyvazsony vár felújítás . elején a királyné udvarbírója volt. A Váson családtól II. Endre idején a Calcus-okhoz került a falu (lévén, Váson Salamon "elfelejtette" teljesíteni a királynak tett ígéretét: nem ment el egy keresztes háborúba. Nagyvázsonyt a később helyben "uralkodó" Calcus András vitéztől 100 márkáért az Igmándy-család vásárlolja meg, tőlük aztán a Vesen családé lett (ők a Váson-ok leszármazottjai). A Mátyás idején (1462-ben) követként Rómába küldött Vezsenyi László örökös nélkül halt meg, így a vár és a község visszaszállt a koronára.
Eszközbeszerzés: Eszközbeszerzés keretein belül 1 db kültéri játéktárolót szeretnénk beszerezni, mivel jelenleg az óvodások játékainak tárolása nem megoldott. A Felhívásban foglaltak értelmében az épületen projektarányos akadálymentesítést végzünk. Az épület akadálymentes megközelítése mellett az épületben akadálymentes mosdó is kialakításra kerül.
A Község életében a legnagyobb rendezvény az,, Elszármazottak Találkozója", melyet minden második évben rendezünk meg. Minden páratlan év augusztusában Erdősmecske Község Önkormányzata, az Erdősmecskei Német Önkormányzat és a Német-Magyar Baráti Egyesület Erdősmecske minden falubelit, és minden Erdősmecskéről elszármazottat meghív egy színes, kulturális programra és egy kellemes estére. Pécsvárad - Évtizedek Pécsváradért. Ezek a napok kiválóan alkalmasak a beszélgetésekre, az emlékezésre, a régi idők felelevenítésére. De, hogy milyen is valójában egy,, Elszármazottak Találkozója" Erdősmecskén? Azt érdemes személyesen átélni! Erdősmecske Község várja Önt! Erdősmecske Község Adatai: Járás: Pécsvárad Közös Önkormányzati Hivatal: Erzsébet/Nagypalli kirendeltség Terület: 2644 hektár Népesség: 393 fő Lakások száma: 187 Kisebbségi Önkormányzatok: 1 (német) Civil szervezetek: 2 (egyesület és nyugdíjas klub) Kultúrcsoportok: 1 (tánccsoport) Oktatási Intézmények: 2 (óvoda és iskola)
A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Pécsvárad nyugdíjas klubasso.fr. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ban állították, Borsos Miklós alkotása. Múzeumok, rendezvények Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943-1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója.
Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be. A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20. között a "Szent István Napok" során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a Pécsváradi Vár ad otthont az augusztus hónapban működő Várszínháznak. Október 18-án rendezik a "Leányvásár"-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben "Gesztenyeszüret a Zengő alján" elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Nyugdíjas-klub – Idősvonal. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti. Neves lakói Gyerekkorában hat évig (1903-1909 között) itt élt Kodolányi János író.
Összefogni a helyi és környékbeli zenészeket, számukra rendszeres, közös zenélési lehetőséget biztosítani. A település kulturális értékeinek megőrzése, a helyi értékek feltárására és gondozására közösségek szervezése. A német nemzetiségi zenei hagyományok megőrzése és továbbadása.
Drezky Kati – ahogy mindenki emlegette, könyvtárosi képzettségével mestere volt az archiválásnak, a dokumentumok gyűjtésének. Így hozta létre Pécsvárad sajtóarchívumát, 1969. augusztusától eltéve minden Pécsváradról szóló újságcikket, létrehozva Pécsvárad sajtóarchívumát. Munkáját nagyra értékelték a megyében, és országos szinten is elismeréssel emlegették. Pécsvárad nyugdíjas klubasso. Óvta, vigyázta a művelődési ház régóta fennálló csoportjait, így a ház első ilyen közösségét, a Wéber Mária majd Koleszár Istvánné, most Ömböli Béláné vezette kézimunka-szakkört, amely minden Leányvásárra kiállításon mutatta be legszebb munkáit. Ugyanígy szívügye volt a Női Kar, és a Kárpátiné Kovács Zita vezette igen aktív és sokoldalú Nyugdíjas klub. Dretzky Kati megalakulásától fogva segítette a Pécsváradi Várbaráti Kör törekvéseit, melynek titkára lett. Mozgatója, szervezője, archivátora lett az egyesületnek. Az 1980-as években megalakuló pártok első lépéseihez is habozás nélkül teret, támogatást, infrastruktúrát nyújtott a művelődési házban.